Rendőri Lapok, 1904 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1904-10-15 / 3. szám
4-ik oldal. RENDŐRI LAPOK lapban megjelent minden utasítás úgy tekintendő, mintha az a hivatal minden egyes tagjának külön vétiv mellett kézbesítve lett volna, azért tétetett már előbb az az intézkedés, hogy mindenki, ki e hivatalos közlönyt kapja, köteles azt számszerint sorban megőrizni, Szat- már, 1904. okt. 14. Főkapitány. Vásárbeszüntotés. A Zsadány községben felmerült ragadós száj- és körömfájás miatt Szatmárnémeti város területén hasított körmü állatok az állatvásárokra fel nem hajthatók. Hasított körmü, idegen helyről származó állatok marhalevelei Szatmárnémetiben át nem iratnak. Másképen a forgalom - sertéseket kivéve — nincs korlátozva. Állatok sertést kivéve a helybeli vasúti állomáson belföldre elszállíthatok. Veszettség Á veszettség zár a Szatmárhegyen még f. hó 31-ig bezárólag fennáll, egyéb területen okt. hó 6-án megszűnt. Textilgyár. Beck Izidor, az érmihályfalvi pótkávé és czérnagyár beltagja Szatmáron texlilgyárat akar felállítani s az ehhez szükséges gépberendezést 26.000 korona értékben államsegélyképen kéri. Folyamodó telkekbe és épületekbe mintegy 40.000 koronát szándékozik befektetni s kezdetben 25—30 munkást tudna foglalkoztatni A beérkezett értesítésekből a kamaramegái lapította azt, hogy egy textilgyár felállítása Szatmáron kívánatos, sőt közóhajt képez s a terv a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur érdeklődését is már felkeltette. Megállapította továbbá a kamara azt, hogy Beck Izidor vállalkozót a szakkörök, mint megbízható, szak képzett egyént ismerik, ki ezen vállalat létesítésére képességgel bir. A kamara közös bizottsága az ügyet tárgyalta s a vállalat létesítését támogatásra érdemesnek tartja. Tóth Kálmán, Szentkirályi Tivadar és Pás- kuj Imre felszólalásai után : a kamara a gyár felálli tásának tervét melegen pártolja s azt javasolja, hogy a keresk. m. kir. kormány a vállalat létesítésének részletei iránt a folyamodóval tárgyalásba bocsátkozzék. Rsndőri nyomozatok. Szaszarán Mária 22 éves, glc. vallásu, Vetés községi cseléd ellen, ki gazdája szekrényeit feltörte, 80 korona pénz és több ruhanemű ellopása után megszökött, a rendőrkapitányi hivatal 1508. b. ü. sz. a. elfogató parancsot bocsájtott ki. Balvin czki József, Kinszler Endre és Weisz Nőé csavargókat öt darab libával a rendőrség elfogta s ellenök a bünfenyitő eljárást folyamatba tette. Klein József 24 éves izr. vallásu, nős, itteni születésű kárpitos iparos nejétől 1500 korona elsikkasztása után állítólag Amerikába megszökött, a rendőrkapitányi hivatal ellene 1536. b. ü, szám alatt elfogató parancsot adott ki, Bozsvai János és Scheppel József asztalos ta nulókat nagyobb menyiségü galambok ellopásával a rendőrség elfogta s ellenök a büntető eljárást folyamatba tette. 3-ik szám. Azok az építő iparosok, a kik rendes lakhelyükön kívül megrendelt munkát elvállalnak és teljesítenek, az idegen iparhatóság területén uj iparengedélyt ‘váltani és a lakhelyről magukkal hozott alkalmazottakat a vállalkozási helyre uézve illetékes iparhatóságnál, illetve ipartestületnél bejelenteni nem tartoznak, ez utóbbi kötelezettség csak a vállalkozási helyen felfogadott alkalmazottakra nézve áll fenn. A csendörség térhódítása. M. Sziget városa közelebb tartott közgyűlésén tárgyalta a csendörségnek a város területén való szervezésére vonatkozó előterjesztést. Az előterjesztés általános helyeslésre talált és 26 szóval 7 ellen el is fogadtatott. A debreozoni randörség szaporítása Debreczen város főkapitánya régóta sürgeti a rendőrlegénység létszámának 30 fővel való szaporítását. Most végre megszavaztak erre a czélra 15 ezer koronát és igy talán, ha nem is egészben, de részben még is teljesül a főkapitány kívánsága. A szegedi rendőrség. A .Szegedi Híradó“ oktő bér 5. számában „Rendőrségi dolgok“ czim alatt czik- ket közöl, melyben sürgeti a szegedi rendőrség reformálását. Követeli a fegyelem szigorítását, szigorú ellenőrzést, éjjel-nappal folyamatos rendőrtiszti felügye lelet, a bejelentő hivatal szervezését és a 90 főnyi legénység létszámának felemelését, ügy látszik tehát, hogy Szeged városa is ugyanazon betegségben sinlődik, mint a többi vidéki város. A hóhér d:ja Larmstid ban. Hajdan a hóhért igy díjazták Darmstadtban : Gonosztevőnek olajban való megfőzése — 48 kor. Élő ember felnégyelése — 30 kor. Lefejezés —■ 36 kor. Akasztás — 20 kor. Boszorkány megégelése — 28 kor. Az akasztófának a hátra, homlokra, vagy az arcra való égetése — 10 kor. Orr, fül levágása 10 kor. Ma napság úgy hangzik e fölsorolás, mint valami mese, pedig e tételek egytöl-egyig hatóságilag voltak szabályozva. Az elzalogosí'ott gillotin. Aminap halt. meg Deib- ler mester, a franczra hóhér. Sok anekdottát írtak róla a lapok, de a legtöbb ezek közül nem ö rá, hanem elődjére, Sanson Henryre illett. Sanson rendkívüli anyagi gondokkal küzdött és e miatt nagy adósságot csinált. Mikor már semmiképen nem tudott magán segíteni, zálogba tette a gillolint, a mely természetesen a fran- czia állam tulajdona volt. Nemsokára kivégzéshez rendelték Sansont, rémülten sietett hitelezőihez, a kiknek birtokában volt a gillotin, de ezek nem akarták kiadni azt. Az állam végre is kénytelen volt Sanson 4000 franknyi adósságát megfizetni, hogy a halálos ítéletet végrehajthassák. Szatmár, 1904. október hó 15. A rendőrfőkapitányi hivatal. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1904.
