Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-07-02 / 25. szám
8 REFORMÁTUSOK LAPJA szolgálni a megyét s mellette mint aljegyző működött. Uzoni id. Zayzon Ferencz sz.-udvarhelyi ev. ref. lelkész, életének 72-ik, házasságának 31-ik, lel- készi szolgálatának 47-ik évében súlyos szenvedések után junius hó 17-én halt meg. Béke lengjen a boldogultak sir ja fölött! — Beszélgetés egy debreczeni nazarénussal. Lapunk egy barátja — Írja a „Debr. Ellenőr“ — beszéli el a következő nazarénus interwiewot: Tegnap fél 9-kor elindultunk a Csapó-kertbe, megtekinteni a hivők seregét. Midőn beléptünk, már nagy lelkesedéssel diktálta valaki a XC. zsoltár első versét, melyet követett a csavargatott éneklés. Alig tudtunk bejutni az udvarra, ahol a ház, vagyis szerintük templom tulajdonos, fedetlen fővel sétált. — Mit csinálnak odabent, — kérdém. — Imádkozunk. — Van ott okos ember is ? — De minő okos! — Különösen egy katona. — Privátdiner az, hogy hihetnek annak, Isten tudja miféle ember! — Elkárhozik az ur! — Elám maga, amiért nem jár becsületes templomba, de itt kántál, meg hallgatja a sok bolond beszédet. — Hiába mennék oda, nem tudok énekelni ott, mert csak a számokat mutatják, de az éneket nem mondják. — No hát még az ének hagyj án, de aki maguknak prédikál, az csak bolondokat beszél. — Isten az ő lelke által tanitja a kegyeseket. — Hát maga is kegyes ember ? — Hogyne. — Ekkor érkezett meg a privátdiner s elkezdte megmagyarázni a bibliát ilyeténképen. Mit nem fognak ránk szeretett hiveim az átkozottak, mert a kik nem hisznek, mind átkozottak. Azt mondják, hogy mi nem ismerjük el a királyt, birákokat, hiszen a mint a biblia is mondja | Isten rendelte azokat, hogy a népre vigyázzanak, de a mostaniak nem vigyáznak, hanem zsarnokoskodnák. Azt is mondják, hogy nem akarunk katonáskodni, azt is mondják, az átkozottak. Pedig ez nem igaz, mert im a biblia is azt mondja: engedelmeskedjetek a főhatalmasságnak, mi pedig azt tartjuk, a mi itt irVa van. Alig hangzott el a szónok ezen „szép“ beszéde, a XLII. zsoltár dallamára énekeltek valami éneket, mely után áldó imát mondott a szónok a hívőkre s szombat estére ya 9 órára meghivta őket; s azután négyszer-ötször kezet fogva egy-egy hivővei a sereg szétoszlott. — A községi faiskolák általános szervezése válván szükségessé, a főldmivelési minisztérium elrendelte, hogy a vármegyék teróletein levő faiskola-kertek összeirassanak. Külünösen tudni akarja a minisztérium, hogy a törvényhatóságok mely területei alkalmasak leginkább gyümölcsfa-tenyésztésre s díjazásban részesülnek a faiskola-felügyelők megye alispánja ez ügyben intézkedett. — A faiskolát kezelő néptanítók figyelmébe. A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcstenyésztést a községi faiskolák utján előmozdítani óhajtván, az 1892. évtől kezdve az 1092. évig minden évben 1 db. 300 frtos, 2 db. 200 frtos és 18 db. 100 frtos jutalmat tűz ki oly tanitók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanitó, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésén kivül a népiskolákban a gyümölcstenyésztést hivatásszerűen tanitja és tanításának eredményeként községiében és mennyi A várvidékén a nemes gyümölcstermelése terén látható sikert képes felmutatni. Különös figyelemben fognak részesittetni azon tanitók, kik a fillokszera által elpusztított vidéken kezelnek mintaszerűen faiskolát. A pályázati kérvények megbirálásánál kiváló súly fog fektettetni a minél kevesebb és leginkább keresett gyümölcsfaj nagyban való szaporítására, a faiskola rendszeres kezelésére, az oltás módjára, a magas és félmagas törzsű fák helyes nevelésére. A folyó évi pályadijakra s pályázati kérvények az illető kir. tanfelügyelőséghez adandók be, ki azokat véleménye kíséretében közvetlenül a földmivelésügyi minisztériumhoz terjeszti fel és a pályázat eredményéről ugyanakkor egyidejűleg a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez jelentést tesz. A pályázó faiskolakezelő tanitók pályázati kérvényeikhez faiskolájuk vázlatos rajzát, részletes leírását az abban található csemeték és oltványok, kor, nem- és faj szerinti kimutatását mellékelni tartoznak. — Közhaszna postai reform. Wekerle Sándor ideigl. keresk. miniszter rendeleti utón intézkedik, hogy jul. 1-ével a postán levélpostai, utánvétel szolgálatot hozza be. Julius elsejétől kezdve tehát aki nyomtatványokat, mintákat stb. akar küldeni, 500 frt erejéig utánvét mellett küldheti. Ez a reform mindenesetre elősegíti az apró áruforgalmat és a kisebb pénzkövetelések behajtását. Az ilyetén levelekre tisztán kell ráírni, hogy „Utánvét“, a jelzés után pedig az összeget. — E levelekért annyit kell fizetni, mint az ajánlott levelekért. Ugyancsak julius 1-én a levelek súlyára és tarifájára vonatkozólag is uj szabályok lépnek életbe. A levél maximális súlyát 250 grammról 500 grammra emelik fel, a mi azonban természetesen nem érinti a hivatalos leveleknek 1 kgr.-os súlyhatárát. A 250 gr. súlyt meghaladó díjköteles levél frankodija a helyi forgalomban 9 kr., a nem helyi forgalomban 15 kr. Az ajánlás dija, a portópótlék stb. nem változik. A levél térfogata nem haladhatja meg a három irányban a 10. 20. illetve 30 cmt. és ha a levél tekercs- alakú, hosszúságban 30 és átmérőben 15 cmt. A postai csomagtarifa is változik még pedig oly képen, hogy az eddigilé 500 grammig szedett 12, illetve 24 kros tételek megszűnnek és a postai csomag a magyar belföldön épugy, mint a német birodalommal való forgalomban 5 krig egységes dij alá esnek 75 kimig 15 kr. azontúl 30 kr. Ez nem érinti azonban a pénzes levelek sulydiját, mely továbbra is változatlan marad (75 kimig 13 kr, azontúl 24 kr). A csomag és pénzes levelek értékdija is változik, a mennyiben az 50 frtig járó 3 kros tétel megszűnik és az érték- dij a magyar belföldön éppúgy, mint a német birodalommal való forgalomban 300 frtig egységes (6 kros tétel.) Szerkesztői üzenet. M. J. Cs. Bagos. Siess, jövel! Ne várass magadra, hadd gyönyörködjem kézírásodban. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Biki Károly. Fömunkatársak: F. Varga Lajos és Katona Péter. Szatmártt, nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában.
