Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-02-01 / 5. szám
IV. évfolyam. Mátészalka, 1895. február 1. 6. szám. EGYHÄ2TÄHSÄD1LMI HETILAP. SZATMÁRI PROTESTÁNS IRODALMI KÖR“ KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: hová a lap szellemi részét illett! minden közlemény és az elő- lizetési pénz is küldendő: Győrtelek (tízatmár m.) Névtelen vagy álnév alatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. Leveleket csak bérmentve fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk Előfizetési dijak: egész évre 4 írt. Félévre 2 frt. Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre lizetendök. Kiadóhivatal: hová a hirdetések és hirdetési dijak, valamint a reklamácziók intó- zendök: Mátészalka, Weisz Zsigmond könyvnyomdája. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. — Nyilttér sora 20 kr. Kincstári illeték minden egyes hirdetés vagy nyilttér beiktatásánál Megjelenik a lap minden szombaton. Uralkodó vallás. Vallás és uralkodás! alig lehet nagyobb contradictio. Uralkodó vallas! ennél szörnyetegei)!) fogalmat emberi agy alig gondolt még ki. Urunk Jézus, azt tanitotta: „Az én országom nem e világból való. A ki akar engem követni, tagadja meg magát. Tanuljátok meg éutőiem, hogy én alázatos szivli vagyok. A ki ti közietek első akar lenni, legyen olyan, mint az utolsó es szolgáljon a többinek. Az alázatos a menyeknek országában legnagyobb . .“ Mindenütt arra tanít, arra int bennünket, hogy alázzuk meg magunkat. Semmi sem volt távolabb Jézustól, mint az uralkodásra való törekvés. És ime a római pápa, a ki magát a Kr.sztus földi helytartójának nevezi, uralkodni akar az egesz világ felett. Jézus e földön szegény volt, nem volt annyi hely, hová fejét lehajthatta volna s ime a római pápa tizenegyezer szobás palotában lakik, külön országot követel magának, ime a római egyház főpapjai dúskálnak a földi javakban, fejedelmeknek neveztetik magukat. Bizony mondom, hogy a római egyház nem keresztyén egyház, a római papság nem követi a Krisztust. Soha nagyobb istenkáromlást, mint mikor a római pápa fejére teszik a tiarát ezen szavakkal: „Vedd e hármas korona díszítette föve- get s tudd meg, hogy a fejedelmek és királyok atyja, a világ kormányzója s e földön helytartója vagy a Jézas Krisztusnak . .“ Hat ki tette Róma papját ilyen nagy úrrá? ki adta neki, kitől örökölte; e nagy hatalmat? Megmondja a történelem, mely sze-j rint a pápai szék hatalma erőszak, csalás, gyilkosság stb.-ből sarjadzott ki. Maga N. Konstantin, a kit mint első keresztyén császárt, úgy tanultattak velünk, mint valami jeles, derék, istenfélő embert, vértől párolgó lépcsőkön jutott a trónra, mondják, hogy atyjat, nejét, nővérének férjét, annak fiat, sőt saját gyermekeit is megölette s midőn annyi vértől párologva, a; birodalom pogány főpapjától azt kérdezte,1 hogy minő áldozattal engesztelje meg az Iisteneket — ez azt mondta neki: Neked az istenek soha sem bocsátanak meg! Ekkor tette neki a római pap azt az ajan-l latot: keresztelkedjéí meg és bűneid meg-' i bocsáttatnak. Nos, hát ez a szörnyeteg j !emelte a keresztyén vallást s uralkodó! vallássá s ezen kifejezéshez, hogy: uralkodó vallás — miíieftg gondoljuk oda a1 Konstantin gyilkosságait, megbocsátó római papot, a ki a keresztség szentségét áruba vetette hitvány földi fényért. Az uralkodó vallás papjai valóban is uralkodni kívántak, a római egyház papjai maguknak követelték s lassanként magukhoz ragadták a legfőbb hatalmat Egy vértenger lenne abból, a hány emberélet elpusztult a harczmezőn és gyilok által abban a küzdelemben melyet Róma papjai folytattak a középkor fejedelmei ellen, mig a hatalmat kezökbe ragadták a népek és országok felett. Mennyi ártatlan vér, mennyi könny s mennyi bűn kiált ellenük fel az égre! Tíz század kellett ahoz, hogy Róma papjai a királyok és fejedelmek fölött is megnyerjék az uralmat. VII-ik Gergely pápa lába alá vétó Európának akkor leghatalmasabb fejedelmét s e hatalom megszedhette a pápaságot, úgy, hogy máig sem tudta azt elfelejteni. A pápai hatalmi kifejlődésére sokat tettek a keresztes hadjáratok, az ál izidori gyűjtemények s több eféle kegyes csalások, a mesék, legendák, hagyományok, melyek az emberi józan értelmet arczul verik, a bibliát meg- csufolják s magát a Krisztust megkárq- molják. Ilyen talajból nőtt ki a pápák hatalma s az uralkodó vallás fogalma és intézménye. Az „uralkodó vallás“ pedig roszabb volt a pogány vallásnál. Emez csak tévelygése volt az emberi elmének, de amaz dühöngése. Az uralkodó vallás tűzzel és vassal alapította meg uralmát. Krisztus urunk azt monda a fegyvert rántó Péter apostolnak: tedd el a te fegyveredet! S az uralkodó vallás papjai hányszor halomra gyilkoltatták az „eretnekeket“ és pogányokat? Az uralkodó válás nem megszelídítette az embert, hanem felszabadította az emberben az állatot, mely vértengerbe fullasztotta szenvedélyét. A huT Á R C Z Ä. Mutatvány „A fattya-virág“ czimü s a debrec/.eni színház népszínmű-pályázatán dicsérettel kitüntetett nép színműből. — A „REFORMÁTUSOK LAPJA" eredeti tdrczdja. - — Irta Kosa Ede. — (Vége) Tizenegyedik jelenet. S kor nyák és Vakarcs jönnek a báltérből. Skőrnyák (durván Vakarcshoz) Hiába is rimáukodik kend! én nem kegyelmezek az apámnak se. Én és a magas kincstár nem ismerünk irgalmat! Még ma minden lefoglalt tárgyat el fogok árverezni s hogy ellensze- szegüléasel ne találkozzam, kértem ki a csendőröket, kik már itt vannak a faluban Na! jöjjön kend a községházához, és fizessen, mivel mindjárt kezdődik az árverés. Vakarcs (rimánkodva) De uram! tekintsen az Istenre is! Skőrnyák (durván) Az Istennek nincs adóhátraléka I (kezd sötétedni.) Vakarcs (rimánkodva) Legyen benne uram irányomban emberi érzés ! Skőrnyák Én bennem nincs emberi érzés, mivel é, nem vagyok ember. Végrehajtónak nem ember, hanem vadállat való! Én előttem hallja kend, nincs a földön semmi szent! Adtam én már el templomi áldozó kelyhet is adóért. Nyúztak engem is hajdanában, mig birtokom volt, most én nyúzok mást ; ha nekem nincs semmim, másnak se legyen, azt akarom! Muszáj keml'ekkel szigorúan elbánni, mivel adót sohse üzemének. A magyar ember inkább bundára, kártyára, paripákra, szép asszonyokra szórja a pénzét, mint honpolgári kötelességét teljesítse. Vakarcs Uram ! én fizetnék szívesen, ha volna miből? de nincs semmim, mindenemet elvette volt gazdáin, Belényesi uram. Puczéron maradtam, mint a ma született gyermek. Nincs egy betevő falat kenyerem. 1 Skőrnyák Ha nincs kendnek kenyere, egyék kalácsot! (Írásait vizsgálja) Jó hogy eszembe juttatta kend, a vén Belényesinéi is van négy ökör lefoglalva, valami régi illetékért, mit nem akar az öreg akceptálni. Na! én besrófolom rajta; megyek oda is, Ökreit elárverezem. A magas kincstárnak nincs bevertetni való pénze; a kormánynak kell a sok millió titkos kiadásokra, a magyar forradalmat elnyomó katonatisztek nyugdijára, képviselő-választásokra. Érti kend? Vakarcs Nem bánom én uram ! ha soha egy képviselőt nem választanak is e világon. Nékem úgy sincs voékom. Skőrnyák Milyen vallásu kend? Vakarcs Pápista vagyok, kezét csókolom (a hold felöltük) Skőrnyák Azt hittem, hogy nazarénus, mert nagyon szent képeket tud kend vágni. Lássa kend! nekem nincs semmifele vallásom; hátat fordítottam minden vallásnak. Nem hiszek semmit! Minden papot elesapnek az eklézsiából, hogy ne bolondosak a világot; minden templomot kaszárnyának alakítanék át, ha hatalmamban állana. (Vakarcs menni akar, Skőrnyák visszatartja.) Mit akar kend? Vakarcs Uram! a csikófogat régen kilöktem a számból, de ilyen istenkáromlást soha nem hallottam. Meg akar bennem a vér fagyni az ilyen beszédtől. Inkább akasszanak fel, de még sem hallgatom tovább az urat. Tizenkettedik jelenet. Csicsóka rémült arczczal kiszalad a Belényesi udvaráról s az utezán futkosva kétségbeesve kiabál. Voltak. Csicsóka Emberek! keresztyének! Falusiak! jertek csak elő. Borzasztó eset történt a faluban. Félre kell verni a harangot! Tizenharmadik jelenet. (Csicsóka kiabálására minden oldalról özönlenek elő a falusiak; nők, férfiak, gyermekek, köztük Kondomé, Vad Miska, Csiesónó, Korpásáé, Gaz Mózsi, Piski Berti, Epres Klári, Harcsár,
