Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-09-03 / 34. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 4 berek között. Az a prot. egyház^ mely az egyenlőség, testvériség, lelki szabadság nagy eszméit képviseli a földön. A kath. egyház a maga militans papjaival, jezsuitáival, uralkodási törekvésével soha nem fogja a béke kikötőjébe vezérelni az emberiséget. Ez a misszió a prot. egyház szent letéteménye, mandátuma, melyet elébb-utóbb meg fog valósítani, mint isteni ezélt s emberi rendeltetést. Ez a mi hitünk! — ö. Egyházkerületi közgyűlés. — Debreczen, aug. 26. — Tiszántúli ev. ref. egyházkerületünk aug. 23-án kezdte meg közgyűlését s ma fejezte be élénk részvétel mellett, Kiss Áron püspök és Vállyi János f'ő- gondnok elnöklete alatt. Kiss Áron püspök buzgó imával nyitotta meg a közgyűlést. Szarka Boldizsár szatmári esperes letette az esküt, Isaák Dezső szatmári egyházm. gondnok újabb 10 évre hivatalába beerősittetett. Tizenkét vizsgázott káplán'' előtt kihirdették a vizsgák eredményét s püspök tir szép beszédet intézett hoz- zájok. A debreczeni főgimnáziumban meghirdetett latin és német tanszékre négy pályázó jelentkezett. A tanárkar meddőnek jelenti a pályázatot s közgyűlés elhalasztotta a tanárválasztást és uj pályázatot irat ki, úgy, hogy a két tanszék a tavaszi közgyűlésen lesz betöltendő, addig helyettes tanárokat alkalmaznak. Ugyancsak igy intézkedtek a tanitóképezdei rajztanári tanszékkel is, egy évre helyettes rajztanár Bencze Zsigmond lesz. Tisza Kálmán főgondnoki jubileumára tíz tagú küldöttséget választott a közgyűlés — köztük dr. Farkas Antal és Szarka Boldizsár urakat Szatmárból. A György Endre indítványa, hogy az esperesek hivassanak fel, miszerint minden egyházi sérelmet jelentsenek be az egyházkerületi elnökségnek, hogy az elintézés egyöntetű legyen — elfogadtatott. A közalapból segélyt kért 116 egyház 55,182 irtot, 92 lelkész 18,770 irtot. Az egyházmegyék ajánlanak 112 egyházat 30,470 forintra, 90 lelkészt 11.930 írtra. Az egyházkerület az esperesi kar javaslata elfogadásával segélyezésre ajánl 85 egyházat 8215 írtra, 90 lelkészt 2070 írtra. Rendkívüli államsegélyért folyamodott 12 egyház, 33 lelkész és 44 tanító. Segélyeztetnek 58-an, kiosztásra vár 1800 frt, melyből egy-egy folyamodó 27 irtot nyer. A hatodik egyházkerület alakítása ellen nyilatkozott 7 egyházmegye, mellette 3 s még nem nyilatkozott a beregi, érmelléki és szatmári egyházmegye, — ezeket is bevárja a kerület s akkor fog ez ügyben dönteni. Révész Bálint arczképének lefestésóvel az elnökség Barabás Béla festőt bízta meg. ki azt 400 írtért el is vállalta. A főgimnáziumban helyettes tanárnak Nagy Gyula választatott meg, ki mint szenior e minőségben már működött. A békési gimnázium államsegély iránti kérvénye pártolólag terjesztetik konvent elé. H.- M.-Vásárhely népiskolai felügyelői állást szervezett 800 frt fizetéssel s 200 frt úti átalánynyal. Megerősitte- tett. A theologiai és jogi dekanátusok felállítása jövő tanévre halasztatott. Az Andaházy-Szilágyi intézetbe felvétettek Fényes Barna, Fényes Menyhért, Kovács Zoltán és Rácz István. Ezen intézet adminisztrácziója ügyében Szilágyi Jenő és társai egy emlékiratot nyújtottak be, melyben gyökeres reformokat sürgetnek. Kiadatott véleményezés végett az intézet felügyelő bizottságának. Az egyházkerületi bíróság a bárándi 1 e 17 készválasztást egyhangúlag megerősítette, a felhozott vádak eg}’ része élénk derültséget keltett. Például vádul volt felhozva, hogy Szabó József nevére egy budapesti hírlap czimszalagán „nagytiszteletü“ s egyszer plane „főtiszteletü“ czim- zés volt, tehát jogtalan czimbitorlás bűnébe esett az illető — s a czimszalagok corpus delicti gyanánt az iratokhoz voltak csatolva. Hát ha még azt tudták volna, hogy Szabó József egyszer püspöknek álmodta magát! Kiváncsiak vagyunk rá, hogy az illető fel- lebezők minő consequentiát vonnak le ez esetből. A gyűlés élénkségét a 28 fokos hőség harmadnapra már1 lelohasztotta s a berekesztésen már kevesen vettek részt. Korunk materialismusa s vallaserkölcsi életünk hanyatlása. Korunk iránya — fájdalom — mindinkább letér az útról, melyet idvezitőnk, a Jézus az emberiség elé tűzött ki a végett, hogy azon haladva s földi boldogságát, lelki üdvösségét keresve, szerezzen magának kincseket ama világban megújuló életére, mely rá a síron túl vár. Az önzés azonban, mindig nagyobb tért foglal el az életben s a létért való küzdelem izgalmai mind tobb-több salakot dobnak a lélek szárnyaira, hogy az emberi lélek emelkedni többé nem kíván, mász a föld alacsony porában. Kicsiny csapat az ma már, mely zászlaján e jelszóval küzd: „A lélek az, mely megelevenit, a test pedig nem használ semmit.“ A nagy tömeg ama zászló után rohan, melyre a föld dicsőítése s a test vágyainak kielégítése van írva e jelszóban: „Ez élet úgy sem sok, használják az 0k0 s0k.a S mert e földi kincs megad a testnek mindent, mi jólétét s boldogságát előmozdítja : a pénzszerzés, a vagyongyűjtés lett czél az ember előtt. Ä pénznek szerelme nem okoz többé gyötrelmet a léleknek, de szerez neki ■ édes megelégedést. Az aranyborjú — mi előtt a zsidó nép hajdan állítattál borult le, nagyon megnőtt ma már, igazán ökörré lett s a megváltott keresztyénség is szent áhítattal csúszik előtte térdein; mit bántja, ha szarvaival az neki rontva, egész utczákat tipor sorai között, csak abból a porból adhasson minél többet, mit lábaival szemükbe szór. Manapság — fájdalom — pénz az Isten! s ha ördögök kezéből gurul is elé, az Isten adományának tekinti a kapzsiság szemforgató kétszínűsége. A fenn- állhatást biztosítani akaró állam is a pénzszerzés újabb és újabb módozatait veszi igénybe s gyakran nyúl le hosszú és erős kezével oda is, lionnét sár és piszok közül markolja fel járulékait, példát mutatva sokaknak arra, hogy az erősnek, hatalmasnak sok szabad, a mi a gyengéknek, a kicsinyeknek nincs megengedve. Igaz, hogy a törvényhozás összegyűlt tagjaiból álló többség alkotmányos fejbólintással hatalmazza fel erre, de a közerkölcsiség szava tiltakozik mani- pulátióinak némelyike ellen. Számtalan példát tudnék felmutatni állításom igazolásául s csak az együgyű szegénységnek össze- zsugorgatott filléreit elnyelő lutrinak éhes torkát mutatom be egyes például, meg azon intézkedését az államnak, mely a jövedéki kihágások elkövetőinek s szemmeltartásával egyeseket jutalmazásával kecsegtet, másokat büntetés terhe alatt kényszerit feladókká tenni. Ezek mind a materialismus erkölcsrontó intézkedései.
