Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-01-04 / 1. szám
rj 7 . IV. évfolyam. Mátészalka, 189$. január 4. L szám. EGYHÄ2TÄRSÄDÄLMI HETILAP. A „SZATMÁRI PROTESTÁNS IRODALMI KÖR“ KÖ Z L Ö N Y E. Szerk982tő«ig : hóvá a lap szellemi részét illető minden közlemény és az előfizetési pénz is küldendő: Gyűrtelek (Szatmár m.) Névtelen yagy álnév álatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. Leveleket csak bérmeutve fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. Előfizetési dijak: egész évre 4 írt. Félévre 2 frt. Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal: hová a hirdetések és hirdetési dijak, valamint a reklamáeziók inté- zendők : Mátészalka, Weisz Zsigmond könyvnyomdája. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. — Nyilttér sora 20 kr. Kincstári illeték minden egyes hirdetés vagy nyilttér beiktatásánál 30 kr. Megjelenik a lap minden szombaton. Igyekezni fogunk vármegyénkben az egyházi és társadalmi közélet minden jelentősebb mozzanatáról tájékozni olvasóinkat. Irodalmi körünk, egyházmegyénk, szatmári főgimnáziumunk,' felsőbb leányiskolánk, egyes egyházaink érdekét előmozdítani kedves kötelességünk leeiid. Egy- j házkerületi értekezletünk a jövő őszön Szatmáron j fog megtartatni. Annak sikere egyházmegyénkre, i Szatmár városára, sőt egész vármegyénkre fényt, fog vetni a haza távol vidékeiről. E siker érdé- í kében a tennivalókból ki vesszük a magunk j részét. A munkamező nagy és térés előttünk. Munkálkodni fogunk abban teljes erőnkből, Nem is j leszünk magunkra hagyatva. Irodalmi körünk a szerkesztőséget újabb erőkkel bővitette ki, hozzánk adván a központból Rácz István lelkész és Re.géczy Sándor fógimn. tanár szerkesztőtársakat. Munkatársaink is az uj évvel szaporodni fognak. A lapbizottság tagjai figyelnek arra, hogy Lapunk a kitűzött irányt betartsa. Nincs egyéb hátra, mint Lapunkat a tisztelt közönség támogatásába ajánlanunk. Szerkesztők. A »Reformátusok Lapja“ megjelenik heten- 1 ként szombaton egy ivén koronként melléklettel. Előfizetési ára egy évre 4 frt, évnegyedre j 1 frt. Az Írod. kör tagjainak egy évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. . Az előfizetési pénzek Biky Károly (Györte- lek) nevére küldendők. Hirdetéseket felvesz Weisz : Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán, hova e reklamácziók is iutézendők. f o A Szatmári Prot. Irodalmi kör, mint kiadó. Az egyházi javak kérdése. Az egyházi javak államosítása az utolsó ötven év alatt több ízben foglalkoztatta a magyar országgyűlést. 1844-ben — a re- versalisok virágzó korában — azon kérdés felett folyt hosszas és heves vita az országgyűlésen, hogy a papi javak jövedelmei, az isteni tiszteletre szükséges ösz- szegen és a papok illő javadalmazásán felül, iskolák felállítására, tanítók képzésére és más közhasznú czélokra fordittassanak. Palóczy, Radvánszky, Szentkirályi igen alapos és erőteljes érvekkel harczoltak a papi követek ellen, kimutatván törvényeinkből: hogy a papi javak jogi tulajdona az országot illeti s úgy az ország, mint az egyház érdeke parancsolólag követeli, hogy ezen javakat az állam kezelje.*) 1848-ban az első népképviseleti országgyűlésen, augusztus 9-éu az egyházi javak kérdésében Deák Ferencz igazság- ügyminiszter igy nyilatkozott: „ne hasonlítsa ezeket senki össze a magánalápít- vátiynyal, mert a kath. alapítványoknak nem csekély része a status javaiból adatott már sz. István áltál azon jószágokból, melyeket a státus közszükségeinék fedezésére szakítottak ki eleink akkor, midőn az országot felosztották. A protestánsok és ó liitüek minden alapítványai magánalapítványok, ezekhez a Status nem járult semmivel.“ Ugyan ezen ülésben Klauzál *) Lásd Prot. Szemle 1894. 2-ik füzet 81—100 lapokon. Kovács Ferencz: Az 1844-ífc évi orsz.-gyűlési napló. TÁRCZA. Hogy szoktatta le Sarfalu lelkésze híveit a palinkaivasról. — Népies elbeszélés. — — A „REFORMÁTUSOK LAPJA“ eredeti tárczája. — (Folytatás.) Másnap reggel a Nyakigláb gazda szépen rendezgető helyiségében az üvegeket és varta azoknak rendes gazdáit, de biz azok csak nem jelentkeztek. Egy-két ember — ki nem volt jelen teguap este az iskolában — vetődött csak be a korcsmába; azoktól tudakozódott, hogy mi bajuk lehet az embereknek ? talán megbetegedtek . . Meg az a Jankó kisbiró sem tért be hozzá, pedig látta, hogy az utczákoii járt dobolva. Az öreg bitó literes üvegje is ott áll megtöltve szépen, a Kántás esküdt uramé, meg a többieké is mind, mind . . de gazdajok csak nem jelentkezik. Nem is ment oda késő estig senki a vart vendégek közül, hanem mikor az este eljött, ugyancsak szép számmal mentek az iskola felé, hol a tanító a legnagyobb szívességgel várta már és fogadta őket. Tele is volt az iskola egészen, minden pádban emberek ültek, kik egymás között beszélgetőnek addig, inig a lelkész ur megérkezik. Nem sokáig váratott azonban magára a jó tisztelendő ur s kisérve többek által az iskolába lépett s nyájasan köszöntötte a jelenlevőket és azután igyEezdé meg beszédét-: — Igen örülök rajta, hogy ily szép számmal jöttek össze ma is e helyre . . jele ez annak, hogy önök becsületes és jó lelke komolyan érzi szükségét annak, hogy okulni és tanulnia kell a mai időben mindenkinek, ki boldogulni akar s mivel látom, hogy a jó szándék megvan önöknél, hogy meglegyen az alkalom is, én kész vagyok a teli estéken át ide jönni és önöket tanítani. Most pedig — a mint Ígértem tegnap este — befogom önök előtt mutatni, hogy a pálinka csakugyan méreg . . Kérem édes tanító ur, legyen szives behozni a szükséges tárgyakat. A tanító kifordult s kevés idomulva behozta az üveget, meg: egy kis bögrét, egy verebet és egy macskát. A népség csak bámult, hogy mi lesz itt, mire való az a bögre, a veréb es a macska ? A lelkész egy kis üvegcsébe pálinkát tett s azzal a tanítónak intett, ki a bögréből egy egeret vett ki. Az egérnek száját azután egy vékony ág segítségével felnyitotta s a lekész egy-két csepp pálinkát öntött szájába. Az egeret a tanító ekkor letette az asztalra s egy rostélyos födővei lebontotta. Az egér — eleinte vagdosta magát jobbra, balra, azután hányát vágta magát — meg volt dögölve. — íme lássák, a pálinkának milyen mérges hatása van . . csak egy két csepp kellett belőle és az egér megdöglött tőle. — Itt van egy veréb . . most még eleven és élénken vergődik kezemben; de töltsön csak szájába tanító ur egy két csepp pálinkát, oda lesz ez is. A veréb hasonlóképen kiszenvedett. Azután a macskara jött a sor. — Itt vau ez a macska; gazdája agyon akarta ütni, mert a kamarában ugyancsak sok kárt okozott neki. A tanitó ur elkérte tőle s miután úgy is ki volt már mondva a halál felette -. nem lesz kár, ha kimúl e világból. A macska is pálinkát kapott szájába, egykét cseppet többet, mint az egér és veréb, azután el lett bocsátva. Szaladt a sarokba s ott vergődött egy darabig, azután felfordult az is. — íme édes barátaim, láthatják ezekből, hogy a pálinka csakugyan méreg. Megöli ez a szervezetet biztosan; persze, hogy ha ezek az állatok is kis koruktól kezdve és igen kis adagban adva, kapták volna már a pálinkát, ily' gyorsan ölő hatással nem birt volna az rájuk. És azért nem öli meg az embert egyszerre,' mert fájdalom, már kis gyermek korában — és kis adagban — kezdte el a pálinka ivást; de azért bizony csak romboló hatással van az az emberi test szervezetére is. Az orvosi tudomány minden kétséget kizárólag bebizonyította már, hogy a pálinka lassan ölő méreg s az emberi test igen sok nyavalyái, úgy mint a halványság, sápadtság, rövid és nehéz lelekzés, a fulladás, a vérszegénység, az erőtlenség éppen a pálinkaivás következtében állanak elő s rongálják a test egészségét. Azon falvakban, melyekben a pálinkaivás el van terjedve, a lakosság renyhe, dologtalan s még a gyermekeken is meglátszik, hogy szülőik pálinkát isznak, mert még azok is oly sápadtak, aluszé- konyak és vézna tennetüek, hogy szánalom is Előfizetési felhívás. , A „Reformátusok Lapja“ az 1896. évben is i meg fog jelenni. i A lap iránya megmarad továbbra is. Óva- i kodni fogunk attól, hogy tisztán egyházi szakla- j' pót adjuuk. Müveit protestáns közönségünk szá- ! mára akarunk egyháztársadálmi lapot adni, mely \ mintegy összekötő kapcsot képezzen az egyház á annak világi rendű tagjai között. A tisztán felekezeti Lapok, hogy bejuthassanak az olvasó nagy közönség közé, olyan czi- meket vesznek föl, melyek megtéveszthetik a, nagy közönséget, mint Magyar Állam, Alkotmány, | Magyar Néplap, vagy a szatmári Heti Szemle, j A nevök után senki sem hihetne, hogy tisztán j felekezeti hírlapok. Mi nem akarunk tévedésbe ejteni senkit egy perezre sem. Mi odaírjuk zászlóinkra egyenesen, hogy ez a lap a Reformátusok Lapja. Mi nem i tűzünk ki hamis ezégért, hogy az alatt más bort j mérjünk. De épen azért tisztába lehet a közönség azzal, hogy ez a Lap a valódi magyar nemzeti ideáloknak, a józan szabadelvüségnek, a tiszta vallásosságnak és erköFesiségnek szolgálatában áll. Tisztába Lehet a közönség azzal, hogy távol áll | ez a Lap minden felekezeti elfogultságtól, minden [ gyűlölködéstől és túlzásoktól, hanem hirdeti és i tanítja, hogy szeretni kell minden embertársainkat vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, mint azt a mi Urunk tanította. S ha néha szembe is kell illanunk túlzásba járó felekezeti színezetű' laptársainkkal, azt is szeretettel és kellő kímélettel tesszük, soha nem feledvén, hogy egy hazának polgárai, egy atyának gyermekei vagyunk.
