Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-09-17 / 36. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA íme az anyagyülekezet Ér-Olaszi beolvadt az ottani ev. ref. egyházba, nem azért, mintha ez több lélekből állván, a nagyobb tömeg magához vonzotta volna a kisebbet, mert hiszen a ref. egyház annyi tatagot sem számlál, mint az evang. Nem is azért, mintha az gazdagabb lett volna s a pénz varázs hatalma hódította volna el a Luther követőit. Mert hiszen az ő egyházuk vagyonosabb volt s híveik is jobb módúak voltak s nagy részben ma is tehetősebbek, mint a reformátusok ! hanem volt a reformátusoknak, abban az időben ott egy áldott emlékű derék, buzgó lelkészük, kinek tapintatos eljárása, melyet a felsőbb egyh. hatóság is jóakaratu készséggel támogatott, reá vette az evang. testvéreket, hogy épen megüresedett lelkészi állomásukat ne töltsék be, hanem egyesüljenek s a két gyengéből alakítsanak együtt egy erős, maga erején megélni tudó egyházat. Ha ez az egyesülés, illetőleg beosztás sikerülhetett az anyagyülekezettel, alig hiszem, hogy ezt ki ne lehetett volna vinni annak idejében a sokkal gyengébb kölesei leány egyh ázzál is tapintatos eljárás és ügy buzgalom mellett . De fájdalommal vegyes szégyenérzet is fogja el keblemet, látva a kölesei kis evang. egyház díszes tornyát, templomát, papilakát s rendbe levő egyéb épületeit; ha rágondolok a körülfekvő, sokkal népesebb és vagyonosabb ev. ref. egyházakra, a melyek korántsem dicsekedhetnek oly jól berendezett parok- hiákkal, oly díszes és kényelmes egyházi épületekkel! Bizony', elmehetnénk mindnyájan tanulni e kis evang. egyház s annak derék ifjú pásztorához. Mi lelkészek, lelkipásztori lelkesedést, ügybuzgóságot, néppeli bánásmódot ; a gyülekezetek pedig áldozatkészséget, a jó rend, a csinosság iránt stb. A melyeket ha megtanulnánk s az életben is alkalmazni sietnénk. A mi tespedő gyülekezeteinkkel! is felgyűl and na a buzgó- ság a lelkesedés szent tüze s pár évtized múlva örömmel mutogatnák az akkor élők — mint mutogatják most dicsekedve a kölesei evangélikusok — rendbe szedett díszes egyházi épületeiket, mint vallásosságuk, áldozatkészségük külső látható jeleit, a melylyel többnyire karöltve jár a láthatatlan belső buzgóság is. Különfélék. Adja Isten, hogy mielőbb úgy legyen. B. A. Tanügy. — A tanév ünnepélyes megnyitása a debreczeni főiskolában f. hó 9-én történt az oratóriumban. Csiky Lajos főiskolai hitszónok szép imát mondott. Simonffy Imre polgármester, mint helyi főgondnok üdvözölte a tanárkarokat s ifjúságot. Dr. Erdős József igazgatói székfoglaló beszédet tartott a bibliáról. Majd az iskolai törvényeket olvasták fel s ezzel a munka megkezdődött. — A debreczeni ev. ref. felső leányiskolában f. hó 8-án kezdték meg a tanévet. A növendékek közéneklése után Mindszenty Imre vallástanár imádkozott. Kiss Áron püspök, majd a felügyelő bizottság elnöke Kiss Albert intézett a növendékekhez s tanárokhoz buzdító beszédet. Az intézetbe beíratott 190 növendék. — Tanitónőképezdét terveznek Bebreczenben a felsőleányiskolával kapcsolatban. A mozgalom élén lelkes férfiak állanak, kiknek neve biztosíték, hogy a terv mielébb megvalósul. — A pápai ref. főgimnáziumban a tanulók száma következő: I. oszt. 58, II. 43, III. 27, IV. 32, V. 50, VI. 47, VII. 19, VIII. 29. Összesen 300 tanuló. — A szatmári ref. főgimnáziumban a tanulók száma: I. oszt. 59, II. 50, III. 38, LY. 29, "V. 14, \ I. 26, VII. 21, VIII. 21. Összesen 258. — Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlésén Bánffy Dezső báró ezeket mondá a komáromi jubileumról : „A legközelebbi napokban Komáromban lefolyt ünnepélyekről szólok. Elmentünk oda, de nem politikát csinálni, még nem is egyházi politikát,; nem azért, hogy keztyüt dobjunk vagy talán meg nem izent harezra elfogadjuk a kihívást, elmentünk tiszteletünknek és ragaszkodásunknak kifejezést adni azon férfiú iránt, ki vallásunk törvények által biztosított jogainak védelmében bátor volt szembeszállani a hatalommal, de ki, midőn a hatalmat maga kezelte, elég bölcs és körültekintő volt azt soha felekezeti érdekből nem használni, ki vallása, hite érdekében sohasem feletkezett meg arról, hogy mi a haza érdeke, ki mindig, mint magyar tett, habár mint református érezett is (Zajos éljenzés) az érzelmek hatása alatt vettünk részt a komáromi ünnepélyekben. Ez érzelmekkel, felfogással találkoztunk ott is; ily szempontból kiindulva éltettük az érdemekben megőszült, de erőben még ifjú huszonöt éves főgondnokot. Bízunk abban, hogy erőben, erélyben meg nem csökkenve, még számos éveken által lesz anyaszentegyházunk érdekeinek szolgálatában, egyházi életünk vezére, bölcs körültekintéssel iránytűnk, mely mutatja az utat a föltornyosult hullámok verése között sajkánknak, hogy zátonyra ne jussunk, hogy a nagyobb hajók fölvert árja el ne sodorja. — (Perczekig tartó éljenzés és taps.“ — Szász Domokos püspök pedig megnyitó beszédében eképpen szólott: „Föltenni sem lehet, hogy Magyarország törvény- hozása s az annak kebeléből kiemelkedő alkotmányos | kormán)' vállalkozzék ez áldatlan munkára s engedve „hegymögi“ ellenséges áramlatoknak, hűtlen legyen szelleméhez, mely a magyar törvényhozás múltját s | előhaladott irányát kiválóan jellemzi. Megygöződésem I az, hogy azon fekete pontok, melyek nemzetünk lát- | határán a közelmúlt időkben feltűntek, nem fognak | vihart rejtő felhőkké nőni s a felekezetközi béke megzavarására a „pax“ jelszó alatt megindult kisér- [ letek csak kísérletek maradnak. De ha a fekete pon- i tokból vihar tör is elő, az is csak múló lesz s még jobban megtisztítja a levegőt. Magyar protestáns egy- | házunk már most sokkal nagyobb viharokat élt át s I túléli ezt is, mert ereje ma nagyobb, mint valaha s a magyar állam kebelében oly tényező, mint melylyel feltétlenül számolni kell! Különben is a támadás éle első sorban nem is ellenünk, hanem a magyar állam jogrendje, a törvényhozás szuverenitása ellen irányul s van azokban elég erő arra, hogy a támadást visszaverjék. A magyar nemzet liberális közvéleménye is hatalmas szövetséges társunk, ezeket büntetlenül provokálni csak ideig-óráig lehet.“ A dunántúli ev. ref. egyházmegye közgyűlése a Révész Kálmán helyére Kiss József csurgói vallás- tanárt választotta meg. — A pápai főiskola világi főgondnokává szótöbbséggel Darányi Ignácz válasz- totatt. — Elfogadta a kér. közgyűlés a pápai főiskola igazgató tanácsának azon javaslatát, hogy az irgalmasok kórházában helyeztessenek el a beteg tanulók. — Elkeresztelési Ítéletek. Kovács Mátyás napkori r. kath. plébánost a nagykállói járás főszolgabírói hivatala elkeresztelés miatt 10 frt pénzbiintebésben marasztalta el. Spett Gyula gyomai rk. plébánost, ki már több ízben volt büntetve elkeresztelésért, Békés-vármegye alispánja másodfokulag 75 frt pénzbírságra, esetleg 8 napi elzárásra ítélte. — Pályázatok- Az erdélyi egyházkerületben a barátosi I. oszt. 930 frtra értékelt javadalmu lelkeszi állomásra pályázhatni okt. 10-ig nt. Péter Károly esperes urnái Szörcse up. Kovászna. Ugyancsak Erdélyben az árpástói 530 frt javalmu lelkeszi állomásra szept. 30-ig nt. Somkereki Miklós esperes urnái Székre.
