Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-12-10 / 48. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 házassági jog terén jelenleg fennállanak, krisztusi álla­potoknak nem lehet nevezni. (Általános helyeslés.) Azért akkor, a mikor gyakorlatilag a küzdelem csak azoknak fenntartására irányulna jogosan, talán nem lehetne Krisztus és Beliál közötti küzdelemről beszélni, már csak azért sem, mert a másik oldalon nincs Beliál, mert ez akkor volna ott, ha a vallásosságnak, vagy az egyház megtámadásának szándéka forogna fenn, mely minden eddig tett nyilatkozat szerint e ház mindegyik oldalán ki van zárva. (Általános zajos he­lyeslés, és éljenzés.) Ámde a mikor ezeket elmondottam s ezzel a magam részéről telhetőleg hozzájárulni iparkodtam ahhoz, hogj' ezen eredményeiben kiszámithatlan harcz meg ne induljon ebben az országban, talán van jogom ahoz is, hogy a t. kormányhoz azon felhívást intéz­zem, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ezen törekvésemet min­den tekintetbe magáévá tenni, (Zajos helyelés a bal és szélsöbaloldalon) előmozdítani szíveskedjék és hogy a maga részéről szükségtelen mellékizgalmaknak fel­idézése által a helyzet nehézségeit szaporítani ne akarja. LAPSZEMLE. A „Pester Lloyd“ egyik nem régi számában a következő kommentárt fűzi a „Recepció szabad val­lásgyakorlat és polgári anyakönyv“-hoz: „Az utóbbi napok egyházpolitikai vitájában az uj kormány prog­raming ának két sarkalatos elvét erősen megtámadták. Ellenzéki részről fölöslegesnek mondták a zsidók re­cepciójáról szóló törvényjavaslatot, ha az országgyűlés törvénybe iktatja a vallás szabad gyakorlatát, más­felől pedig kifogást tettek a polgári anyakönyvek bevezetése ellen.“ Mindkét esetben a támadás és a ki­fogásolás a helyzet hamis felfogásából és a kormány intenczióinak hiányos isméréséből származik. A zsidó vallás recepciója nem válik fölöslegessé a szabad val­lásgyakorlat elfogadása esetén sem, mivel nálunk nem az amerikai értelemben vett vallásszabadságra gondol­nak, hanem arra, hogy megadják a vallás szabad gya­korlatát minden vallásos szövetkezetnek, vagy szek­tának, bármikor keletkezett is. Már pedig a felekezetek liberális megtürése és a recepció között az a nagy különbség van, hogy a recipiált vallásnak előjogai vannak; a lelkész állása, állami funkcziók végzése — házasságkötés és anyaköityrvvezetés — és a hívek meg­adóztatása tekintetében, a mi pedig az ujonan alakult vallási szövetkezeteket és szektákat nem illeti meg. Az autonómia és az adóztatási jog fontos, kiegészítő része a bevett vallásoknak és igy azok a zsidók szá­mára biztosíttatnak, mig az uj szekták csak kegyes adományok által tarthatják fenn magokat és csak au­tonómia nélkül állhatnak fenn. Az elvi különbség oly fontos, hogy a belátással biró tényezők nem vonhat­ták ki magokat a zsidók recepciójának szükségessége alól. A polgári anyakönyvek bevezetése tekintetében a miniszterelnök úgy progi’ammbeszédében, mint az Apponyi beszédéére adott válaszában világosan nyi­latkozott. „A kormány az általános polgári anyaköny­vet akarja és annak létesítése határidejéül valószínű­leg 1896. január 1-ét fogja kitűzni.“ Addig átmeneti intézkedések szükségesek, hogy a mostani viszály meg­szűnjék és erre fog szolgálni a részleges polgári anya­könyvezés. A kormány egvátalán nem akar kényszert gyakorolni a lelkészekre és nem akarja hátrányban részesíteni egy vallás papjait, a kik dogmatikus okok­ból a kormány parancsainak nem engedelmeskednek és az anyakönyvvezetést minden ily esetben nemcsak az egyik egyháztól fogja elvonni és a többiek kezé­ben meghagyni, hanem az illető községben minden felekezetre nézve elfogja rendelni, a polgári anya­könyvezést. Ezekből látható, hogy kormány egyformán megakarja óvni minden felekezet jogát és cselekvésé- ban osak a vallási béke helyreállításának eszméje és a meggyőződések respektálása által vezetteti magát.“ KÜLÖNFÉLÉK. — A hódmező-vásárhelyi ref. egyház Baksa Lajos drt. választotta az egyház főgondnokává. — A gyügyei lelkészi állomásra pályáztak Sárközy Ignácz daróczi, Szabó Sándor hérmánszegi rendes lelké­szek ; továbbá Szabó Béla t.kóiódi, Sárkány Dániel í.- gyarmati, Bartha Géza ököritói, Csiszár István istvándi, Andorkó Sándor jánki és Kazay Gyula n.-kun-madarasi segédlelkészek. A jelölés lesz Szatmáron decz. 10-én, a választás pedig valószínűen deczember 27-én. — Öreg mátkapár — öreg pap. Felehamban, An­golország egyik városában 78 éves férfi esküdött örök hűséget egy 72 éves matrónának. A nyoszoly ólány ok, mindannyian rokonai a „fiatal“ párnak 60—70 év körül voltak. Az egyik tanú, a Vőlegény bátyja 79 éves volt, mig a pap, a ki megeskette az agg szerelmeseket, már a 86. élétévet is meghaladta. Minő vig lakzi lehetett ott! Éljenek sokáig. — Mennyibe került a kolera ? A fővárosnak össze­sen csak 324,694 frt 47 krjába. Csinos kis összeg azért a nagy nyavalyáért. Hanem az 1887-diki kolera még többe került. — Sajtóhiba igazitás. Lapunk múlt számába több sajtóhiba csúszott be. Kiigazítjuk a következőket: 3-ik lap, halotti ének 3. vers 1-sor „Por vagy porrá lészesz bármily magasan hordd fejed;“ 2-ik sor „Rangod, gaz­dag ságod stb. 4. vers 2-ik sor „Kit részre nem haj­lít sem gazdagság sem rang, sem gőg“. — Segély a pápai főiskolának. Veszprémmegye e hó 5-én tartott közgyűlésében, Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő és m. bizottsági tag indítványára, 20,000 Irtos segélyt szavazott meg a pápai főiskolának. Veszprém­megye e nagylelkű adománya, valószinőleg örökre útját vágta annak a törekvésnek, mely a pápai főiskolát Komáromba akarta áthelyezni. — Feltalált evangéliumról ir egy némelyik lap. A berlini tudományos akadémiában jelentette minap Har- nack protesor, hogy Bounánt franczia tudós akadt rá Alsó-Egyiptomban egy Péternek tulajdonított ötödik evan­géliumra, melyet a harmadik századtól a 6 ig emlegettek az akkor felmerült apokrif könyvek között. A töredék egy 33 lapos pergamen-kódexbe van Írva. No hát bizo­nyosan ezen evangéliumban van kinevezve a római pápa a Krisztus egyetlen látható földi képviselőjévé, helytar­tójává. — Országos zsinat. „Oda át“ megkívánták tőlünk protestánsoktól a zsinatolást; ott is zsinatolni akarnak. Legalább mint a lapok írják. Vaszary herczegprimás el­határozta, hogy országos kath. zsinatot hiv egybe, nem sokára. Á nagymarosi esperességi kerülethez szept. 27- én intézett leiratában már jelezte e tervét s nagy őröm­mel fogadták. — Ott fognak csak egyszer agyon zsina­tolni zsidó recepczió, polgári házasság s állami anyakönyv! — A szamár és az elkeresztelési rendelet. Mi meg nem történhetik ebben a villanyos világban még egy szamárral is. Hajnikon Zólyommegyében például az esett még közelebbről egy szamárral, hogy az elkeresztelési rendelet ellen való vétség miatt, idegen rabszolgaságba jutott. Úgy kellet neki, miért vágyott a Matuskovich Márton plébános kosztjára, a kit elkeresztelési kihágás miatt 10 írtig büntettek. Ám ő vele, sem a priori, sem a posteriori nem közöltetvén a rendelet, fogalma sem | volt a plébános ur kihágási kedvteléséről. Annál nagyobb volt hát a csodálkozása, midőn egyszer csak fülön csí­pik és oda vezetik egy idegen úri társaság elé. A tár- i saság egyik tagja egy nagy dobot puffogtatott, egy má- | sik pedig kiabált: — Öt forint először. (A szamár indignálódva nézett a kikiáltóra). — Nyolcz forint! — Nyolcz forint először! — Tíz forint 1 A dobos ráütötte a tiz forintot s a plébános sza- | marát elvezették az udvarból. Azt mondják, hogy a jám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom