Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)

1896-04-04 / 14. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA.

tanítótestületnek is képviseletet biztosított az e. ni. közgyűlésen, de e képviselők (szám szerint kettő) még e gyűlésre sem lettek megválasztva. Újonnan alkotta e gyűlés a számvevőszéki szabályzatot is. E szabályzat azonban - mint a következés megmutatta — meglehetős hézagos volt. Hézagos pedig azért, mert megtartotta a régi rendszert annyiban, hogy mindenné tette az esperest — felelőség nélkül; számvevőszéki tagodul megjelölt 4 — „a mennyire lehet, a számadások felülvizsgálásával foglalkozott tauáesbirót és egy jegyzőt“, kimondván, hogy „előadókul körébe hivandók azon megbízottak is, kik a számadásokat felülvizsgáltak.“ Tagjait soha sem az egyházmegye választotta meg, hanem maga az esperes, úgy, hogy tehát az egész testület — noha roppant felelőségnek kellett lenni vállain — az esperes személyes rokonszenvének a kre- atorája volt. Ez Ítélt véglegesen az elébe terjesztett számadások felöl, Ítéleteit jegyzőkönyvbe vezettette és inasod példányban az illető gondnok is kiadta; az elmarasztalt gondnokon az ellene megítélt elmarasztalási összeget behajtani, sőt azt hűtlenség esetén érdemileg megbüntet- tetui is hivatva volt.

E gyűlés már alkalmazta is az uj törvényt, illetve annak alapján hozott statútumát, midőn elrendelte, hogy Farkas József öküritói egyháztagon, ki az egyházfiságot elvállalni vonakodott, 2D frt alispáni hivatal utján vétessék be. Elrendelte továbbá, hogy az egyházi adókönyvet a megállapított s kiuyomatott alakban, minden egyház vegye alkalmazásba. — Nemkülönben az uj törvény szigorával fenyegette meg a borzovai, keéri, kömörói, v.-oroszi, rapolti, simái, sz.-újlaki, és máudi egyháztanácsot, ha a kint tevő tőkepénz és magtari tartozást nem biztosítják, illetve be nem szedik. A sajátságos csak az, hogy minderről nem a számvevőszék, hanem az egyházla- togatóság jegyzőkönyve alapján értesül az egyházmegye. Az uj törvényhez való alkalmazkodás tehát nehezen megy még. Ezt matatja a következő, ugyanazon év julius havi közgyűlés azon ténye, hogy a hiányzó tanácsbirakat ad hoc ta- nácsbirákkal helyettesíti, noha ez az uj törvény értelmében meg nem engedhető, de fölösleges is. Valamint hogy az üresedésben levő tanító állomások betöltése felöl esperes „szabályaink és jó belátása szerint“ intézkedik, holott az e. törv. 28. §-ának 10-ik pontja szerint a tanító állomások betöltése a presbyteriumok tiszte és — joga.

E júliusi gyűlésen lett nyilvánvalóvá, hogy a tanácsbirói és jegyzői állásokat kikkel tölti be a közbizalom; tudniillik tanácsbirakká lettek: Szarka Boldizsár, Illyés István, Bartha Zsigtnond, Berkes József, Berki István és Tabajdi Lajos lelkészek ; Isaák Dezső, Szegedy Antal, Dr. Farkas Antal, Csepelyi Miklós és Gacsályi Lajos világi urak; jegyzőkké: Illyés István, Kalos Péter és Vályi Árpád.

Ezzel egyházmegyénknek a zsinati törvények alapján létesített szervezkedese véget ért. Igaz, hogy a 6-ik vil. tanácsbiróságra még akkor sem nyert általános többséget senki, de az újonnan választás alá tűzött Böszörményi Elek, Szilágyi Kálmán és Vályi Árpád közül utóbbi csakhamar megválasztatott s a következő gyűlésen e tisztére föl is esküdött.

F. Varija Lajos.

A nagyeesedi ev. ref. egyház múltjából.

— II. o k m á n y. —

(Vége.)

A mint vagyon értésünkre, talán ő kegyltne fizetését is keveselli, mivel láttatik ő kegyelmének. hogy bővebbecske is meg lehetne a fizetés, — de mi közöttünk sok vagyon olyan', a kin semmit sem vehetünk, mert csak az teste lelke van, semmit sem találunk a szállásán, az melyből ő kegyelmének fizethetnék, mert úgy el fogytak sokan közülünk, hogy bizony harmad napig sincs kenyere némelyiknek. Annak előtte pedig az ka- katonaság is jól segéllette a fizetést, de most csak magunkra szállott teljességgel; a mi fizetésre ő kegyelmének eddig közöttünk járt, ez után is meg leszen, kihez képest kérjük alázatosan kegyelmeteket, hogy alkalmaztassa az dolgot úgy ő kegyelme iránt s mi irántunk, hogy ő kegyelme köztünk megmaradjon, mert ha valami akadálya esik az ecclésiának, Isten elölt s e világ előtt ne mi legyünk az oka, hanem az ki miatt leszen az romlás Isten előtt adjon számot róla.

Hogy ha pedig tiszteletes Kondorosy ur semmikepen meg nem maradhatna közöttünk, kegyelmetek tetszése szerint is, mutasson nekünk olyan alkalmatos tisztesseges személyt, a kivel lehessünk conteutusok, mely kegyelmetek hozzánk való abbeli jó akaratját adja isten megszolgálhassunk kegyelmeteknek, mindazonáltal menynyin lehetnek bérfizető emberek, signaturábau kegyelmeteknek bé küldöttük inclausábau s mind azokat, az kik semmire valók, a kik magukat sem tarthatják olyan szegények. Adjon Isten olyan szivet, lelket kegyelmeteknek közönségesen, hogy az mi jó kedvünk szerint való jó papunkat, tiszteletes Kondorosy uramt közöttünk meghagyhassa, mely kegyelmetek jó akaratjáért adja Isten életünk fogytáig szolgálhassunk kegyelmeteknek. Dátum In Oppido N.-Ecsed, die 19. Febr. A. 1699.

Ecsednek lakosi közönségesen, kegyelmeteknek szolgai maradunk.

Hat irat: Deliberátuin.

Megtekintvén kegyelmetek ez iránt való kívánságát T. Kondorosy uramat kegyelmetek között meghagytuk ilyen conditióval, hogy kegyelmetek a flór. 100 — integne megadja, távol sem kell kegyelmeteknek defaicalui; mert egyébaránt kegyelmetek között csak lehetetlen volna prédikátornak lakni, holott mindent pénzén kell venni, még azzal sem érné meg, hanem magunk is cou- feraltunk ő kegyelmének a száz forintok mellé beueficiumot, hogy inkább élődhessék. Ex cougre- gatione nostra Synodali A. 1690. die 22. Febru- arii Perini celebrata. Per juratum NotariJm Mi- chaelein Almasi m. pr.

Erre az ecsediek határozata ez volt:

„Publice az égisz városnak lakosi közönségesen felkiáltván nemes vitézlő szoigabiró Deb- reczeui Peter uram ő kegyelme házában, hogy bizony mi többet nem adunk, többet az fio. 75. idest hetvenöt magyar forintoknál vagy marad vagy nem marad az ides Kondorosy uram, — mert nem lehetünk urai az megfizetésének feljebb, mert sokan az város lakosi ki készülnek Ecsedbül lakni.“

N.-Ecsed levéltárából közli

Berey József.

Tanügy.

— Szatmár vármegye közig, bizottsága az

iskoláztatás ügyében következő határozatot hozott: A községi birak kötelességévé tétetik, miszerint a tanév kezdetét megelőzőleg egy héttel adják tudtára a szüléknek gyermekeik iskolába küldésének napját, vagyis a szorgalmi idő kezdetét; egyszersmmt ekkor a községben hirdessék ki, hogy az 1868. évi 38. t-cz. 1—6. §-ai értelmében minden szülő, gyám és gazda a gondozása alatt levő gyermekeket 6-ik életevük betöltésétől 12-ig a mindennapi, életük 13. évétől 15-ig pedig az ismétlő iskolába feljáratni és ott taníttatni tartozik. Köteles a községi elöljáróság arra is felügyelni, hogy az 1884. évi 17. í.-cz. 60. §-a értelmében a községbeli iparosok oly gyermekeket, kik életük 12 évét még be nem töltötték, tanonczokul fel ne vegyenek ; köteles továbbá a községi elöljáróság teljes szigorral meggátolni, hogy a 12 évet meg be nem töltött tankötelesek akar a szülék, akár az érdekeltség által a szorgalomidő alatt pásztorokul ne alkalmaztassanak.

Szeptember hó 15-ig kötelesek az iskolaszékek a mindennapi és ismétlő iskolába tényleg beiratkozott és feljáró tankötelesek névjegyzékét a közokt. minisztérium által kiadott B) mintájú nyomtatványon (kapható minden könyvkereskedésben) kiállítva a községi elöljáróságnak átadni s egyúttal bejelenteni, mely tankötelesek nem járnak még iskolába? Ez utóbbiak szüleit gyámjait a községi bíró haladéktalanul figyelmeztesse gyermekük pontos iskoláztatására s ha ennek sikere nem volna, azon szülék ellenében a népokt. törvény 4. §-aban megszabott fokozatos pénzbírság alkalmazandó.

A községi és körjegyzők az iskolába tényleg beiratkozott és feljáró mindennapi és ismétlő tankötelesek hiteles névjegyzékét okt. 1-ig a kir. tanfelügyelőhöz beterjeszteni felelősség mellett kötelesek.

Szeptember hó 15 tői a tanítók az iskolai mulasztási naplót nap-nap után pontosan és felelősség mellett vezessék, feltüntetvén abban úgy az igazolt, mint az igazolatlan mulasztási fél napokat. A tanító a vezetése alatt, álló iskolából az igazolatlan mulasztások névjegyzékét a szabály- szerű C) mintájú nyomtatványon október 1-től

kezdve minden hó 1. és 15-én az iskolaszéki elnöknek átszolgalja, vagy ha mulasztás nem fordult elő, erről jelentést tesz. Az iskolaszéki elnök pedig a kimutatást aláírásával ellátva és megpecsételve, átvételi elismervény mellett a község Imájának haladéktalanul átadja.

A községi biró elengedhetlen kötelessége az első Ízben kimutatott iskola-mulasztók szülejét az 1868. évi 38. t.-cz. 4. §-a alapján Írásban meginteni, a másodízben kimutatott gyermek szülejét 50 krig, harmadizben 1 ínig, negyedízben 2 írtig, ötödizben 4 írtig a kimutatás kézhez vételétől számított 8 nap alatt megbírságolni s a bírságpénzt az iskolaszéki elnöknek nyugta mellett átadni. Azon szülékét vagy gyámokat, kik a legnagyobb birság után sein járatják gyermekeiket iskolába, haladéktalanul feljelenteni a biró a tanfelügyelőnek, hogy az a törvény 4. §-a értelmében a mulasztó gyermek mellé gyámot rendeljen.

Azon szüle, kin az iskolai mulasztási bírságpénz vagyoutnlanság miatt be nem hajtható, az iskola épületben, annak környékén, vagy a faiskolaterületén közmunkára kényszeritendő, mely esetben egy napi ily munka 50 kr. iskolai mulasztási bírság lerovásának felel meg. Az iskolai mulasztások bírságolása ellenében csak birtokon kívül engedtetik a közig, bizottsághoz I. fokú folyamodás.

A községi és körjegyzők úgy az iskolaszékek által kiadott, C) mulasztási kimutatásokat, mint a birság pénzek átadásáról, esetleg a közmunka ledolgozásáról szóló iskolaszéki elnöki nyugtát, október hótól kezdve a tanév végéig minden elmúlt hóról a következő hó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz felelősség mellett áttenni tartoznak.

Az iskolai bírságpénzek első sorban n szegény tanulók tankönyveinek beszerzésére, aztán az iskolai könyvtár gyarapítására fordítandók.

Ezen bírságpénzek mikénti felhasználását az iskolaszékek a tanév végén hiteles alakban kimutatják s ezen kimutatás egy példányát a kir. tanfelügyelőhöz beterjesztik.

A községek kötelesek az iskolai rendtartáshoz szükséges nyomtatványokat (A. B, C, minta) a tanév elején beszerezni s azokból az iskolát elegendő mennyiségben ellátni.

Ha a községi biró az iskola mulasztások megbírságolását vagy a jegyző a kimutatások ~ beterjesztését elmulasztja vagy elhanyagolja, a kir. tanfelügyelő erről a járási foszolgabirót értesíti ki erre köteles az illető községi elöljáró ellen az 1886. évi 22-ik t.-cz. értelmében megtorló intézkedést tenni s erről a kir. tanfelügyelőt is értesíteni.

Tekintettel az 1876. évi 28. t.-cz. 13. §-a 2-ik pontjában foglalt rendelkezésre, a tankötelezettség érvényesítése érdekében megállapított ezen szabályzatot a felekezeti iskolaszékek és tanítók is kötelesek pontosan betartani.

Különfélék.

— Vád alá helyezett plébános. Roeder István luzsnai (Liptómegye) ró in. kath. lelkész, sehogyse tudott annak idejen belenyugodni abba, hogy Magyarországon a polgári házasság szentesítést nyert. Ennek ő nyíltan is kifejezést adott a törvény életbeléptetésekor. A múlt év október hava elején fekete zászlót tűzetett ki a templom tornyára, annak jeléül, hogy a katholikus egyház e napon gyászba borult s amidőn az anyakönyv- ve/.etó, Jancsiim József, elakarta foglalni tisztségét, a lei kész által fölizgatott asszonycsoport seprűkkel üdvözölte a faluban s még nagyobb baja is kerülhetett volna, ha a csendőrség idejében közbe nem lép. A lelkész még arra is buzdította híveit, hogy az újszülött gyermekeket ne jelentsek be a czivil papnak Mindezek a tanuk áltál is beigazoltattak, minek folytán a rózsahegyi kir. törvényszék Roeder Istvánt a btörvény könyv 171. és 172. §-aiba ütköző izgatás vétsége miatt vád alá helyezte, beigazoltatván, hogy az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-c. elleni engedetlenségre egyenes fölhívást intézett a néphez s egyidejűleg az 1894. évi XXXI. t.-czikkbe igtatott polgári házasság intézménye ellen izgatott — Liptómegyében eddig már 3 lelkész ellen kellett az eljárást megindítani, egyikük el is ma- rasztaltatott már 100 frtnyi pénzbüntetésben.

— Meghivó. A városi állandó gyermekmen- ház és a dalárda javára Mátészalkán, 1896. évi ápril 6-án a Sarkadi vendéglő dísztermében a mátészalkai polgári ifjúság zártkörű tánezvigalmat rendez. Belépti-dij személyenként 60 kr. Feliil- fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor.