Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-11-12 / 44. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

B

járult ak ahhoz, hogy ez ünnep oly szép legyen. Ez az a serleg, melyet egykor Luther ajkai érintettek, hogy a vendégek egészségére igyam belőle: Németország evangélikus fejedelmei s a német szabad városok polgárai éljenek!

Félszázados emlékiratok a vegyes liázaságról.

(Folytatás.)

Legkomolyabb ügyeimet érdemel azonban azon nyilvános veszedelem, melynek a gyermekek vallásbeli nevelése és oktatása az ilyen házasságban ki van tétetve. Mily kölcsönös egyetértés és együttmunkálás szükséges a szülék részéről arra, hogy gyermekeik nemcsak időben és korban, hanem igaz Istenfélelemben és jámborságban is növekedjenek: magok a gondos szülők fogják legjobban tudni. S vájjon nem éppen a hitnek valóságos igazságai, a vallásnak szelíd érzései azok, melyek minden jó nevelésnek alapjai, és a melyeket korán egyesitett szülei gondossággal kell a meg nem romlott tiszta szivekbe csepegtetni, ha azt akarjuk, hogy nagy korukban a vallás igaz tisztelői s az anyaszentegyháznak buzgó hívei s a hazának jó polgárai legyenek.

De mit reménylhetni ezen legfontosabb, legszentebb dologban akkor, midőn a szüléknek ereje, igyekezete, gondossága már kezdetben megorvosolva van, vagy nyilvános ellenkezésben áll? Vájjon nem minde- nik azt akarná-e, hogy gyermekét a maga gondolkodása és érzései szerint nevelje, a maga részére hó- ditsa. S ha a hitnek szent tisztelete, vallása és anya- szentegyliáza- szeretetete még egészen ki nem aludt leikéből: szemlélheti-e egy keresztény katkolika anya szivszakgató fájdalom és lelkiösmeret mardosása nélkül azt, hogy szeretett szülötteinek hitét feláldozta a maga indulatjáért, s hogy elszakasztatnai engeete gyermekét anyaszentegy ház kebelétől, melynek ő magát, lelki nyugodalmát, eljövendő üdvöségét köszöni? vagy engedjük meg, ha lehetséges, hogy a szülők a há?i békesség tekintetéből megegyeznének egyik részre sem’ hódítani a gyermeket, mi lesz a következése ezen félelmes egyesülésnek? az, hogy a szegény kisdedek egyiránt szeretve szülőiket, elébb ugyan azt fogják gondolni, hogy mindenféle vallás egyet ér, később pedig kifejlett állapotban látván és érezvén a tetemes külömbsóget, azt tartják: égjük sem ér semmit s igy vesznek el minden vallásra, a polgári társaságra, és önmagukra nézve.

Ha mindezeket figyelmesen megfontolva egybevetjük, ha ezen érintett többszörös veszedelmeket — mezeket az élet és tapasztalás még komolyabban bizonyít közelebbről tekintjük: nem lehet eléggé tisz- tisztelni a keresztény katholika szentegyház azon bölcs gondolkodását, minélfogva híveinek más feleke- zetüekkel való házassági szövetségétől épen ezen bol- : dogtalan következések és lelki s testi veszedelmek miatt mindig állhatatosan idegenkdett és fog idegenkedni, mig az isteni Idvezitőtől őri- 1 zetére bízatott hitnek tisztasága és gyermekeinek lelki nyugalma, ideig örökkévaló boldogsága szivén fekszik.

Nem is mulasztotta el ezen ellenkező akaratját minden alkalommal nyilván kijelenteni, midőn a hit- < nek állandó tanításához képóst számos egyházi gyüle- : kezetekben hozott törvények és az apostoli szent széknek több izbeni rendelései által az ilyen házas- i Ságokat soha helyben nem hagyandóknak : világos szavakkal nyilatkoztatja —baki- ■ vételt szenvedett ezen törvény, ha kénytelen volt j is az egyház többször engedni a szükségnek: ez mindig igen nehezen, a legfontosabb okokból közönsége- i sen a nagyobb rósz elhárítása tekintetéből történt, ■ és a mi különös megjegyzésre méltó, egyedül bizonyos feltételek alatt, melyek által mindazon veszelmes kö- : vétkezések, melyek az olyan összeköttetésekből ren- :

; desen erednek, a lehetőségig eltávoztattak. Bizonyossá kívánta az anyaszentegyház magát tétetni, minden előadandó egyes esetben nemcsak arról, hogy a kath. az igaz hittőli eltérés veszedelmén kívül van, sőt ez tartaná kötelességének társát hibás Htjából tehetsége szerint visszavonni; hanem ezenfelül és főképen arról is, hogy születendő mindkét nemű gyermekek bizonyosan a keresztény katholika hitnek szentségében fognak neveltetni. Ezen egyedül csak ezen elkerülhetetlen feltétel által engedheti magát az anyaszentegyház arra bírni, hogy a vegyes házasságokat színe előtt köttetni és kebelében megszenteltetni en- 'gedje.

Ez nyilvános hitbeli tanítása és állandó szokása a kér. anyaszentegy háznak, mely a vallásbeli egység középpontjában, a római apostoli szentszék kebelében, kezdettől fogva mainapiglan szentül és tisztán megőriztetett. A mi ezenkívül, vagy ez ellen, akárhol és akármikor történt kivétel, vagy éppen visszaélés — mi a nyilvános, közönséges törvényt sohasem ronthatja le

Nehogy pedig illyen visszaélések a keresztény katholika hitnek és egyházi törvényeknek világos sérelmével történhessenek, lélekismeretökön fekszik minden egyházi pásztoroknak az egyház rendeléséből közönséges és különös tanításaikban fáradhatatlan buzgósággal arról gondoskodni, nehogy a katho- likus hívek közt lassanként feledésbe menjen azon egyházi tanításnak, — mely a vegyes házasságokat nyilván ellenzi — emlékezete, s csak- ugyan ezen föpásztori kötelességnek érzése, a hitnek tanítása és az anyaszentegyház törvényei iránt való lelkiismeretes tisztelet ösztönöztek minket is jelen pásztori Írásunknak Krisztusban szeretett híveinkhez való intézésére.

Tauitni, oktatni kívántuk kedves híveinket apostoli hatalmunk erejénél fogva, hogy tudják velünk együtt és tudván őrizzék meg mindazt, a mit hitünk kíván, egyházunk parancsol, lelkiismeretünk sürget.

Emlékezetükbe akartuk hozni azon szomorú következéseket, melyet a különböző vallásu házasságok mind a'hitre, mind a házasok boldogságára, mindvégre gyermekeik nevelésére szülnek, hogy ne csak azt ösmerjék meg, mit parancsol, s mit tilt igaz hitük, hanem jól megfontolván ezen veszedelmeket, ál- tallássák egyszersmind azt is, hogy az anyaszentegyház éppen az ő boldogságuk és idvességük tekintetéből idegenkedik oly állhatatosan ezen szövetségektől és hogy van elegendő ok ezt ellenezni, a mi hitének és híveinek is ártalmas.

Reméljük is az Ur kegyelme által, hogy atyai szives intésünknek és apostoli tanításunknak igéi nyílt szivekre fognak találni s nem kétkedünk, hogy a hitnek és lelkiismeretnek szava s az anyaszentegyház- nak rendelése lefogják győzni az indulatoknak némelyekben fellázadó erejét — óhajtjuk és várjuk szeretett híveinktől, hogy ellenezvén azt, mit anyaszent- egyházunk ellenez, félvén azon veszedelemtől, melytől ez őket az igazságnak és felebaráti szeretetnek kivá- natait ugyan minden embertársaikra különbség nélkül híven teljesitendik és valamint a keresztény kath. anyaszentegyház ezen törvényeiben is egyedül a gondos szeretetnek leikétől vezéreltetik, ők is ennek példája szerint fognak cselekedni, de egyszersmind ugyanazon anyaszentegyháznak állandó tanítását és hitökiiek szükséges kivánatait a vegyes házasságokra nézve hasonló hivséggel és buzgó áhita- tossággal megőrzik, hogy t. i. különösen Isten kegyelméből reménylendő, minden gyermekeiket minden esetre hitök és 1 e 1 k i is m er e t ö k szerint a keresztény katholika hitben neveljék.

Legyetek azért is Krisztusban szeretett híveim ! állhatatosak és tartsátok meg a hagyományokat, melyekre taníttattok, akár a mi beszédünk, akár a mi le-