Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-04-04 / 14. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA. intézet alapszabályaiban a 28. §. fakultatívvá teszi e belépést. A mennyiben azonban egyházra, gy'ámintézetünk magára vállalja az egyházmegyei összes lelkészek belépési járulékainak s majd a most élő özvegyek elfogytäval az évi dijaknak is fizetését — ennek fejében igenis kötelezhetők az uj lelkészek ezen egylun. gyámintézetbe való belépésre, a mit saját érdekék is követel. Az orsz. gyámintézeti járulékok beszedésével s kezelésével a közalap kezelő pénztárnokot s bizottságot látnám jónak megbízni. Az egyház kerületi értekezlet f. évi nagy gyűlése Szatmáron lesz. Szükségesnek látnám, ha már most intézkedést tenne egyházmegyénk e nagy gyűlés méltó elfogadására. A szatmári helyi bizotság mellé választandó lenne egy vidéki nagy bizottság, íokép világi előkelő hitsorsosaiuk közül, (mint azt a bihari egyházmegye tette a múlt évben) kik a vármegye előkelő köreiben a nagy gyűlésnek méltó fogadtatását előkészítenék. Sz. Hivatalos — püspöki körlevél. — A tiszántúli ev. ref. egyházkerület egyházmegyéi mélyen tisztelt Espereseinek és gondnokainak! Az egyes gyülekezetek hiv elöljáróinak, lelkipásztorainak és tanítóinak ! A gyülekezet buzgó tagjainak 1 A tudomány, felvilágosodás és műveltség minden igaz barátjának! Istentől áldást és kegyelmet kérünk és kiváltunk! A debreczeui főiskola szellemi és anyagi ügyeinek átvizsgálásával megbízott egyház kerületi küldöttség a bölcsészeti fakultás alapjairól 1895. deczember 3t-röl a vagyon-kímutatást elkészítvén, előterjesztette a mint az következik: A) Oly tőkeösszegek, melyeknek kamata azonnal felhasználható: I-ső csoport: a) régibb alapítványok 158,174 frt 90 kr, b) újabb alapítványok 161,700 frt Ilik csoport: adományokból befolyt 42,678 frt 78 kr, illik csoport: bevéteteit teljesen befizetett ajánlatokból 15,591 frt, IV-ik csoport bevétetett részben törlesztett kamatozó ajánlatokból 525 frt, V-ik csoport: bevétetett részben törlesztett nem kamatozó ajánlatokól 6548 frt 75 kr, Vl-ik csoport, : bevétetett évi járadékokból 39 frt 50 kr, Vll-ik csoport: bevétetett kamat jövedelemből 5062 frt 29 kn, együtt 390,320 frt 22 kr. Ezen összegből levonva a volt összes kiadást 468 frt 23 kr, maradt 389,851 frt 99 kr. B) Oly tőkeösszegek, melyeknek kamata azonnal fel nem használható: V-ik csoportból: törlesztetlen és nem kamatozó ajánlat 46,766 frt 25 kr, VII-ik csoportból : később felhasználható alapítványok 196,694 frt 31 kr, IX-ik csoportból: Egyetemre tett ajánlatok 7878 frt 74 kr, együtt 251,339 frt 30 kr. A megvizsgált számadás alapján készített ezen kimutatás szerint a bölcsészeti fakultás felállítására számításba vehető vagyoni állás az 1895-ik év decz. 31-én következő: 1. Oly tőkeösszegek, melyeknek kamata azonnal felhasználható 389,851 frt 99 kr. 2. Azon tőkeösszegekből, melyeknek kamata azonnal fel nem használható, számításba vehetők később felállítandó két parallel tanszékre : a) K. Tóth Antal ur alapítványa SO'OOO frt. b) Kövesdi János ur alapítványa 50,000 frt szintén számításba vehető: c) Az egyesek áltál tett. de be nem fizetett és igy nem kamatozó ajánlatok összege 46,766 frt 25 kr, összesen 536,618 frt 24 kr. így a bölcsészeti fakultás felállítására előirányzott 690,000 írtból hiányzik még 63,381 frt 76 kr. Ellenben az 536,618 frt 24 kron felül mutatkozik 96,694 fit 31 kr, mely összeg oly alapítványi tőkékből alakul, melyek ha teljesen biztosak, akkor azok kamatjövedelme csak több év múltával felhasználható, vagy pedig nem teljesen biztosak, csak reménybeliek. Így ezen 96,694 frt 31 kr, épen úgy, mint az egyetemre tett ajánlatok összege 7878 frt 74 kr, a bölcsészeti fakultás felállítására számításba még most nem vehető. E kimutatásból lelki örömmel szemléltem a protestáns hitbuzgóságot, a nagy érdekeltséget és áldozatkészséget, mely a bölcsészeti fakultásnak Debreezenbe felállítása ügyében, országszerte tényekben nyilvánult. Fogadjak a mélyen tisztelt adakozók örök háláját főiskolánknak, hogy ennek kiáltó szavát annyian meghallották és támogatására siettek. De még távol vagyunk a kitűzött czéltól, és ha csak azon igényeknek is, melyeket az egyetemes zsinat 1892 novemberi gyűlésében a létesítendő bölcsészeti fakultás elé kitűzött, meg akarunk felelni, még akkor is 63,381 frt 76 kr. hiány mutatkozik, éppen azért fölkérem a mélyen tisztelt esperes urakat, hogy miután kisebb- nagyobb összegek lehetnek elszámolatlanul egyes egyházmegyéknél, egyházközségeknél, sőt egyházkerületeknél is, ezen ajánlatoknak és adományoknak beküldése iránt intézkedni szíveskedjenek; és miután az elért végeredmény közzétételét a főiskola szellemi s anyagi ügyeinek átvizsgálásával megbízott egyhazkerületi küldöttség elhatározta, igyekezzenek oda működni, hogy a még adományokat nem ajánlott egyházközségek és egyesek, áldozataikat a nemes czélra meghozzák és ez irányú jelentéseiket legközelebb, április hó végéig megtegyék, hogy ezeknek alapján elkészíthesse jelentését és kimutatását az anyagi s szellemi ügyekkel foglalkozó egyházkerületi küldöttség a még a tavasszal május hóban tartandó egyházkerüieti gyűlés elé. Vajha oly teljes lehetne e kimutatás, melyből ne hiányoznék a protestáns egyház, a magyar nemzetiség, a józan felvilágosodás és tudomány minden hu és igaz tagjának s barátjának a neve. üli uram! ne engedd, hogy a mi kérésünk megszégyenüljön, töltsd be a mi szivünket erős hittel és reménységgel. Kelt Debreczen 1896. márczius 19. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület nevében: Kiss Áron püspök. Mutatvány — szatmári egyházmegyénk történetéből. — 111. Fejezet. Szervezkedés a zsinati törvények alapján. Bevégződvén Debreczenben a korszakalkotó nagy zsinat, az általa kvalifikált egyház alkotmányi törvények alapján szükségessé vált berendezkedés ideje következett. — E tekintetből úgy ; intézkedett egyetemes egyházunk s ennek keretében tiszántúli kerületünk, hogy a rendezkedés az 1883 ik év kezdetére lehetőleg végbemeujen. E végből tartotta egyházmegyénk 1882. deczemb. 19-iki rendkívüli közgyűlését. E gyűlésen már azt jelenté esperes, hogy egyházmegyénk 65 anya- i és 2 leányegyházában az uj presbyteriumok mindenütt megalakultak az egyh. törv. 22—-26. §-ai értelmében. E szerint az egyházmegyére vonatkozó átmeneti intézkedéseket e közgyűlés is megkezdhette. A fenforgó intézkedéseket az egyház- kerület novemberi közgyűléséből kiadott „Utasítás* vezérlete mellett kellett megtenni. — Első teendő volt az egyházmegyei tanácsbirák számának a megállapítása, Megállapittatott 6 lelkészi és 6 világiban. Továbbá a gymnáziunióknak képviseletet biztosítván az uj törvény az egyházmegyei gyűléseken: a szatmári gymázium jövőre képviseltetése tudomásul vétetett. Majd a régi kerületi képviselők az uj törvény értelmében szervezkedésre tekintetéből lemondanak, helyük betöltése azonban a következő rendes e. megyei kgyülésre hagyatik. Az újonnan kreált 12 egyhazkerületi tanáesoiró választására a szavazás elrendeltetett. Az egyh. törvény 53. §-ainak d) pontjában biztosított azon joggal, hogy a lelkész és tanitóképességi vizsgákra külön képviselőket küldhetnek az egyházmegyék: egyházmegyénk nem kívánt élni, azon az okon, „mert mind a két gyűlésen jelen van az esperes ur.“ A szerves testületté alkotott konvenf költségeire már az 1883-ik évtől kezdve krajczáros adó fizetését rendeli el e közgyűlés. Az átalakításra váró egyház- megyei költségvetés megállapítására elnökség vezetése alatt 7 tagú bizottságot küld ki. Gerzsó Gedeon, évtizedek előtt földinivelő pályára lépett lelkész lelkészi oklevelét az egyh. törv. 118. §-a értelmében érvénytelennek nyilvánítja. Az egyházmegyei kgyülési tanácskozási szabályzat alkotására nemkülönben az egyházak osztályozására s a lelkészek minősítésére küldöttséget választ. Megalakítja ideiglenesen a lelkészjelölő bizottságot. Az egyházi adókönyv mintájának előállításáról gondoskodik; az egyházi költségvetés és vagyoni leltár készítését már az 1883. évre elrendeli, az e. megyei elnökség a kerületi „Utasítás“ értelmében kimondottnak tekintetvén, ennek kifolyásaként mind esperes, mind segédgonduok megható szavak kíséretében tetette tisztét a közgyűlés előtt. A 25 éven keresztül hű segedgond- nok indítványozza is egyszersmind „hogy az evek előtt elfogadott tisztujitas eszméjét, ezennel minden egyházmegyei tisztviselőjére nézve léptesse életbe az uj egyházi törvény korlátái közt az egyházmegye.“ Az indítványt elfogadta az egyházmegye plénuma s azonnal el is renddé 1883. január hó másodikáig az esperesre és egyházmegyei gondnokra beadandó szavazatát. — Gondoskodott továbbá, hogy az egyh. törv. 28 §-anak b) pontjának megfelelően a harangozásra való felügyelet és a temetési harangozás szabályozása tekintetéből bizonyos normativum alkottassák. Megállapit- totta az e. törv. 140. és 170. §-aira való tekintettel „hogy a népesebb egyházközségekben, mint Szatmáron, Sz.-Németiben és Fehérgyarmaton a gondnokság el nem vállalásáért 50 irtot, a pres- bytérség és egyhaztiság el nem vállalásáért 25 irtot, a többi egyházakban pedig gondnokság nem vállalásáért 40 irtot, presbyterség és egyházfiság nem vállalásáért 20 frtot fizessenek felmentési díjul az illetők.“ A szervezkedés azonban csak az 1883-ik év folyamán lett bevégezve. Ez év inárcziusi közgyűlésén lett ugyanis hivatalosan bejelentve, hogy esperessé Kiss Áron, egyh. m. gondnokká Valyi János egyhangúlag ismét, inegvalasztattak. Viszont e gyűlés választotta meg kerületi rendes képviselővé : Szarka Boldizsárt és Isaák Dezsőt, pótképviselővé pedig Tabajdi Lajost és Csepelyi Miklóst. Itt állapíttatott meg a tanácskozási szabályzat, az egyházak osztályozása,*) a lelkészek minősítése, az egyházmegye költségvetése. Utóbbiban 824 frt 76 kr. bevétel prelimin áltatott, a kiadás pedig 800 írtban. Még pedig: esperesi tisztdetdij 200 frt, esperesi iroda átalány 50 frt, kápluutartási segély 150 frt, utazási átalány 100 frt, tehát összes esperesi illetmény 500 frt. Egyh. m. főjegyzőnek 50 frt, aljegyzőnek 20 frt, jegyzőknek irodai átalány 20 frt. Öt egyházmegyei lelkészi tanácsbirónak 2—2 napig tartó 2 gyűlésre 4 írtjával számított napdij 80 frt, egyházmegyei ügyvéd fogat és napdija 20 frt, egyházmegyei pénztáros dija 20 frt, egyházmegyei képviselőknek 3 kerületi gyűlést számítva évenként 90 frt. És igy előre nem látható szükségletekre maradt 24 frt 76 kr. E költség előállításához az egyházak 5, a lelkészek és tanítók 3 osztályba sorozva tartoztak járulni. Az osztály adón kívül az egyházmegye körön belül előforduló küldöttségi napi dijakba az egyes küldöttek részére a gyülekezetek vagy elmarasztalt peres felek 3 frtot, elöfo- gatot, vagy ennek diját tartoznak adni s a küldöttek tisztességes ellátásáról gondoskodni. A gondnok-számadás felülvizsgálatáért, valamint a költségvetés megerősítéséért minden egyház 1 — 1 frtot tizet. Az egyházmegyei és esperesi bizo- nyitváuyokért, valamint a hivatalból kiállítandó jegyzőkönyvi kivonatokon kívül minden más magánfelek áltál kívánt jegyzői kiadványért 2 frt kiadási dij állapíttatott meg. Ekkor állapíttatott meg a temetési harangozások szabályzata. E szabály egy temetésnél 4 ingyenes harangozást állapit meg, u. m. I-ször híradóra, a haláleset bejelentésekor, 2-szor emlékeztetőül másnap délelőtt, 3-szor meghívóra vagy gyüiőre a temetési tisztességtétel kezdetekor, 4 szer kikisérőre, a sirkertbe kivitelkor. A két első harangozás nem tarthat tovább 12 éven alóli gyermekek halálesetén egy negyedóránál, 12 éven felüli egyenek halálesetén fél óránál. A gyüiőre való harangozást addig kell tartani, inig a községből, a gyász tisztességtételén jelen lenni akarók felgyűlhetnek s a kikisérőre való harangozásnak mindaddig, mig a halott a sirkertbe kivitetik. A mely temet- tető fél a jelzett időn kívül az isteni tisztelet j tartamának végén és délben harangoztatni kíván halottja felett, egy egyházi pénztárba egy frtot tartozik fizetni.**) A hol már előbb belkörüleg szabályozta a presbyterium a harangozást, ott az továbbra is érvényben maradt. Az egyh. törv. a *) Jellemzi szegényes viszonyainkat, hogy az egyházakat 4 osztályba sorozván: 1-ső osztályú egyházaknak azok nézettek, a melyek 800 frtot, vatry azon felül, a4-ik osztályba pedig azok, a melyek 500 írton alól adnak lelkészi fizetést. **, Konstatáljuk, hogy predikácziós halottaknál a háztól a templomba menet alkalmára nem állapított a.eg harangozást e szabály, pedig az általánosan elfogadott, nem is helytelen szokás. B tekintetben a szabály hiányos volt. —
