Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-04-11 / 15. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA. nától fosztja meg a másikat s nem ritkán a halálba kergeti s egész csaladot foszt meg kenyerétől. Ugyan ébredjen föl a tisztességes társadalom lelkiismerete és vessen gátot az erkölcstelen játék szenvedélynek. Tiltsák ki a kaszinókból a kártyát! Mégis nagy dolog, hogy a kaszinók jó részben kártyabarlangok s a kártyapénzből tartják fon magokat. A rendőrség vegye szigorúbb ellenőrzés ala a nyilvános helyeket, büntesse érzékenyen a hazárdjátékotokat. Vessenek olyan adót a kártyára, hogy azt csak a nagy urak szerezhessék meg. Szóval kövessen el mindent az állam s a társadalom a kártyajáték ellen, mely méltán sorozható az egyiptomi tiz csapások köze. Az alkalom teszi a tolvajt. A kártya teremti a karnis játékost. A kártya hozza ki a szenvedélyek csiráit s növeli meg a becsület-érzés elfojtására. Én a ki soha nem kártyázom, nagy szellemi megszorultságnak tartom az okos és tisztességes emberek részéről, ha kártya asztal mellett keresnek szórakozást. De egyenesen bűnnek tartom, ha a szenvedély vezet valakit a játékasztalhoz, mert az mindig a más pénzére spekulál s tálán egyik sem ül le olyan feltétellel, hogy most oda ajándékozza játéktarsaiuak a vagyonát. Szövetkezzünk a kártya ellen s minden tisztességes körből tiltsuk ki e játékszenvedélyt! —ö. A t. olvasóközönséghez. Jelen számmal búcsút veszek szerkesztőtársam neveben is a t. olvasóközönségtől. Nagy elfoglaltságunk nem engedi, hogy tovább e Lap szerkesztését vigyük. — Lemondásunkat még február hóban bejelentettük irodalmi körünk elnökségének, honnan azon választ nyertük, hogy az összehívandó közgyűlés fog határozni a Lap tbvablÁ sorsa felöl. A közgyűlés közelebb össke’ fog hivatni s ha talán a Lap megszűnése mondatnék ki, úgy az előfizetési pénzeket a második negyedévtől vissza fogjuk küldeni. Részemről t. munkatársaimnak köszönetét mondok a támogatásért s a t. olvasóközönség további jóindulatába ajánlva ; magamat, vagyok tisztelettel Gyűrtelek, | április 11. 1896. Biky Károly.- - ----------....................... .----------Kü lönfélék. Teljesen osztozunk a felfogásban, hogy az államnak kötelessége a lelkészektől törvényhozásiing elvont stola javadalmakat kárpótolni s .igy a püspöki javadalmazáshoz tartozó s most már teljesen megszűnt házassági jövedelmeket megtéríteni, ezt hozza magával a méltányos igazság. Azonban felszólalásunkban a kérdésnek ezt az oldalát nem is akartuk érinteni. Napnál világosabb, hogy a magyar áliám a magyar református egyháztól csak áldozatokat vár, de segélyéből csak morzsákat juttat neki. A tanügy, kultúra terheit, a nemzeti nagy ideálok őrizetét áthárítja ránk az állam, biztos lévén a felől, hogy azoknak hű letéteményesei vagyunk, de kulturális segélyét csak a nemzetiségekre árasztja. Magyar református templomaink s iskoláink az állam felől romba dőlhetnek, mig az oláh, orosz községekben pompás, villaszerű elemi iskolák épülnek. De hát jól van ez igy. A magyar református egyháznak saját erején kell fentartani magát, ha önmagához hű akar maradni. Elfogadja ugyan az állam tanügyi segélyét, elfogadja egyházi czél- jaira is addig, mig az államnak rendelkezése alatt vaunak ilyen kulturális alapok, mert azokból jogos rész illeti a református egyházat is, de ezek a segélyek soha sem érinthetik a ref. egyház autonómiáját és a leggazdagabb állami ellátásért sem mondhat le az egyház ősi szabadságáról. Le kellene pedig mondani, ha az állam oly mértékben s arányban fedezné a ref. egyház szükségeit, mint pl. a kath. egyházét. Ha lelkészeinket, vagy éppen püspökeinket az állam fizetné — azonnal vége lenne autonómiánknak. Attól Isten őrizzen bennünket! Kárpótolja az állam a házassági törvény által elvont javadalmainkat, a többiről magunk erején kell gondoskodnunk. Hiszen úgy is látnivaló, hogy az államtól puszta ígéretnél többet nem várhatunk. A püspöki tiszteletdijra alkalmazva a mondottakat, azt igen is követelhetjük az államtól, hogy az elvont javadalmakat a házassági ügyek után kárpótolja püspökeinknek, de magunknak is emelnünk kell e tiszteletdijakat. Rég ideje annak, hogy az 1200 forint tiszteletdij a mi kerületünkben megállapittatott. Azóta mindenütt emeltük a javadalmakat, csak ez egy maradt érintetlen. Kerületi közig, pénztárunk pár ezer forint felesleget mutatott a múlt évben is. Mikor magunktól kitelik, akkor ne apelláljunk mi az államra. Tegyük meg a mit lehet s ne várjuk, mig defluat amnis! Csak még ezt akartuk elmondani. Sz. gyeletes polgártársai Nagy-Kerekiben. Az emlékkő leleplezése Pünköst második napján megy végbe, mely alkalomra Kossuth Ferencz is meg- igérkezett számos képviselő-társával együtt. Az ünnepélyen a bihari egyházmegye is tevékeny részt fog venni. — Debreczenben nagy csendben ülte meg szűk családi körben Némethy Lajos lelkész, iskolaszéki elnök 70-ik születésnapját. Lelkésztársai, presbyterek, tanítók keressék fel az ünnepeltetés elől elvonuló nagyérdemű férfiút, hogy kifejezzék előtte legjobb kivonataikat. Mi sem mulaszthatjuk el megragadni ez alkalmat, hogy meghajolunk bölcs Gamalielünk előtt s kívánjuk, hogy az életnek Ura nyújtsa még hosszúra munkás életét s áldja még a legjobb egészséggel ! — A debreczeni ref. egyházmegye márczius 17-én tartotta tavaszi közgyűlését Debreczenben. Esperes imádsága es megnyitó beszéde ünnepélyes — szinte millenáris — hangulatot költött föl a gyűlés tagjaiban, midőn megemlékezett az ezredéves nemzeti lét nagy gondolatáról s a Gondviselő oltalmába ajánlta továbbra is hazánkat, nemzetünket. — Az egyházmegye fölirui határozott a Kouveiithez, hogy a Jelentő ivek revíziójára adjon haladékot szeptember hóig, mert azok az ivek ott sem felelnek meg a tényleges állapotoknak. — Az egyházmegyei tanító gyámiutózet szabályait a miniszter nem hagyta jóvá s azzal küldte vissza, hogy a tanító nem lehet az országos tanítói nyugdíjintézet mellett egy másik hasonló intézetnek is kötelezett tagja. Ez ügyben az e. in. közgyűlés úgy határozott, hogy a kebelbeli tanítók gyámintézeti szabályait autonom jogánál fogva megerősíti s ez alapon az újonnan | belepő tanítók a gyámintézet kötelezett tagjai lesznek ezután is. A tépei egyház presbyte- riurna egy alkalmas belsőséget akar vásárulni az újonnan építendő leányiskola számára. Az egyházi közgyűlés többsége azonban a vételt ellenezte Kissebbség fellebbezése folytan az egyházmegye az egyházi közgyűlés határozatát megsemmisítette s a telek megvételét az iskola érdekében megrendelte stb. A gyűlésen mint vendég György Endre is jelen volt. — Az erdödi ev. ref. egyház temploma és iskolájának felépítéséhez újabban a következő egyházak, törvényhatóságok, testületek és egyes buzgó férfiak járultak kegyes adományaikkal; A szeglialoini ev. ref. egyház 15 frt, Hódmezővásárhely tanácsa 10 frt, kiskolcsi ev. ref. egyház 3 frt 55 kr, a szatmári takarékpénztár részvényes tagjai 20 frt, a csököli ev. ref. egyA kártya. Síégyenpir szökik arczunkba, ha a kártya újabb áldozataira gondolunk, ha látjuk, hogy társadalmi előkelőségek hamis kártyajáték miatt erkölcsi halottakká válnak. A kártya valóságos fekélye a magyar társadalomnak. Nála csak a rószegeskegés alábbvaió szenvedély. Sőt a mennyiben a más.vagyonára leselkedik, a más pénzét különböző fortélyokkal veszi ki embertársa zsebéből — határos az útonálló, rabló vagy zsebmetsző mesterségével. Hazánkban ur és paraszt hazárd kártyás. A kaszinókban s a malom alatt egyiránt járja a „csöndes“, meg a huszonegy. S hol a játék szenvedély átlépi az okos mérséklet és a tisztesség- határát, ott a hamis játékosok útonállási mestersége következik. Azt mondják, mulatságból kártyáznak. Hát a ki munka után szórakozni akar, az ne rontsa magát a kártyaasztal mellett. Tisztességes embernek az nem nyújt szórakozást, ha a más pénzét kártyán elnyeri, vagy a magáét elveszti. Az nem lehet mulatság, hol az erőszakkal vissza- 1 fojtott szenvedély kiverejtékezi az arczot. Az nem lehet élvezet, midőn a játékos egész vagyo— A szatmári ev. ref. egyházmegye f. hó 9—10-én tartotta népes tavaszi közgyűlését Sz.- Németiben, Bélteky Albert h. esperes és Isaák Dezső e. m. gondnok elnöklete alatt. Megnyitó beszédében e. m. gondnok fájdalmas részvéttel emlékezett meg Szarka Boldizsár esperesünk tá- vollétéröl, ki is még folyvást nem nyerte vissza egészségét. Közgyűlés jegyzőkönyvileg- fejezte ki részvétét esperes iránt, kívánva neki mielébbi teljes gyógyulást. Majd Belteky A. visszavonult a h. esperesi hivatal további folytatásától s a közgyűlés többször megújuló kórtere sem lévén hajlandó azt elvállalni, az esperesi hivatal ideiglenes vezetésere Biky Károly tanácsbirö hivatott fel. Ezután kezdetét vette a rendes tárgyalás. Bélteky A. olvasta esperesi jelentését, feltüntetve abban gyülekezeteink szellemi és anyagi állapotát, statisztikáját. A tárgysorozat letárgyalása teljes másfél napot vett igénybe. Élénk érdeklődést keltett a fehér asztalnál Eötvös Károly orsz. kepviseiő jelenléte, kinek szellemes körében gyorsan röpültek a pihenő órák. Sajnáljuk, hogy bővebb referádáuk elkésett s kimaradt lapunkból. — Csan&di Sándornak, a magyar képviselőhöz egykori legérdekesebb alakjának, az elveihez haláláig hű hazafinak, a bihari egyházmegye erős hitü segédgondnokának síremléket állítanak keház 50 kr, atyai ev. ref. egyház 2 frt, szováti ev, ref. egyház 50 kr, ácsi ev. ref. egyház 1 frt, Debreczen sz. kir. város tanácsa 20 frt, hiripi ev, ref. egyház gyűjtés utján összesen 11 frt 12 kr, nagykárolyi ev. ref. egyház gyűjtés utján 10 frt, a szatmári ev. ref. egyház a hívek közötti gyűjtés utján 35 frt 55 kr., Dr. Medve Kálmán ügyvéd ur Debreczenből 5 frt, füzes-gyarmati ev. ref, egyház 3 frt, vetési ev. ref. egyház 1 irtot. Ezen nemes adományozóknak szives adományaikért kisded egyházunk nevében legmélyebb köszöuetemet és hálámat nyilvánítom. Végül a mennyiben kisded egyházunk a templom helyiség építését még ez év nyarán megkezdeni óhajtja és a beszerzett vázrajz és költségvetési tervezet szerint e czólra elegendő pénzmennyiség még nem gyűlt be ennélfogva legmélyebb tisztelettel felkérem e lap utján azon érdeklődő egyházakat, törvényhatóságokat, egyeseket és testületeket, a kiknél még adomány- kérő levelek vannak, hogy nemes adományaikat hozzám legkésőbb május hó l-sö napjáig elküldeni szíveskedjenek, hogy ekként kisded egyházunk tájékozva legyen a költség mennyiségéről az építkezés mérvét akként ossza be, hogy akadályok fen ne forogjanak. Erdőd, 1896 ik évi április hó 12-ik napján. Virágh Mihály, egyházi fögonduok.
