Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-09-10 / 35. szám
I. évfolyam Szatmár, 1892. szeptember 10. 35. szám REFORMÁTUSOK LAPJA. EGYHÁZTÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Bi" SZERKESZTŐSÉG: hová a lap szellemi részét illető minden küldemény és az előfizetési pénz is küldendő: Györgytelek, Szatmármegye, valamint az esetleges l'eklaniácziók is .intézendők. 4 írt. 2 fit. ELŐFIZETÉSI AR Egy évre . ......................... Fél évre.................................... Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok vissza nem adatnak. — Névtelen vagy álnév alatt érkezett közleményekre nem reflektálunk.— Hirdetések jutányos ' áron közöltéinek. — Egyes szám ára 10 kr. “Isi Nőnevelés. Leány-gimnázium. Nincs egy-egy nemesebb fogalom elménk országában, mint a nőiség fogalma. A társadalmi élet felszínén sok csillogó eszme, még több lidércz- fénv tűnik szemünkbe, melyek után mohón kapkod a sóvár emberiség. Hírnév, dicsőség, tekintély, méltóság, anyagi jók, élvezet és gyönyörűség . . . száz meg száz különböző fogalmak jelennek meg az emberi elme előtt, melyek lelkesítik, felemelik és ledobják, éltetik és elhamvasztják az emberi szív titkos világát. De minden csillogás nélkül, egyszerű hófehér ártatlan mezében tűnik fel szemeink előtt a nőiséé', mely nem tör a magas régiók birodalmába, hanem mint kisded ibolya a csendes völgy ölén, cserjék enyhe alatt virul, érezvén azt. hogy fent a magas szirtormokat örökös hó fedi, fagyos zivatar jegecziti, inig a völgy ölét zöld pázsit borítja s enyhe szellő [ melegíti. A nőiségnek éltető eleme a családi kör, az édes otthon. Az otthon szóban rejlik a nő minden földi boldogsága. A család esze a férfi, a család szive a nő, amaz gondolkozik, ez erez. A család hajóján kormányos a férfi, delej tű a nő. A férj templomában oltár a nő, melyre üdvét, életét helyezi áldozatul. A férfi szivének talizmánja a nő szerelme, mely óvja és vezeti a vészes sziliek között. Maga a természet , a férfit aktivitásra — a nőt passzivitásra rendelte. Amannak erős szervezetet, ennek gyöngédséget adott. Az orleánsi szüzek, Dobó Katák, Judithok, Cordav Sarolták elváltozásai valának a női jellemnek. S akik ma a nő számára férfi jogokat követelnek, elakarják fordítani a természet bölcs rendjét, melyet büntetlenül nem tehetnek. A nőnek maga az ős-természet szabta ki a határt, melyen belől hivatásának megfelelhet s aki e határt átlépi: a természet ellen vétkezik, mely büntetlenül soha nem maradhat, mert eldobja magától azt a kincset, melyet a természet a nőiség igézetében adott nekiek. Valóban a nő nagvgyá csakis a családi életben lehet. Szűk kör mi előttünk, férfiak előtt a családi kör, de a nő előtt egy egész világot képez az. És csakugyan egy szép világ is az, melynek napja a szerelem, holdja a ! hűség, csillagai a gyöngédség, szemérem, háziasság, j vallásosság stb. Ki ezt a világot nem ismeri, az I nem ízlelte* még a boldogságot, — ki ezt a világot elvesztette, áz elvesztette földi paradicsomát. Ez a kis világ a férj mennyországa, hol föltalálja földi édenét. Ha a közélet küzdelmei között eltikkadva, az emberektől félreértetve vagy elkeserítve, családi tűzhelyéhez tér, hol egy gyöngéd, 'puha* kéz elsimítja homlokáról a gondok rendőit: I oh az a perez uj erőt kölcsönöz a férfinak, hogy küzdjön tovább lankadatlanul!.. Ha a sors. nehéz j terheket rakott vállaira s verejtéket hullat a teher emelésében, már-már leroskad a súly alatt, midőn egy gyöngéd nő segélyére jön s mintegy tulvilági erővel leemeli vállairól a terhet: oh az a férfi nem telhet, mert angyal áll mellette egy nő személyében. Az ily nőre mondhatjuk el azt, hogy égből szállt alá, hogy a földet mennyé varázsolja. A mi a virágon a hirnpor, az a nőnemen a nőiség. Egy érintés, egy ártalmas szellő letörli azt. Egy gyöngéd zománcz az, mely egy érintésre összetörik s aláhull. Egy aczéltükör az, melyen a legkisebb lohellet foltot hagy. Oh nők! ezt az égi adományt őrizzétek meg szivetek mélyén. Egy forrás lesz az kebletekben, melyből a boldogság áradozik s e forrás kristálytiszta csak a családi körben lehet. A nőnek van egy más fontos hivatása, az anyai hivatás. A társadalmi, állami életnek legfőbb tényezői az édes anyák. Régi megdönthetetlen igazság, hogy az államok fundamentuma, alapköve a tiszta erkölcs, ezen alapkövet pedig az ! anyák rakják le. A gyermekkori behatások szoktak legmaradandóbbak lenni az emberben, —a családi neveléstől függ legnagyobb részben a jellemképzés s j ebben az anyáknak kiváló rész jutott. Számos I jeles emberek vallották be, hogy szívók, lelkületűk [képzését az édes anyának köszönik. „Quo semel est imbuta recens, servabit odorem testa diu.“ Az elmondottakból világos, hogy a leánynevelésben kőt fő szempontnak kell dominálni, liogY t. i. úgy képezhessenek, hogy belőlük hü feleség és jó anya legyen. Minden más törekvés ellenkezik a természet törvényeivel s a társadalom érdekeivel. Kiragadni a leányt a családi kör, az édes otthon meleg fészkéből, kitenni a közélet hervasztó levegőjének, ártalmas légkörének — ez ellenkezik a
