Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-11-05 / 43. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA len..Nagyon természetes felbősszenése ez a kath. sajtónak, hiszen Renánt már életében a pokol lángjai közöt égette meg egy kath. füzet czimlapján egy kath. festő rajza. Renán nyiltan megmondta az őt ül­döző papságnak : tanítsátok a népet a ti módotok sze­rint, de a tudománynaks az egyetemi tanszékeknek hagyjatok békét! Renán csak a bigotériának ártott, de az okos hitnek nem. A hit vára oly erős, hogy azt emberi tudomány fegy vereivel megvivni nem lehet. — A nagykárolyí apáczaiskolát f. hó 16-án avatta tel Meszlényi szatmári püspök s az intézet dísztermében hatásos beszédet mondott. Délben a piarista-rend há­zában ebéd volt, hol a megye és város előkelői jelen­tek meg felekezeti különbség nélkül. A püspököt Nagy László alispán köszöntötte fel. Ugyanezen napon adta át a püspök Palcer Ernő házfőnöknek és nagykárolyi plébánosnak a koronás arany érdemkeresztet, melylyel Őfelsége a 25 éves szolgálatot jubilált plébánost kitüntette. (V—y-) — Elkeresztelési Ítélet. Molnár János komáromi plébánost a városi tanács másodfokulag 100 frt pénz­bírságra Ítélte elkeresztelés miatt. — Mindenszentek napjáról ezt Írja Bőd Péter: Ere­dete ennek az innepnek az: Volt Rómában a pogányok idejében egy kerekded formájú templom, melyet Pantheon- nak, minden Istenek templomának ; mivel a mely Iste­neknek különös oltárt, templomot nem építhettek, azok itt együtt tisztelteitek, e felett ebben tiszteltetek Tzibele is, a minden Isteneknek nagy anyjok Ezt Bonifáczius római püspök megkérte Fókás császártól, hogy hadd fordittassék a szűz Mária és minden szentek tisztessé­gekre, melyet megengedett s mind e mai napig nevez­tetik tormájára nézve sancta Mária rotundának. Volt az ünnep rendelve májusnak 9-ik napjára, de minthogy erre sokan gyültenek Rómába és eledelt nem kaphattak, a IV. Gergely rendelte november 1-ső napjára bővebb lé­vén akkor az utravaló. Még pedig úgy akarta, hogy nemcsak a szent Mária és Martyrok tisztességekre, ha­nem minden szentekére legyen. Melynek ilyen okát ad­ják: 1. Mivel minden Szenteket a kalendáriomban kine­vezni és azoknak különös ünnepet ülni nem lehet, azért legyen egy bizonyos nap, a melyen mindnyájan együtt tiszteltessenek. 2. Hogyha talán a más ünnepeken va­lamit elmulasztottak volna a tiszteletben, most az ki- pótoltassék. 3. Hogy igy minden szentek az Istent egy­szersmind kérvén az eklézsia segedelmére: inkább fel- inditanák . . . Szerintünk, reformátusok szerint Szentek nincsenek, szent egyedül az Isten. Mindenszentek napja nem ünnep, semmi alapja nincs annak a bibliában. Em­beri rendelés az pusztán s nem is Istennek, hanem em­bernek szenteltetik. — Kufárkodás a szent dolgokkal. Ezt a vádat dobja a kath. sajtó Renan koporsójára. Hát azt minek nevezzük, hogy a kath. szerzők sacrumokért árulják könyveiket ? Milyen jól hangzik a könyvhirdetésekben: 1 Irt 50 kr., vagy 5 sacrum! — Vatikáni bon. mot. Az öreg Pulszky adomáiból vesszük át a következőket: Haynald bibornok a római consilium alkalmával IX. Pius pápától kihallgatást kért s előadta aggodalmait a csalhatatlanság dogmájának elfoga­dása iránt és azt is emlité, hogy ez az egyházi vagyon államosítását is maga után hozhatná. A pápa erre mo­solyogva mondá: Kedves fiam! mi ezt akarjuk. Nézz magad körül s meglátod, hogy azok, akiknek vagyonát már elkobozták, mind a mi embereink, csak azok ellen­zik akaratunkat, a kik nagy vagyonnal bírnak. — „Cooperatio ad haeresin." Ilyen gyűlöletes czim alatt hozza a M. Á. a kassai K. Ztg. egy hírét, mely­ben az van hírül adva, hogy Bubics Zsigmond kassai püspök Homola István benyéki ev. lelkész kérelmére haszonélvezetre átengedte az ottani evang. tanító dotá­ciójára a benyéki feloszlott r. kát. iskola földjét, a mi évenkint vagy 68 frtot jövedelmezett! — A szörnyű haerezis pedig úgy értetendő, hogy a kassai püspök hozzájárult ahoz, hogy a benyékiek egyáltalán iskolá­hoz jussanak, a mely cselekedet világosan a vallásos türelmesség egyik legszebb cselekedete. Az iskola-vagyon tulajdonjoga természetesen fönn van tartva s a benyéki gyerekek ezzel az olvasás művészetéhez hozzáférhetnek, mig amúgy Isten tudja mikor leit volna ott iskola. — Szemérmetlen hangok Ugocsában a turczi oláh templomot szentelték fel. Ez alkalommal a lelkész, Pap János ebédet adott, a melyen a megyei alispán és más megyei tisztviselő is megjent. Ebéd alatt az a borzasztó szerencsétlenség történt, hogy egy tósztot — magyart mondtak. Természetesen bősz ezért a „Tribuna.“ Azt mondja ugyan, hogy az egész vidék magyar, csak hét falu oláh, az is nagy részben tud magyarul, a banket­ten résztvevők mind, de hát az mégis borzasztó: egy magyar tószt magyar vidéken, magyar alispán jelenlété­ben, Magyarországon ! És még ennél a hajmeresztő fény­nél is van borzasztóbb: „Egy pap — no még ez is oláh! — mondott egy tósztot — bocsánatot kérek — magyarul.“ Ez a „Tribuna“ stílusa. — Lelkész egylet ez. vezérczikkünkre Vaiga Lajos barátom azt jegyezte meg, hogy annak azon passusa, mely a szatmári egyházmegyei lelkész-egyesületről szól, merő tájékozatlanságot árult el. A szives olvasó bizo nyosan észrevette, hogy az a passus a „szatmármegyei lelkész-egyesület“-ről szólt, mig V. L. barátom a „tisza- vidéki lelkészi kör“ szervezett értekezleteit mutatja be annak jegyzőkönyvében. Hiszen az a lelkészi kör nem egy és ugyanaz a tervezett traktualis lelkész-egylettel. Nemcsak hogy tudjuk azon lelkészi kör megalakulását és működését, de hálával is fogadtuk,, midőn kis lapun­kat közlönyéül választá a kör. De hát mi az egyház- megyei lelkészegyesületről szóltunk, mely idestova két év óta csakugyan szendereg. Jügyébként azt hiszem, hogy ez a kis tál-kanál csörrenés használt a szendergő­! nek. (Én is azt hiszem! F. V. L.) — Pályázat. Az erdélyi egyházkerületben a vajda- ! szentiványi 1044 frtra értékelt javadalmu lelkészi állo­másra pályázatok november 30-ig beadandók nt. Lénárt I József esperes úrhoz Magyaróra u. p. Disznajó. — Történeti adat A Wenkheim grófi család őse j Haruckern János György, egy linczi péknek a fia volt, I ki a császári hadak élelmezési tőtisztje lévén, a 1722-ik évben magyar indigena s 1720-ben báróvá lett. III. Károly ! király 1719-ben adományozta neki a roppant kiterjedésű gyulai uradalmat Békés, Arad és Csongrád-vármegyékben, 24 ezer frt lefizetése mellett. Ezen uradalom 96-od ré- | sze középszámitással 10 ezer frt jövedelmet hozott a családnak. A roppant kiterjedésű birtok még ma is a Wenkheim grófoké. Haruckern Jánosnak Johanna leá­nyától származott Weinkheim Ferencz gróf. A Haruckern családba házasodott gr. Károlyi Antal s e jogon birják a gr. Károlyiak a gyulai uradalom 16/96-od részét, vagyis a békésmegyei uradalmat — A jezsuiták most Szatmárvármegyét boldogítják. Múlt héten nyolez napon keresztül Erdődön tartottak népmissiót, innen Béltekre, majd Szaniszlóra mennek a vándor apostolok. Flodung Ferencz és Tamás János páterek. Csak a kolerát hurczolják magukkal! — Hát ez micsoda? Vasvármegye törvényhatósága a szombathelyi kath. főgimnázium építkezési költségeire 25000 frtot szavazott meg és ezt a megye lakosaira valláskülönbség nélkül pótadó utján kivetette és be is szedte. A megye református lakossága tehát melynek volna elég felépíteni való iskolája — megadóztatva lön. egy kath. gimnáziumra. Ez valóságos muszka-világ! — A kül. somogymegyei ref. egyházmegyében zsi­nati pótképviselővé H. Gőzön Gyula s.-kiüti, — pénztár­nokká Somogyi Kálmán ádándi lelkész választattak meg. — Halálozások. Miskolczy Sz. József tisza- várkonyi lelkész, a kecskeméti egyházmegye tanácsbirója 81 éves korában meghalt. — Petri László tasnád-szar- vadi földbirtokos, Petri Mór zilahi ref. főgimn. tanárnak s ismert nevű költőnek édes apja, 61 éves korában el­hunyt. Nagy Gáspár ér-körtvélyesi ref. lelkész, a nagy­károlyi egyházmegye nestora 80 éves korában elhal s okt. 27-én temettett nagy részvét mellett — Páz

Next

/
Oldalképek
Tartalom