Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-12-03 / 47. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA az állam segítségére szorul.“ Sietünk a „Magyar Ál­lam“ kárörömére megjegyezni, hogy református anya- szen tégy házunkat híveinek önzetlensége, áldozatkész kitartása, lángoló buzgósága hívta életre, tartotta fennt a múltban s terjesztő ki mai méretére ezen kha- rakterben nyilvánuló ethikai ereje tartja fennt ez idő szerint s fogja fenntartani a késő századokban is nem pedig a Péter filléreken vásárolt lelkek olcsó, könyen hivősége. — Halálozás. Berky József zalátai lelkésztár­sunk, a felsöbaranyai egyházmegye egyik jeles lel­késze nov. 17-én váratlanul elhalt. Özvegye és kis­korú árvái siratják elhunyták A boldogult itt szüle­tett Szatmármegyében, Csekén; költői lelkületű, szép tehetségű férfiú volt. Dalai közül nem egy kedven- czévé vált a közöségnek ; igy „Eresz alatt fészkel a fecske“ stb. Az 50—60-as években sűrűn Írogatott a lapokba. Első közleménye a „Fővárosi Lapok“ első évfolyamában jelent meg „Nem halt meg a seges­vári csatában“ czimmel, melyet akkor széliében szaval- gattak. „Balladák és románczok“ czimü kötetét pe­dig most készült sajtó alá adni. Halála sokunkat, kik noha csak müveiből ismertük — fájdalmasan érint s részvéttel osztakozunk gyászoló kedveseinek mély bá­natában. Virasszon siri álmai felett a béke s a ke- gyeletes emlékezet! — A mi ősz püspökünk, főt. Kiss Áron ur felől nem ok nékül hangoztattuk annak idején, hogy bá­mulatos fáradhatlansággal és szivósággal áldotta meg a nagykegyelmü Isten. Ösmertük az ő lankadatlan tevékenységét közelről s örömmel látjuk, hogy noha az idő fölötte is tova rohan, mint más halandók fölött, teste mozgékonyságát, lelkének éber-elevenségét, mintha csak érintetlenül hagyná: ma itt látjuk nagy kerületének északkeleti szélén, majd a derekán, ismét másnap a délre lejtő vidékén, mindenütt bámulják fizikai erejét, tisztelő szeretettel környezik nemes ősz alakját. Most is aránylag rövid idő alatt előbb a gyulavári, majd a nagykállói, legközelebb nov. 13-án a balmaz-németujvárosi egyház örömünnepén vett részt. Utóbbi helyen a jelzett napon ajánlották fel Isten tiszteletére 20 ezer frt költséggel emelt díszes temp­lomot. Az egész tudósításból mit ez ünnepségről ol­vasónk, legkellemesebben az érintett bennünket, hogy a b.-újvárosi — német ref. egyház közönsége immár teljes iziglen magyar nyelvű istenitiszteletben öntó ki buzgó háláját a minden segedelem örök kutforrása előtt. Megmagyarosodtak szívben, fülben, lélekben. Ezt eszközöljék ki mihamarább a Károlyi Pista gróf által inkriminált sváb papok liivei közt s akkor az­tán elhisszük, ha nem mondják is, hogy igaz magyar hazafiak. — Wolafka Nándor dr. debreczeni uj czimzetes püspökről olvassuk, hogy installácziója alkalmával 1000 irtot adott jótékony czélra, s ez összegből a kollégiumi ifjúsági egyesületek is részt kaptak. Nem tudjuk, ha jól hallunk-e, de ha igen, akkor ... nos akkor várjuk is fejére az „anathemát“ — a túlsó táborból, mig mi nagyrabecsüléssel jegyezzük föl fenkölt gon­dolkozásra valló nemes tettét. — A Fonciere, Pesti biztosító-intézet, tiszántúli egyházkerületünk egyházi épületei sitva vannak, az elhunyt Bekény Ottokár Kubai Alajos urat nevezte ki debreczeni föügy- nökévé. — Miskolczon az evangélikus gyülekezet elhatá­rozta, hogy templomát légfűtéssel fogja ellátni még ez év folyamán. Bizony nem lenne rósz a legutolsó kis egyház templomát sem fűteni, egygyel kevesebb okuk lenne a templomkerülőknek húzódozni a köz- istenitisztelet látogatásától, a mi pedig oly igen reá- jok férne. De hiába, mikor más szükségesebbre is alig jut. — Pályázat lelkészi állomásokra A nagyhodosi lelkészi állomásra f. évi decz. hó 15-ig. Jövedelem 520 frtra tehető. A felszerelt kérvények, nt. Bencsik István esperes úrhoz N.-Paládra küldendők. A gyü- gyei lelkészi állomásra f. évi deczember hó 7-ig nt. Szarka Boldizsár esperes úrhoz Vetésre up. Szatmár küldendők a kérvények. Jövedelem 542 frtra érté­kelhető. A nagykárolyi egyházmegyébe kebelezett ér- körtvélyesi lelkészi állomásra szabályszerű kérvények nt. Segesváry József esperes úrhoz Kántor-Jánosiba küldendők f. évi decz. hó 15-ig. Javadalom 1890-iki hivatalos becslés szerint 678 frt. — Molnár János, ez egy havi fogházra és hiva­talvesztésre ítélt komáromi plébános, kikeseregvén magát a „Magyar Állam“-ban, eként próbál vigasz­talódni : „A mily elszomorító az, hogy még oly te­kintélyes és független testületet is, milyen egy kir. Ítélő tábla (csaknem kálvinista eretnekek talán azok a győri táblabirák) a miniszter ur törvénytelen ren­deletének védelmezőjévé szegődik, sőt ha nem is gróf, de Csákybb a Csákynál, ép oly örvendezés reánk, papokra nézve, hogy nem csupán keresztlevelek ki nem adása, tehát utóvégre is, — ha nagyon akarjuk csümi-csavarni a dolgot és hátterét eltagadni — pol­gári törvény áthágása, hanem kathexochen dogmati­kus meggyőződésünkért fogunk jutni az áristomba.“ Bizony sovány vigasztalás. Most még némi eről­tetett mosoly színezi a plébános ur szavait, hanem ha jogerőssé talál válni az ítélet, azt hisszük, nem fogja olyan hetykén mondogatni: jam ego vidi alios ventos, hanem a Gonosz Pista sohajtozására szorul: „már ezt még sem hittem volna.“ — Lavigerie a hirnes afrikai bibornok, a kit már mint leendő pápát is kezdtek emlegetni, meg­halt. ügy beszélték róla, hogy a rabszolgaság eltör­lésén fáradozott az afrikai feketék között, nagy lár­mát is csapatott maga mellett annak idejében. De mi csak nem rég olvastuk felőle, hogy a volt rabszolga kereskedők által hozzája vitt gyermeket pénzért szedte össze, s minél több ilyen gyermekek aquirálására buz­dította őket, csakhogy a róm. kath. egyház juhait szaporíthassa. Eltörlé hát egyik alakban, de feltá- masztá és űzte más alakban — a rabszolgakereske­dést. Nincs okunk siratni. — Osváth Pál zsarolyáni lelkész barátunk nov. 26-án 75 szóval 40 ellenében Tassra (Szabolcsmegye) lelkészül választatott. A mennyire örülünk megválasz­tatásának, annyira sajnáljuk, hogy eltávozik körünk­ből. Erélyes, rendszeretö, pontos lelkészt kapnak benne a tassiak. Kisérje áldás uj otthonába, s legyen ott — Izgató pópák felfüggesztése Szabó János szamosujvári görög kath. püspök, hir szerint, még öt melynél elégedett és boldog. bizto- helyóre

Next

/
Oldalképek
Tartalom