Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)

1896-02-01 / 5. szám

IV. évfolyam. Mátészalka, 1895. február 1. 6. szám. EGYHÄ2TÄHSÄD1LMI HETILAP. SZATMÁRI PROTESTÁNS IRODALMI KÖR“ KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: hová a lap szellemi részét illett! minden közlemény és az elő- lizetési pénz is küldendő: Győrtelek (tízatmár m.) Névtelen vagy álnév alatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. Leveleket csak bérmentve fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk Előfizetési dijak: egész évre 4 írt. Félévre 2 frt. Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre lizetendök. Kiadóhivatal: hová a hirdetések és hirdetési dijak, valamint a reklamácziók intó- zendök: Mátészalka, Weisz Zsigmond könyvnyomdája. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. — Nyilttér sora 20 kr. Kincstári illeték minden egyes hirdetés vagy nyilttér beiktatásánál Megjelenik a lap minden szombaton. Uralkodó vallás. Vallás és uralkodás! alig lehet na­gyobb contradictio. Uralkodó vallas! ennél szörnyetegei)!) fogalmat emberi agy alig gondolt még ki. Urunk Jézus, azt tanitotta: „Az én országom nem e világból való. A ki akar engem követni, tagadja meg magát. Ta­nuljátok meg éutőiem, hogy én alázatos szivli vagyok. A ki ti közietek első akar lenni, legyen olyan, mint az utolsó es szol­gáljon a többinek. Az alázatos a menyek­nek országában legnagyobb . .“ Mindenütt arra tanít, arra int bennünket, hogy aláz­zuk meg magunkat. Semmi sem volt tá­volabb Jézustól, mint az uralkodásra való törekvés. És ime a római pápa, a ki magát a Kr.sztus földi helytartójának nevezi, ural­kodni akar az egesz világ felett. Jézus e földön szegény volt, nem volt annyi hely, hová fejét lehajthatta volna s ime a római pápa tizenegyezer szobás palotá­ban lakik, külön országot követel magá­nak, ime a római egyház főpapjai dúskál­nak a földi javakban, fejedelmeknek ne­veztetik magukat. Bizony mondom, hogy a római egy­ház nem keresztyén egyház, a római pap­ság nem követi a Krisztust. Soha nagyobb istenkáromlást, mint mikor a római pápa fejére teszik a tiarát ezen szavakkal: „Vedd e hármas korona díszítette föve- get s tudd meg, hogy a fejedelmek és ki­rályok atyja, a világ kormányzója s e földön helytartója vagy a Jézas Krisztus­nak . .“ Hat ki tette Róma papját ilyen nagy úrrá? ki adta neki, kitől örökölte; e nagy hatalmat? Megmondja a történelem, mely sze-j rint a pápai szék hatalma erőszak, csalás, gyilkosság stb.-ből sarjadzott ki. Maga N. Konstantin, a kit mint első keresztyén császárt, úgy tanultattak velünk, mint va­lami jeles, derék, istenfélő embert, vértől párolgó lépcsőkön jutott a trónra, mond­ják, hogy atyjat, nejét, nővérének férjét, annak fiat, sőt saját gyermekeit is meg­ölette s midőn annyi vértől párologva, a; birodalom pogány főpapjától azt kérdezte,1 hogy minő áldozattal engesztelje meg az Iisteneket — ez azt mondta neki: Neked az istenek soha sem bocsátanak meg! Ek­kor tette neki a római pap azt az ajan-l latot: keresztelkedjéí meg és bűneid meg-' i bocsáttatnak. Nos, hát ez a szörnyeteg j !emelte a keresztyén vallást s uralkodó! vallássá s ezen kifejezéshez, hogy: ural­kodó vallás — miíieftg gondoljuk oda a1 Konstantin gyilkosságait, megbocsátó ró­mai papot, a ki a keresztség szentségét áruba vetette hitvány földi fényért. Az uralkodó vallás papjai valóban is uralkodni kívántak, a római egyház pap­jai maguknak követelték s lassanként ma­gukhoz ragadták a legfőbb hatalmat Egy vértenger lenne abból, a hány emberélet elpusztult a harczmezőn és gyilok által abban a küzdelemben melyet Róma papjai folytattak a középkor fejedelmei ellen, mig a hatalmat kezökbe ragadták a népek és országok felett. Mennyi ártatlan vér, mennyi könny s mennyi bűn kiált ellenük fel az égre! Tíz század kellett ahoz, hogy Róma papjai a királyok és fejedelmek fölött is megnyerjék az uralmat. VII-ik Gergely pápa lába alá vétó Európának akkor leg­hatalmasabb fejedelmét s e hatalom meg­szedhette a pápaságot, úgy, hogy máig sem tudta azt elfelejteni. A pápai hata­lmi kifejlődésére sokat tettek a keresztes hadjáratok, az ál izidori gyűjtemények s több eféle kegyes csalások, a mesék, le­gendák, hagyományok, melyek az emberi józan értelmet arczul verik, a bibliát meg- csufolják s magát a Krisztust megkárq- molják. Ilyen talajból nőtt ki a pápák hatalma s az uralkodó vallás fogalma és intéz­ménye. Az „uralkodó vallás“ pedig roszabb volt a pogány vallásnál. Emez csak té­velygése volt az emberi elmének, de amaz dühöngése. Az uralkodó vallás tűzzel és vassal alapította meg uralmát. Krisztus urunk azt monda a fegyvert rántó Péter apostolnak: tedd el a te fegyveredet! S az uralkodó vallás papjai hányszor ha­lomra gyilkoltatták az „eretnekeket“ és pogányokat? Az uralkodó válás nem meg­szelídítette az embert, hanem felszabadí­totta az emberben az állatot, mely vér­tengerbe fullasztotta szenvedélyét. A hu­T Á R C Z Ä. Mutatvány „A fattya-virág“ czimü s a debrec/.eni színház népszínmű-pályázatán dicsérettel kitüntetett nép színműből. — A „REFORMÁTUSOK LAPJA" eredeti tdrczdja. - — Irta Kosa Ede. — (Vége) Tizenegyedik jelenet. S kor nyák és Vakarcs jönnek a báltérből. Skőrnyák (durván Vakarcshoz) Hiába is rimáukodik kend! én nem kegyel­mezek az apámnak se. Én és a magas kincstár nem ismerünk irgalmat! Még ma minden lefog­lalt tárgyat el fogok árverezni s hogy ellensze- szegüléasel ne találkozzam, kértem ki a csend­őröket, kik már itt vannak a faluban Na! jöjjön kend a községházához, és fizessen, mivel mind­járt kezdődik az árverés. Vakarcs (rimánkodva) De uram! tekintsen az Istenre is! Skőrnyák (durván) Az Istennek nincs adóhátraléka I (kezd sö­tétedni.) Vakarcs (rimánkodva) Legyen benne uram irányomban emberi érzés ! Skőrnyák Én bennem nincs emberi érzés, mivel é, nem vagyok ember. Végrehajtónak nem ember, hanem vadállat való! Én előttem hallja kend, nincs a földön semmi szent! Adtam én már el templomi áldozó kelyhet is adóért. Nyúztak en­gem is hajdanában, mig birtokom volt, most én nyúzok mást ; ha nekem nincs semmim, másnak se legyen, azt akarom! Muszáj keml'ekkel szi­gorúan elbánni, mivel adót sohse üzemének. A magyar ember inkább bundára, kártyára, pari­pákra, szép asszonyokra szórja a pénzét, mint honpolgári kötelességét teljesítse. Vakarcs Uram ! én fizetnék szívesen, ha volna mi­ből? de nincs semmim, mindenemet elvette volt gazdáin, Belényesi uram. Puczéron maradtam, mint a ma született gyermek. Nincs egy betevő falat kenyerem. 1 Skőrnyák Ha nincs kendnek kenyere, egyék kalácsot! (Írásait vizsgálja) Jó hogy eszembe juttatta kend, a vén Belényesinéi is van négy ökör lefoglalva, valami régi illetékért, mit nem akar az öreg ak­ceptálni. Na! én besrófolom rajta; megyek oda is, Ökreit elárverezem. A magas kincstárnak nincs bevertetni való pénze; a kormánynak kell a sok millió titkos kiadásokra, a magyar forradalmat elnyomó katonatisztek nyugdijára, képviselő-vá­lasztásokra. Érti kend? Vakarcs Nem bánom én uram ! ha soha egy képvi­selőt nem választanak is e világon. Nékem úgy sincs voékom. Skőrnyák Milyen vallásu kend? Vakarcs Pápista vagyok, kezét csókolom (a hold fel­öltük) Skőrnyák Azt hittem, hogy nazarénus, mert nagyon szent képeket tud kend vágni. Lássa kend! ne­kem nincs semmifele vallásom; hátat fordítottam minden vallásnak. Nem hiszek semmit! Minden papot elesapnek az eklézsiából, hogy ne bolon­dosak a világot; minden templomot kaszárnyá­nak alakítanék át, ha hatalmamban állana. (Va­karcs menni akar, Skőrnyák visszatartja.) Mit akar kend? Vakarcs Uram! a csikófogat régen kilöktem a szám­ból, de ilyen istenkáromlást soha nem hallottam. Meg akar bennem a vér fagyni az ilyen beszéd­től. Inkább akasszanak fel, de még sem hallga­tom tovább az urat. Tizenkettedik jelenet. Csicsóka rémült arczczal kiszalad a Belé­nyesi udvaráról s az utezán futkosva kétségbe­esve kiabál. Voltak. Csicsóka Emberek! keresztyének! Falusiak! jertek csak elő. Borzasztó eset történt a faluban. Félre kell verni a harangot! Tizenharmadik jelenet. (Csicsóka kiabálására minden oldalról özön­lenek elő a falusiak; nők, férfiak, gyermekek, köztük Kondomé, Vad Miska, Csiesónó, Korpásáé, Gaz Mózsi, Piski Berti, Epres Klári, Harcsár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom