Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)

1896-03-07 / 10. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA. élés nyomasztó gondja, kínja; patriciusi gazdag­ság, fény, pazarlás másfelől. És ha ez a gazdagság esupáy ártalmatlan előny volna az illetők kezében ? Deltát — mondani is felesleges — kemény fegy­ver az a szegényebbek ellen; tőr, háló azok meg- ejtésére, a kiknek az élet örömeiből csak a küz­delem édessége jutott részökül. Nagyváradon történt nem olyan régen, de naponként történik egyebütt is, hogy ügye-fogyott prot. asszonyokat (özvegyeket) összeszereztek a róm. kath. egyház helyi missionariussai és meg­vásárolták őket 5—5 frt havi díjért egész életük tartamára. Ezek a kísértésbe jutott boldogtalanok — küzdve lelkiismeretökkel — megpróbálták rá­bírni az ev. ref, egyházat, hogy adjon nekik ha- vonkét 3—3 frtot s ők megmaradnak hitük mel­lett'; de innen — igen bölcsen — elutasittattak s ma már a róm. kath. hívek számát szaporítják.] A bölcsődéktől, leleuczházaktól fel a hallottas ágyig — óh mennyi csábítás foly titkon és nyíl­tan, pénzzel s egyéb javak Ígéretével — ellenünk s a felekezeti egyenjogúság, a tisztesség, a köz­morál meggyalázásával! . . . Történhetnék-e ez a róm. kath. egyház apostoli szegénysége mellett? Íme egy fanatikus Zichy Nándor nem tartja botránynak pénzt követelni a hazai katholikus missióra, bizonyos alapokból, a melyek olyan czélra fel nem használhatók ! Budapesten irodát rendezett be a róm. kath. egyház, a melyben az ország térvényeinek fittyeket hányó Molnár kaim nők d rgál, szővén a néppárt hálóját az ország nyuga 1 manak megrontására. No és a magyar kormánynak még esze ágában sincs a seaculerisatio 1 Ellensúlyul segít felemelni a mi szegényebb lelkészeink fizetését 800 írtra! Igazán bajos satyrát nem Írni. Mindezek láttára és hallattára pedig mi pro­testánsok még tovább is csendesen legyünk?! Még mindig nincs itt az ideje, hogy elmondjuk úgy a kormánynak, mint a hazai sajtónak, hogy mik is csak a felekezeti egyenjogúság törvényé­nek elengedhetetlen következményei?! Mi azt hisszük, hogy a hallgatásból, a türel­mes önmegadásból már jó vizsgát állottunk s ha tovább is némák maradnánk,gyanúba keverednénk a józan közvélemény előtt s ez a gyanú nem jó eső volna a mi vetésünkre. Ébredj fel azért te prot. egyház, a ki alu- szol! Itt az uj ezredév hajnala: számolj magaddal, helyzeteddel, államhoz és félekezetekhez való viszonyoddal! A saecularisatio szerintünk közeledik az érett gyümölcs sorsához. Átmegy lassanként a a köztudatba s megérik ott lassanként. Hiába mondja a kormány, hogy nem gondol az államo­sításra, nagy lépést tett Magyarország az utóbbi öt év alatt s vizsza lépni már nem lehet! Különfélék. ' — Halálozás. Gyarmatlny Zsigmondi k.-na- ményi lelkésztársunk hosszabb idő óta tartó be­tegeskedése után letette földi terheit s egy hosz- szu élet csendes alkonyán sírba szállt. Temetése f. hó 1-ső napján ment, végbe a gyülekezet s a közeli tiszttársak részvétele mellett. Áldott le­gyen emlékezete! — Egyházkerületi tanácsbirák. A tiszántúli ref. egyházkerület tauácshirói karában megüresült két hely betöltésére most folynak a szavazatok. A debreczeni egyház presbyteriuma Madarász Imre és Szinay Gyula orsz. képviselőkre adta vá­lasztói szavazatát. — Lelkészi értekezlet. Lelkészi értekezletet! lus tartottak a munkács vidéki ev. ref. lelkészek febr. hó 25-én Izsnyéten Pap Károly b.-rákosi lelkész egylt. megyei tanáesbiró elnöklete alatt, melyen egy tag kivételével az ezen körhöz tartozó ősz- szes lelkészek megjelentek s az egyházmegyei és országos gyámpénztárra vonatkozólag fontos ja­vaslatok tétettek ez összejövetelen. — A szatmári ev. ref. felsőbb leányiskola tanári kara kiváló dicséret és elismerésben ré­szesült a febr. hó 20, 21 és 22-ik napjain tartott iskolalátogatás alkalmából, mely alkalommal Joó István, mint az egyházkerület meghízottja az in­tézetben tapasztalt taiiitás és nevelés felett tel­jes megelégedésének adott kifejezést s különösen Fülöphé Sargavy Erzsébet igazgatónő okszerű vezetése és Demjenué tanárnő, nemkülönben Ta­máséi Ilona rajztauárnö működésének sikeréi fe­ett örvendetes meglepetését nem titkolhatta élj > általában az egész tanári kar iránt jegyzőköny-j ,’ileg elismerő nyilatkozatott tett. Joó István ur, iki ezúttal először látogatta meg ezen intézetet, nelyben szerény munkásság és páratlan rend ho- ml, csak most szerezhette azon tapasztalatokat, Helyekről mi rég tudomásssnl bírunk s örvendünk ■ajta, hogy Debreczen városában alkalma nyílik jzen leánynevelő intézetről a legkedvezőbb lát- cépet nyújthatni. — A debreczoni egyelem. A debreczeni ev. •ef. főiskola anyagi és szellemi ügyei átvizsgálá­sával megbízott küldöttség ülést tartott Kiss Áron aüapök elnöklete alatt, melyen beszámoltak a böl­csészeti fakultás alapjairól. Ez idő szerint régebbi és újabb alapítványokból, adományokból 390,320 frt 22 kr, — nem áll rendelkezésre, részint mint törlesztetten ajánlat (46,766 frt). részint csak mint később fölhasználható alapítványok, részint mint „egyetem“ czimen tett ajánlatok összesen 243 ezer 470 frt 56 kr. A néhány év óta megindult mozgalom eredménye tehát 652,000 frt. A böl­csészeti fakultás fölállításához meg 63,381 frt hi­ányzik. melyet az esetleg még künnlévö összegek bekérése, részben uj gyűjtés által fognak besze­rezni. A küldöttség megbízta Kiss Albert, Tóth Sémuel, Ormós Bálint. Mark Endre, dr. Baczoni Lajos Sass Béla, Dóczy Imre, Kovács Lajos ura- j kát, hogy a tavaszi egyházkerületi közgyűlésre | kimutatást készítsen az újabban tett intézkedések j pénztári eredményéről és a bölcsészeti fakultás fölállítására vonatkozólag dolgozzon ki javaslatot. A főiskolai gazdasági tanács pedig arra hivatott föl, hogy amennyiben a bölcsészeti fakultás föl* állításával a tantermek rendezésére és uj tanter­mek fölállítására múlhatatlanul szükség lesz, — ezekre nézve, valamint a bennlakás szabályozá­sára nézve is minél előbb készítsen javaslatot,. Ezzel kapcsolatban most fölemlíti tudósitónk, hogy néhai Búzás Pál jogtanár tantárgyait dr. Bartha Béla veszi át, az ő helyére pedig pályá­zatot hirdetnek. Kovács János gimnáziumi tanár. Tisza Lajos gr. nevelője, 40 éves tanárság után nyugalomba megy. Gyászhir. Elek Dániel mint férj, Kovács La- josné szül. Elek Irma mint gyermek, Kovács Anna, Olga s Erdélyi Anna mint unokák, Kovács Lajos és Erdélyi Imre mint vök, özv. Stépán Ágostonná szül. Pákh Eleonore gyermekeivel, Iklódi Ignáezné szül. Pákh Sarolta férjével és gyermekeivel, Györy Sándorné szül. Nyiry Ilona férjével, mint testvé­rek, úgy a maguk, mint a számos rokonok nevé­ben, kimondhatatlan fájdalommal tudatják a leg­forróbban szeretett feleség, a legönfeláldozóbb édes anya és nagyanya, a legjobb anyós, testvér sógornő és rokonnak: Elek Dánxelné szül. Pakli Erzsébetnek f. hó 1-éu d. u. 2 órakor, élete 53- ik, legboldogabb házasságának 29-ik évében, rö­vid szenvedés után történt gyászos elhunytat. A drága hamvak f. hó 3.án d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint visszaadatni az anyaföldnek. Eör, 1896. márcz. 2. Virasszon siri álma felett a hu emlékezet! Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügymi­niszter Nagy-Károly város területére Debreczeni István polgármestert állami anyakönyvvezetőnek nevezte ki. — Templom-restauráczió. A dévai ev. refor­mátusok temploma, melyet eredetileg Hunyady János és neje Szilagyi Erzsébet építtettek volt, közelebbről gyönyörűen helyre fog állíttatni Gya­! lus László bpesti építesz tervezete szerint. A restauraczió költségéből idáig 10208 frt gyűlt be, leginkább Szóts Sándor ottani lelkész buzgólko dasa folytán, ki lapunk utján is tisztelettel kér it n. é közönséget, hogy ot ezen hazafias törek­vésben támogatni szíveskedjék. Az adományok i lelkészi hivatalhoz küldendők. — Az ököritói egyháztanács a kántor tani tói állomásra Kincs Gyula jánki tanítót hívta meg Ugyanott, a második iskola tervét s költségveté­sét elkészítették; az építési munkálatok folyó he 12 én adatnak ki árlejtés utján. Az uj iskola t é. szept. hóban nyittatik meg. — Munkácsról Írják : Sokan kérdezték már mi az oka annak, hogy a munkácsiak nem igei örülnek a vár Zrínyi Ilona hasty7 aj ára helyezem!« emléknek. Igen egyszerű a felelet, mert az emlél nem oda való és mert a munkácsiak általaim: Nyomatott Iláísz Znigmond könyvnyomdájában Mátészalka lite az, hogy ez emlékoszlop ügyellek felvetése egyik oka várban levő fegyintézet beszüntetésé­nek, a mi a munkácsi és vár alatt elterülő köz­ségek népére nézve kimondhatatlan anyagi káro­sodással jár. Különben volt alkalmunk a Zrínyi Ilona bástyájának párkányától 22 méter magas­ságra tervezett sugár oszlop tervezetét látni. Szép de nem mutat távolra egyebet, mint egy gyár­kéményt. Elképzelni is haj meresztő, miként fog­nak ily magasságban az oszlopót készítő munká­sok dolgozni. Egy hirtelen támadó vihar 100 mé­ter mélységbe sodorhatja le őkét menthetetlenül. Mennyivel inpozánsabb lett volna —■ ha már csakugyan ide kellett annak az emléknek jönni az itteni közönség legnagyobb ellenzésére is, ha az egy tömör, de nem egy minaret oszlop, rajta a turul madárral, vagy egy vereczkei szoros felé néző érczoroszlánnal. Ez minden esetre többet mutatott volna, mert ezt az oszlopot emlékosz­lopnak nem nézi utas. A fegyház feloszlatásának hire Munkácson és vidékéu, ez amúgy is szegény vidéken nagy csüggedést és elkedvetlenedést okozott. Azonban sokan vannak, kik nem akar­nak ennek hitelt adni, mert el sem képzelhetik hogy az állam-kormány számot ne vetve azokkal a befektetésekkel, mibe ennek a varnak beren­dezése került. lilává, Vacz, Lipótvár és fegy- hazaink is csak nem olyan régen alakultak át kaszárnya rendszerükből a most mi progresziv rendszerbe. Miért ne lehetne átalakítható a mun­kácsi vár is, a hol csak akarni kell és lesz hely a szükséges maganzárkákra is. Az 50-es es 60 as években biztonsagot nyújtott ez a fegyintézet azért lett azza, hát szükséges-e most már, hogy megszűnjön. Hiszen a progressiv rendszer sikere úgy sem a fáktól tügg, liánéin az emberektől, lakik hivatással bírnak a rabokat az erkölcsi ja- ■vulás útjára téríteni. Uj főgimnázium Debreczenben. A debreczeni ! rém. katli. egyházközségi bizottmány dr. Wolafka I Nándor v. püspök plébános vezetése alatt, tiszt,el- I gett Degenfeld József gróf főispánnál és Simon- iffy Imre kir. tanácsos polgármesternél, hogy át­adják a róni. katli. egyháznak a varoshoz intézett i azon kérelmét, a mélyben a piarista algimnázium nyoicz osztályúvá émélése és föntartása költsé­geihez százezer frt hozzájárulást kérnek. A gim­názium építéséhez már ebben az étben hozzá­fognak s az 5-ik, osztályt az idén megnyitják. Az építkezés, berendezés és felszerelés 250,000 írtba ikerül, beleértve a kégyésrend házának kibövité- jaét. 200,000 fit kell az uj tanszékek föntartására. • Tanerőket, a kegyesfend ád. Eddig Schlauch bi- i boriink adományával együtt 170,000 írttal és te­jekkel rendelkezik az égybáz. A hiányzó össze­get a hívektől, a varostól, a nagyváradi kápta­lantól és a kormánytól; fogják kérni. — Györtélek község alatt az ugynezett „nagy vályás“ torkólatába épített zsilipet f. hó 4-én délután nyitották meg, az ősz óta folyton épülő „vízmű“ első szereplésének nagy nézőkö­zönsége volt még a vidékről is. — Millenniumi gyümölcsfák. A főváros ta­nári és tanítói kar számos tagja értekezletre gyűlt össze, amelyen Flórig Áron és Böngérfi János tanárok tettek indítványt a millennáris gyümölcs­fák ültetése tárgyában. Ehhez képest az értekez­let elhatározta, hogy felhívja Magyarország összes tanítóit, hogy a folyó éviién minden tanító ezer gyümölcsfa mágvat vessen vagy vettessen köz­ségében es az országút mentén s mindegyiknek legyen gondja a Csemete gondozására. Ezenkívül felhívják a tanítókat, arra, hogy minden községben ; honosítsák meg a selyem búgó termelést. Egy alakítandó központi bizottság gondoskodni fog a szükséges gyümölcsfa magvakról. Szerkesztői posta. Jármi. Városi a. választ «többi levelűmre. P.-Darócz. ■ Besoroztuk az ifiörénd szerint. Rapait. Levét megy. .vines ok az aggodalomra. Szerkesztők : ,j Biky Károly és F. Varga Lajos. Kintija : ■ a „Szatmári Prot. Irodalmi Kör.“ l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom