Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-12-31 / 51. szám

REFORMATU SOK LAPJA t egy hasonirányu lappal betöltse. Megtörténhetik, hogy az alakulandó kör másképen állapitandja meg a lap ke­retét, lehet hogy politikai-társadalmi irányú közlönyt vagy néplapot fog alapítani, mint azt egyes tagoktól már hallottuk. Ily körülmények közt nem szabad nekünk útba állani s akadályul szolgálni a kör szabad elhatáro-1 zásának. Mi mint úttörők igyekeztünk szolgálatot tenni egyháztársadalmunk terén. Nagy eredményekkel nem di­csekedhetünk, őszintén elismerjük, hogy nagyobb fela­datokhoz gyöngék vagyunk, de hisszük, hogy irodalmi körünk ki fogja szélesíteni a mi kis ösvényünket. E re­ményben s azon Ígérettel, hogy az irodalmi kör mun­kásai között mi is ott leszünk, nyugodtan adjuk át a körnek a kezdeményezést. Tehát a viszontlátásig! — Irányi Dániel síremlékére adakozási ivet bocsá­tott ki az orsz. függetlenségi és 48-as párt. Irányit nem- j csak mint pártvezért, mint tiszta jellemű hazafit, de mint a vallásszabadság és egyenlőség apostolát méltó tiszte­lettel fogja megörökíteni a történelem. E kegyeletnek már most kifejezést adni kötelessége a mai élő nemzedék­nek. Hordjuk össze filléreinket, járuljunk bármi csekély adománynyal ahoz, hogy az elhunyt jelesnek sírhelyét hozzá méltó emlék örökítse meg. A síremlékre szánt adományok az orsz. központi takarékpénztár­hoz, Budapest, IV., Deák Ferencz-utcza 7. sz. a. kül­dendők. — Szele György tépei lelkésztársunkat a debreczeni ref. egyházmegye megválasztotta főjegyzőnek. Ez alka­lomból a derecskéi ev. ref. tanítói kar testületileg kereste föl a főjegyző urat, kifejezést adván örömének a meg tiszieltetés felett, s üdvözölvén a tanítók érdekeit szivén viselő lelkészt uj állásában. Lássátok ti hajdu-böször ményi, h.-m.-vásárhelyi, békési stb. református tanítók! nem sikerült megbontani a jó egvetértést s testvériséget a lelkészi és tanítói testület között. Vannak hál’ Isten­nek még elegen mindkét testületben, akik ápolják a test­véri viszonyt. így kell annak lenni továbbra is, ezt kí­vánja az egyház közjava! ' — Téifipiomi botrány. A nagy-bajomi ref. templom­ban egész kis ribilliót okozou a múltkoriban egy duhaj­kodó legény, Kacska Balázs. Az isteni tisztelet vége felé járt és a hívek kezdtek kifelé tódulni, mikor a kó­rus felől nagy dübörgés és azután kiáltozás hallatszott. A templomlátogatók majdnem kővé meredtek az ijedtség­től, mert nem kevesebbet hittek eleinte, mint hogy föld­indulás van és a kórus leszakadt. Mikor aztán közelebb mentek, látták, hogy az egész zsivaj abból keletkezett, hogy Kacska Balázs egy másik legényt, Földes Danit ledobta a lépcsőn. Ezt a kedvtelését Kacska Balázs egy havi fogházzal és 5 írt pénzbüntetéssel fogja megkese- rülni. Ezt a büntetést szabta ugyanis reá a nagyváradi kir. törvényszék. — Vallási kongresszus Chikágóban. A chikagói vi­lágkiállítás programmja egy uj ponttal gyarapodott. A kiállítás főbizottsága tizenhat, különböző vallásbeli papot bizott meg azzal hogy nyújtsanak be egy tervezetet arra vonatkozólag, hogy a kiállításon miként lehetne fel­tüntetni a vallás szerepét a világ valamennyi országá­ban. A tizenhat tagú bizottság azt javasolta, hogy ala­kítsanak a kiállításon egy vallási parlamentet, eb­ben gyűjtsék össze a nagy történeti vallások vezérfér- fiait és adják elő a hallgatóknak, milyen és hányféle igazságokat tanítanak a történeti vallások és ezek az igazságok mennyiben térnek el egymástól. Mutassák ki, hogy a pogány es keresztyén vallások milyen befolyás­sal voltak a népek társadalmi viszonyaira, milyen hatás­sal voltak a vallások egymásra és milyen hatással van­nak most az emberek életére. A tervezetet a bizottság elküldötte a világ minden részébe. Magyarországon Szász Károly ref. püspököt és S z ő t s Farkas budapesti ref. theologiai tanárt nevezték ki az előkészítő segédbizott­ság tagjának. A tervezetet mindenütt a legnagyobb lel­kesedéssel fogadták. A tanácskozásokat valószínűleg 1893. augusztus vagy szeptember hónapban kezdik meg kizárólag angol nyelven. Hogy milyen nagy szabású lesz e parlament, mutatja az is, hogy épületet készíte­nek számára, melyben harminczezer ember fér el. — Rskatholizáczió. Mezőtelegden 24 lélek tért át református egyházunk kebeléből a kath. egyházba. A kölesdi 34 lélek után csakhamar történik ez a másik tö­meges áttérés. Quosque tandem ? . . . — A polgári házasság ellen Lepsényi iranciskánus pater által készített és szétküldött felhívást eddig 43 községből írták alá és küldték el a képviselőkhöz. Ilyen felszólításokat kaptak a többek közt Tisza Lajos gróf Szegedről 430 aláírással, Pázmándy Dénes, Madarász József, Komjáthy Béla, Justh Gyula stb. képviselők. Az aláírók egy nagy része nőkből áll. Megjárja humornak ; — A n.-bajomi lelkészi állomás betöltése. A László János halálával megüresedett bihar-n.-bajomi ev. ref. lel­készi állomásra a pályázatot Kiss Áron püspök már ki­hirdette. Ezen lelkészi állomás évi javadalma hivatalosan 1367 írtra van becsülve, igy a debreczeni egyházme­gyében első osztályú. Az állomást 1893. április 24 én kell elfoglalni; a pályázati kérvények 1893. január 15-ig adandók be. Az oly szomorú véggel kimúlt lelkészről szépen emlékezett meg Dávidházy János esperes lelkész­társa a „Debr. Prot Lap“ legközelebbi számában. 25 éves lelkészi működését többek között híven jellemzik az alábbi sorok. Első tette volt a bizonytalan alapon nyugvó egyházi adó rendezése, mely az ő hivatalosko­dása ideje alatt soha sem hagyott fedezetlen szükségle­tet s ma ezen háromezer lelkes egyház évi számadását ezrekben foglalt készpénzben s százat haladó mázsa terményben mutatkozó maradványnyal zárja. Az általa talált 2 iskola és tanító helyett ma 4 van s működik a népnevelés terén kitűnő eredménynyel. Sőt épülőben az ötödik iskola is s annak tanítója tisztességes fizetésre beállítható lesz rövid időn újabb teherkivetés nélkül. Az ő irányadásának következménye a nem rég egészen új­ból épült kényelmes berendezésű lelkészlak; az ő tapin­tatos vezetését hirdeti a díszesen megújított templom és torony uj harangjaival és újból készült órájával. Bajom község társadalmi élete emelésére is sokat tett Úgy tudjuk, ő volt a szervezője az olvasó egyesületnek, a tűzoltó társaságnak. O indított legközelebbről mozgal­mat, s érlelte odaadó utánjárásával, rábeszélésével, hogy Bajom község lakosai egy, a határukon eladásra került nagy tagbirtokot magok részére megvegyenek, mi hogy nem ő rajta s Bajom lakosain, hanem a minden számí­tást túlhaladó nagy áron múlt, melyet annak mostani tulajdonosa Ígért. E szándékában is, mim minden gon­dolatában ott rejlett a gondjaira bizott egyház javának, előhaladásának munkálása, mert a nagy tagbirtokból megvehetés esetén az egyház is jelentékeny mennyisé­get nyert volna tulajdonául. — Zsinati képvisélők. Emlékezetnek okáért közöl­jük a zsinat harmadik ülésszakában résztvett zsinati kézAiselök betűrendes névsorát, a mint következik : Ádám Kálmán, Ádám László, Antalfy László, Antal Gábor, Baksay Sándor, báró Bánffy Dezső, Bartha Lajos, Bedő- házy János, Begedy István, Bencsik István, Beöthy Zsig- mond, Bernáth István, gr. Bethlen Gábor, Biki Károly, Cseh Ervin, Csernák István, Czike Lajos, Darányi Ig- nácz, Dávidházi János, Debreczeni Gábor, Décsey Lajos, Deézsy Gyula, gr. Dégenfeld Lajos, gr. Dégenfeld József, Dorogi Lajos, Dóczi József, Dull László, Farkas Ábra­hám, Fejes István, Fráter Imre, Futó Mihály, Garzó Gyula, G-éresi Kálmán, Görömbei Péter, Gyarmathy Mik­lós, Győry Lajos, Hegedűs Lajos, Hegedűs Sándor, Horthy István, Izsaák Dezső, Kálmán Gyula, Karap Fe- rencz, Kiss Albert, Kiss Áron, Kiss Gábor, Kolozsvári Sándor, Koncz Imre, Kopré Ferencz, Kovách Károly, Kovács Albert, Kovács Antal, Kovács Ferencz, Kör- mendy Sándor, Kulin Imre, Lénárt József, Lengyel Imre, Lengyel Sámuel, Losonczy Mihály, Meczner Béla, Mecz- ner József, Mezey Albert, Mitrovics Gyula, Molnár Béla, Nagy Ferencz, Nagy László, Nagy Pál, Németh István, Pánczél Károly, Papp Gábor, Parády Kálmán, Peterdy Károly, Rácz Gyula, Ragályi Béla, gróf Ráday Gedeon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom