Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-11-19 / 45. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA számára, kik a házasságkötést indokolni tudják. Az adózást illutőleg az egyház részéről sem lehet fel­menteni az illető vadházasokat az egyházi adóteher alól, nem mintha ezáltal elismernék őket házas­feleknek, hanem mert nem adhatunk e ezimen adó- mentességet senkinek. A szegény alap javára szin­tén igazságos adónak tartjuk a vadházasok meg­adóztatását. Nem könnviteni, de egyenesen meg- nehezíteni kell nekiek a törvénytelen együttélést, mert gyakran megterhelik ők a községeket, köz­pénztárakat az elhagyott hitves és gyermekek el­tartásával. A vadházasság okai között nem utolsó helyen áll a római egyház dogmatikus felfogása, mely az elválást nem engedi meg. Az cl nem választott le­lek aztán nem léphetnek más — csak vad- házasságra. A prot. feleket, a kik elválva élnek, de törvényesen elválasztva nincsenek, kötelezni le­het a törvényes elválásra, vagy a vadházasság fel­bontására. Mondhatnánk még sokat a vadházasság okai­ról s annak elhárító eszközeiről. Hozhatnánk pél­dát a magasabb értelmiség köréből, melyek meg­mételyezik a közerkölcsöket, s melyeket dogmák leple takar. De legyen elég most ennyi e tárgyról. Ismételve mondjuk, hogy a törvényhozásnak kell ez ellen intézkedést tenni s ennek most lesz az ideje, midőn a házassági jog javaslata tárgyalás alá kerül. —y. Francziaország. A párisi község-tanácsban nem régen egy városatya azt akarta bebizonyítani, hogy a kórházakból kiűzött apáczák helyett alkalmazott világi ápolók többe kerülnek s indítványozta, hogy hozzák vissza az apáczákat a kórházakba. Rendkívüli visszatetszést keltettek e szavak, számosán egész in­dulatosan kiáltották, hogy ha milliókkal többe kerül­nének is a világi ápolók, mégis kiűzik az apáczákat minden kórházból. S a községtanács csakugyan ily értelemben határozott. Szegény kiűzött apáczák! jöjjenek a Mária or­szágába. itt épen most derült fel a napjuk, itt a kór­házak, árvaházak, iskolák tárva állanak előttük. Mind- egy, ha egy szót se tudnak is magyarul, majd meg­tanulunk mi a kedvükért francziául. Hanem annyi áll, hogy Páris alaposan desin- ficziálja magát. Amerika. A jövő 1893-ik évi augusztus 25-től szept. 29-ig egy vallás-kongressus tartatik Chikágó- ban, melyre a kesztyén, zsidó, mohamedán, brahmeista stb. vallások követői fognak küldeni követeket. A kongresszuson a különböző vallások legjelesebb tudó­sai tartanak ismertető felolvasásokat. A rendező bi­zottság elnöke a chicágói presbyteriánus egyház lel­késze J. H. Barrows ur, tehát egy heretikus pász­tor — mondaná a „M. A.“ épen azért a hithü katholikus nem cooperálhat annyi mindenféle eret­nekkel. Félszázados emlékiratok a vegyes házaságról. (Folytatás.)' Jegy:ések a Lajcsák körleve'ére Azt gondolná az ember, hogy ezen körlevél kezdő, magasra csigázott előadásába, kitünőleg ebbe, az anya- szentegyház soha meg nem szűnő gondoskodásánál fogva szüntelen arra törekedett, hogy a házasulandók oly kötést tegyenek, mely által igaz boldogságot és tiszta megelégedést találjanak ez életben s hogy abba valami nagy figyelmet érdemlő, a házasok igazi bol­dogságokat tárgyazó okos gondolkozás, tapasztalásból merített jó lelki tanács van befoglalva; és az iszonyú nyöszörgés s csikorgás után a fellegeket verő magas hegyből kipottyan az a lucskos pocz. Az anyaszent- egyház hiv fiai alattomos minden mesterségeket, for­télyokat eleitől fogva törekedtek elkövetni, hogy meg­gátolhassák az elegyes házasságot, bármi jót szüle­tendő lenne is az. — Miért? mert mint mondja a körlevél, a vallásbeli különbség választó falat emel a házasok közt; mert teljes lelki egyenlőségről ott szó sem lehet, ott előre szomorodott lélekkel kell elébe nézni a házassági életnek. Ha ő főpásztorságuknál az apostoloknak, nevezetesen Pálnak, ki ezt mondja: „szükség a püspöknek egy feleségű férjnek lenni, és jobb házasságban élni, mint égni, az indulatok miatt,“ több tekintete és becsülete volna, mint Hildebrandnak, kiről prófétai lélekkel jövendölte Pál előre: „néme­lyek — úgymond — elszakadnak a hittől, kik hitető lelkekhez és ördögi tudományokhoz figyelnek, kik kép­mutatás által szólnak hamisságot, kiknek lelkiismere- tök megbélyegeztetett, kik megtiltják a házasságot;“ ha mondom, Pál törvényes rendelésein épült paran­csát, a Hildebrand természetelleni teméntelen vét­ket, erkölcstelenséget, fajtalanságot maga után huzó parancsáért meg nem vetették volna, vagy ha mint emberek s társaság tagjai törvényes házasságban élné­nek s ösmernék, éreznék a szív azon indulatit, me­lyeknek örömeivel csak a házasok ösmeretesek tel­jességgel : tehát bizonyosan állítanánk azt, hogy a házasság és házassági egyezség nem ösmerése Föpász- torságodnak igen-igen nagy szerencsétlensége. — Van a szívben valami különös indulat, mely nem illik s nem fér össze minden szív indulatjával s csak ritka, a melyekkel tökéletesen öszveliangzik; s történetből, vag}T hogy keresztyéni módon tegyen ki, gondviselés igazgatása által — mert ez igazgatja a történeteket — két ilyen indulatu szív akad össze, egygyé olvad az úgy, hogjr alig lehet azt többé kettőnek mondani, noha két kebelben dobognak, de csak egymásért. Fe­lejtik ezek az értelmi különböző véleményt, a szív szab itt eleikbe vallást, legdicsőbb jézusi vallást, el­lenben a szív, ha tőle egészen különböző szívvel köt­tetik össze, legyen egy vallások, ugyanazon egy ér­telmi vélekedések, ritka nap lesz köztük egy órai csend. Esmerek olyan vegyes házasságot, mely az an­gyalok közt sem szégyenelné meg magát. Követke­zetlen állítás tehát az is, hogy ott a gyermeki jó nevelés veszélyeztetve volna, mert a szülék példa ál­tal nevelnek egyedül jól és helyesen. Mert a hol forró szeretetet s egységet látnak, ott lehetetlen, hogy azt ne szívják be, látnak pedig, hol a szív érzései egyez­nek. — Országunk fenséges Nádora nem képzelhető, hogy veszélyeztetni akarná gyermekei nevelését és már háromszor választott különböző véleményüt külső­képen, de egy szivüt s indulatuk De igazi szivbeli keservvel kell megvallani, hogy magok azok, kiknek elhivatásuknál fogva volna leg­szentebb s egyedüli kötelességük, hogy a szivekben csendet, békét s megelégedést csepegtessenek s az elválasztó falat, a vallásbeli különbséget takarják, vagy döntsék le, hogy ne álljon az azok közt válasz­falul, kiknek szivök egygyé lett, éppen magok állítják azt fel, s azon ártatlan ifjú, vagy szűz kebelében, hol eddig csak tiszta, mocsok nélküli szeretet lángja

Next

/
Oldalképek
Tartalom