Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-11-12 / 44. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Francziaországra hitvatkozik, az ismét csak az ő pae- dagógiai alaposságát tanúsítja, a mennyiben Franczia- országban már régóta nincsenek egyetemek, csupán szakiskolák és főiskolák, melyeket egyetemnek nem nevez senki sem. Nem tudjuk, mikép vélekednek a Pesti Naplónál a jelenlegi angol premierről, az egész öreg Gladstoneről. Politikai sikereit tekintve azonban azt merjük vélni mégis, hogy a nemzeti párt főközlönye legalább is egy kis irigységgel és csodálattal tekint feléje. Vagy ha ezt nem is, becsüli legalább annyira, mint az ő tanügyi rovatvezetője. No hát ez a Gáldstone mondotta közelebb, nehány nap előtt csak az oxfordi Sheldon színházban „A középkori egyetemekről“ tartott felolvasásában : „Hogy a középkori főiskolák keresztény jellegét meg kell őrizni, mert a theológia az emberi tudás koronája.“ Hanem hát nem tudhat mindenki mindent.“ Csak azt jegyezzük meg a lenntiekre, hogy a „Magyar Állam“ nagyon könnyen szeretne jutni kath. egyetemhez, mint mindan egyébhez, ha t. i. az állam odaadná nekik a budapesti egyemet, mint sok egyebeket már odaadott. Az ő étvágyuk bezzeg sohasem lesz kielégítve, ha az állam odaadná nekik mindenét is. S még ők beszélnek kath. pénzről és kath. vagyonról 1A „Protestáns egyház és isk. Lap“ utóbbi számában Szabó Aladár „nehány komoly szót“ intéz a közönséghez a koszorú érdekében.“ Őszintén elmondja, hogy a megrendelők száma eddig oly kevés e népies irodalmi vállalatra, hogy más halandó bevonná a vitorlákat s csodálkozva kérdené : Hát csak ennyi a tett a sok beszéd után ? Őh azonban nem szólnak igy, mert erre el voltak készülve, — tisztában voltak azzal, hogy egy darabig ingyen dolgoznak, sőt tán még rá is fizetnek a vállalatra. Voltak ugyan, kik megértették vállalkozókat Egy egyszerű falusi lelkész száz példányt rendelt meg a Korona első füzetéből. Egy egyházmegyei gondnok ugyanannyit. így érthető, hogy az első füzet két hét alatt második kiadásban jelent meg s nemsokára napvilágot lát a harmadik füzet is. Karácsonyra pedig egy díszesebb füzet jelenik meg, mely karácsonyi ajándéknak a nők számára is igen alkalmas lesz. A füzetek terjesztésére fölhívja czikkiró a lelkészeket, tanítókat, mint a kik legtöbbet tehetnek az evange- lizálás e hálás terén. Mint ezt az első füzet megjelenésekor említettük, most is mondjuk, hogy a prot. egyháztársadalom mezeje egy ugarmező, melyben az őstermő erő még mindig elrejtve van. Itt, ott, hol művelés alá vették, szép termést adott már, de a legnagyobb része még munkásokra várakozik. Ilyen munkásoknak tekintjük mi a Koszorú szerkesztőit s kívánunk még nekik áldást és sikert. De e puszta kívánság alig több a semminél, ha meggondoljuk, hogy a munkához eszközök kellenek. Nálunk minden eféle vállalat pár év alatt visszavonul a térről, mert eszközei hiányzanak, mert nem bírják a vállalkozók az áldozatot. Az kellene nálunk, hogy az ilyen olcsó füzetből vagyonosabbak százával rendelnék a példányokat, s ingyen osztanák szét a nép fiai között. Elég egyelőre, ha a mi népünk megszokja és megszereti a betűt, ne kívánjuk, hogy fizessen is érte. Majd eljön az idő, midőn ő maga keresi az olvasni valót, sőt nem sajnál ezért pénzt is adni. Azt mondják önök, hogy a vagyonos embertől nem kívánhatunk ilyen áldozatokat, mert úgy is meg van terhelve indirekt társadalmi adóval. Igaz. Hanem én csak azt szeretném egy ilyen czélra fordítani, amit egy egy kaszinóban egy este e kártyán nyernek polgártársaink, azt hiszem fel lehetne vele lendíteni egy népies irodalmi vállatot. Aztán még egyebet is mondok. A Magyar Prot. írod. Társaság jó darab idő óta Ígéri a népies iratok kiadását. Több egyház épen oly czélból lett tagja e társaságnak, hogy befizétetett tagsági dija fejében népies iratokat fog kapni, mert bizony mondom, hogy a „Szemlé“-! nem olvassa el századik presbyter — sőt tán a lelkészek egy része sem. Ha a társaság nem képes olyan eleven mozgású népiratkákkal babrálni, engedjé■ ki kezéből ezt a vállalatot s az arra fordítható pénzerőt adja oda segélyül az arra érdemes vállalkozónak, vidéki társulatoknak, mint a „Szatmári prot. irodalmi kör“ is, mely népies füzetek kiadását szintén programm- jába vette. Fiz a segély nem olyan subventió lesz, melyet önérzettel ne fogadhatna el-a Koszorú vállalat is, mert hiszen abból nem jut irói honoráriumra egy fillér sem, csak azt kellene álatla megakadályoznunk, hogy akik az úgynevezett evangelizátió érdekében ingyen dol- koznak, rá ne fizessenek a vállalatra, mert az meglan- kasztja a munkakedvet s megzsibbasztja munkerőt. IRODALOM. — Halotti és alkalmi imádságok irta néhai Révész Bálint, sajtó alá rendezte és kiadta Csiky Lajos, debre- czeni ev. ref. theol. akadémiai tanár. II. kötet 309 lap. Ára 2 frt 50 kr Tartalama e kötetnek: 15 halotti imádság, kiváló emberek felett, 6 alkalmi imádság a király ő felségéért, 18 ünnepi és alkalmi imádság, advent első vasárnapját megelőző egy heti imádságok, számszerint 12, — betegekért mondandó 4 imádság s előfohászok és meg- áldások. Függelékül: Konfirmátiói beszédek, egyik a templomban, a másik magánháznál tartva. A halottiak között találjuk a Török Pál, Nagy Péter püspökök s a Lugosi József debr. tanár felett mondott imádságokat, az alkalmiak között a nyíregyházi, szegedi, debreczeni czegléd-utczai templomok alapkő- letételi s felavatási ünnepélyein mondott imádságokat. Van egy pár méretes sorokban irt imádság is az alkalmiak között. E kötetre is elmondhatjuk, hogy azt bírálni nem szükséges, megbírálta már Révészünk imádságait sok ezer imádkozó keresztyén, kik naponta az ő imádságos gondolataival szállnak fel a magasba. E kötetnek is minden egyes darabja magán hordja mintegy a nagy imád- kozónak egyéniségét, mely annyira ismeretes már a ref. lelkészi kar előtt. Melegen ajánljuk lelkésztársaink figyel mébe e kötetet is. — Sárospataki ifjúsági Közlöny. IX. évfolyam. 1. szám. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ára egész évre 2 frt. Szerkeszti Szeremley Gyula. A lap elején áll Szuhay Benedek igen csinos verse „Kossuth Lajos“ czimmel. Elszavaltatott ez a vers 1892 szeptember 25 én a Kossuth emléktábla leleplezése alkalmával Sárospatakon. A Közlöny tartalmát pár közlemény, elbeszélések, egy komoly tanulmány a magyar jegybankról, egyleti élet, s különfélék rovata teszik vá- tozatossá. Ajánljuk figyelmökbe mindazoknak, kik a tanuló nemes törekvései iránt érdeklődnek. KÜLÖNFÉLÉK. — Nagyvárad és protestáns nőnevelés, Három erős traktus a nagy Biharmegyében vállat vetett, hogy egy protestáns jellegű felső leányiskolát állítson Nagyváradon. A három egyházmegye kiküldte bizottságait, hogy ezek együttesen tanácskozzanak az iskola felállítása felett Már egy éve, hogy a bizottságok működnek. Bizonyosan megakarják lepni a prot. világot az eredménynyel, azért működnek olyan csendben, zajtalanul. Sokan vannak, kik a nagy Biharország ezen uj alkotása elé ér-
