Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-12-24 / 50. szám

9

REFORMÁTUSOK LAPJA

nem jelent meg könyv a magyar irodalom terén s a reformáczió beléptével azonnal nyomdák keletkeztek és valódi pezsgésbe jött a tudományos élet. De a mult a történelemé s ama fentebbi vád a jelenre szólt. Hát a jelen sem szégyenithet meg bennünket. Tessék utánnézni a dolognak jól, — van-é Magyarországon testület, mely az irodalom művelésében és pártolásában tultenne a református lel- készi testületen? Csak volna hozzávaló anyagi ereje! Régen a református pap megírta a könyvet, ogy- egy pátrónus kinyomatta. Ma ha megirja, a nyomda költségét ráfizeti munkájára. Ismerek lelkész kollegámat, ki négy ezer forint apai örökségét a külföldi egyetemeken elköltötte, hogy önképzési szenvedélyének eleget tegyen s mikor évek múlva hazajött, bétették egy alig 300 forintra menő javadalom egyházba. Régen kiküldték a pátrónusok az ifjakat külföldi egyetemekre s hazajövet alhalmaz- ták megfelelő állásra. Ma a pátrónus-ivadék azt veti szemére a református papnak, hogy kevesebbet tud, mint az oláh pópa, s midőn arról van szó, hogy lelkészeink nyomorúságos helyzetén segítsünk, az államra, meg a lutrira apellálunk. De nem aka- í'ok keserű lenni, csak azt mondom, hogy a szálka mellett ne feledkezzünk el a gerendáról sem.

Társadalmi befolyás!., nagyon ruganyos szólam. Érezzük, hogy ebben a tekintetben mögötte állunk a klérusnak. De hát tessék csak bepillantani a főrendiházba, a kath. püspökök ott ülnek az első sorban s a prot. püspökök ott fent vólahol a 4-ik, 5-ik sorban. Így van ez mindenütt a társadalomban is. A reverendáé az első hely, a mienk csak a 4-ik, 5-ik, ha nem az utolsó. Itt közelben van egy református népességű mezőváros, melyben alig pár száz katholiküs lélek lakik- Az összes in- telligenczia kálvinista, S kaszinónak elnöke, a takarékpénztár igazgatója ki volna más, mint a plébános. Pedig az ottani református papot egyház- megyei főjegyzői hivatalra választotta meg traktusa, tehát bizonyára nem áll műveltségben hátrább a 200 lélek felett pásztorkodó plébánosnál.

Yajjon mi ennek az oka, hogy társadalmi befolyásra nézve mi állunk hátrább ? Tessék elhinni, hogy nem a lelkészek műveltség-hiánya, hanem más valami, a mi ott a főrendiház példájában oly szembetünőleg nyilatkozik. Jók vagyunk mi lelkészek lépcsőnek, jó tér ez a mi egyházi életünk némelyeknek arra, hogy itt pozicziót nyerjenek, mert a mely pótentát ebbe a két milliónyi tissta magyar lelkű egyházi társadalomba eresztheti le existcncziája gyökérszálait, az nagyra nőhet a magyar ég alatt, de miután megnőtt, meghízott, csak a czipője sarát dörzsölheti a lépcsőhöz, a melyre többé szüksége nincsen.

Minket lelkészeket megnyugtat az a tudat, hogy a protestánsok intellektuális ereje és súlya Magyarország művelődésének elsőrangú tényezője a jelenben. S ebben talán van némi része és érdeme a lelkészi karnak is. A ki ezt tudni és látni nem akarja — azzal nem érdemes szóba állani.

— ö.

— Olaszország.A pápa jubileumára különböző országokból jelentkeznek zarándoklatok. A Péterfillérek, ajándékok, feliratok stb. mindenfelé gyüjtetnek. A magyar zarándoklat tebr. 16-ikán íog útnak indulni, öt napi ellátással az utazás 140 — illetőleg 110 forintba kerül- Vaszary Kolos herczegprimás bíborossá fog kreál- tatni az 1893. január 5-ikén tartandó- konzisztoriumban^ erről már megkapta az előleges értesítést. És pedig megkapta már a budavári püspöki konferenczia előtt.

A pápa körlevelet intézett az olasz püspökökhöz s egy másikat az olasz néphez a szabadkőművesek befolyása ellen, mert —- úgymond — a szabadkőművesek okozták a polgári házasságot, az egyház vagyonának rnegrablását, az istentagadó iskolákat, stb. Valószínű, hogy e körlevelet e jezsuiták fogalmazták, kik most bizalmas lábon állanak a pápával.

A „M. Á.“ különben indignáczióval emlegeti, hogy a magyar miniszterek közt is két szabadkőműves van: Wekerle és Hieronymi.

CATHOLICAE RÉS.

Ha a prot. zsinat nem nyilatkozott az egyház- politikai kérdésekben, bezzeg megnyilatkozott a kath. püspöki kar a múlt héten tartott konferencziában. Az ev. ref. egyház zsinata ha elkerülte még a látszatát is a provokácziónak — bezzeg provokálta a klérus a prot. egyházat, államot, társadalmat,

Vaszary Kolos, a „békesség apostola, a szintoly nagy hazafi, mint békés indulatu egyházfejedelem“ összehívta püspöktársait, hogy nyilatkozzanak a kormány egyházpolitikája ellen s állapítsák meg együttesen a szervezendő akcziót a magyar liberális áramlat ellen.

Olvasóink értesültek már a hírlapokból, a püspöki konferenczia megállapodásairól. Feliratot fognak intézni a királyhoz, a pápához s a kormányhoz, kifejtve abban a liberális irány veszélyes következményeit. Mig a főpapság a nehéz lövegeket kezeli, azalatt a csatarend — ecclesia militans — sortüzet ad a képviselőház ellen. Feliratokat küldetnek a választókkal az orsz. képviselőkhöz, hogy azok foglaljanak állást a kormány propositiói ellen.

Azok a nagy ágyuk nem sok kárt fognak tenni, mert a király ő felsége a Wekerle-miniszterium kinevezésével már ígéretet tett a kormány szabadelvű előterjesztéseinek elfogadására, — a minisztérium sem fogja a feliratot érdeme felett méltatni, — a pápa pedig már eléggé beleavatkozott országunk belügyeibe, jobban már nem teheti. Tehát a nagy lövegek csak puffannak, de kárt nem tesznek. — Az a sortüz, a mit a csatarend ad, lehet hogy talál egy-kettőt, de sokat bizonyára nem, s nem fogja megbontani azt a phalanxot, mely Magyarország államiságát őrzi az ilyen támadások ellen.

Egyetlen eredménye lehet a klérus akcziójának, és ez az, hogy a felsőházban egy konzervatív pártot szervezhet, mely állást foglal eddigi összes haladásunk ellen. Ha ezt akarják elérni a főpapok, ezt elérhetik, de hogy mi lesz aztán a vége? azt majd meglehet, hogy ők sem fogják megköszönni. Mert akczió, reakcziót szül, ez a történelem logikája.

De hát ebben az a nevezetes, hogy ez államellenes akcziót az a prímás vezeti, akit a sajtó uni sono megtett nagy hazafinak! Az a prímás bontja meg a haza békességét, a kinek jelszava a: Pax! Most már csak nem foghatják rájuk a protestánsokra, hogy provokálták a kath. klérust. Hiszen a zsinat egy hangot sem szólott az őt is közelről érdeklő kérdésekben. Most a bárányba nem lehet belekötni hogy miért zavarta fel a vizet.