Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-10-22 / 41. szám

8 REFORMÁTUSOK LAPJA S hogy e nyomokat a futó idő be ne temesse, arról is gondoskodtak a pályatársak. 150 irtot adományoztak a tatanári nyugdijintézetnek s egy Ínségben levő pályatár­suknak 32 irtot. Tartsa meg Isten őket az 50 éves talál­kozásra ! — Hymen. Szabó József bárándi lelkésztársunk eljegyezte Nagy Lajos mikepércsi lelkész egyetlen leá­nyát, Kornéliát. — Dl. Hantz Jenő szatmári főgimn. tanár f. hó 6-án jegyet váltott Ököritón, Farkas László egyetlen leányával Ilonkával. Fogadják baráti jó kivána- tainkat, áldja meg az Isten szivszövetségüket! teljesül­jenek szép reményeik, legyenek boldogok! — A biharmegyei árvaház és Tisza Kálmánné. Las­sanként kiderül, hogy Tiszánénak mégis csak igazsága van. Nem lehet őt felekezeti elfogultsággal vádolni. A biharmegyei árvaházban olyan 7 —16 éves korú leányok nyernek oktatást és kiképzést, tehát olyan korú gyerme­kek, akiknek lelkületére és kedélyére maradandó benyo­mást tesz az árvaházi neveltetés. Ez az intézet feleke- zetnélkülinek alapittatott s mégis egyszer Tiszáné azt vette észre, hogy az árvák kivétel nélkül az „Üdvözlégy Máriá“-t imádkozzék. Nehezen és sok utánjárással tudta kivinni, hogy a protestáns vallásu árvák az Úri imát imádkozzék. Majd ismét annak jött tudomására, hogy az árvák csoportosan és együttesen a kath. templomba vi­tetnek a misére. Ekkor ismét nehezen tudta kivinni, hogy a protestáns árvák a prot. templomba járjanak. Ismét a tötént, hogy az árvákat az apácza iskolába járatták. Ez ellen ismét felszólalt Tiszáné s most végül azt akarják, hogy apáczák neveljék az árvákat. Látnivaló, hogy itt Tiszáné részén van az igazság. Tudjuk, hogy Biharme- gyében túlnyomó a református népesség, az árvaházban is, a népesség aránya szerint, túlnyomónak kell lenni a ref. leánykáknak. A legegyszerűbb logika azt hozná magával, hogy a felekezetnélkülinek alapított árvaház növendékei vallásuk szerint neveltessenek. De nem ez történik, hanem katholikus imádság, kath. templom, apá­cza nevelés által akarják a vegyes vallásu árvákat katho- lizálni. Szabad-e ennek megtörténni nálunk ? nemsokára látni fogjuk a miniszteri döntvényből. Vigasztaló a dolog­ban, hogy Tiszáné amily elfogulatlan más felekezetek iránt, épen oly erősen ragaszkodik a maga egyházához s vallásához, — és ha a miniszter a nőegylet jelenbeni elnökségének javára döntene, Tisza Kálmánné fogja tudni a módját annak, hogy a bihari prot. árvalányok a ka- tholizácziónak ki ne szolgáltassanak. — Komárom városában erőteljes mozgalmat indí­tottak meg előkelő református vezérférfiak a pápai főis­kola áthelyezése tárgyában. Népes értekezletet tartottak ez ügyben, mely kimondta, hogy az áthelyezést minden körülmények között keresztül viszi, anélkül, hogy abból az egyházkerületre valami teher hárulna. A város részé­ről egyezer forint évi segély ajánltatott fel. Tátray pol­gármester s Konkoly Thege Béla főgondnok a komáromi főiskolára egy-egy ezer forint alapítványt tettek. Az ér­tekezlet bizottságot küldött ki az áthelyezés költségeinek felszámítása s előállítása végett. Ez a terv már nem uj, most harmadizben vetették felszínre. — Somogyból Írják, hogy az esperesi hivatalra Begedi István — az eddigi esperes — kapott 29 szava­zatot, Körmendi Sándor 13-at, a többi szavazat 7 lelkész közt oszlott meg. Újabb szavazásra lesz szükség. — A pesti ref. egyházmegye közelebbi lelkészi ér­tekezletén felolvasásokat tartottak: Szánthó János espe­res, Földváry László vácz-hartyáni, Varga László né- medii, Vörös Karoly és Kereszt ssy Sámuel héviz-györki lelkészek. — A régi könyvből. Már csak igy nevezzük mi is Jókai után Bőd Péter Szent Heortokratesét, melyben az október hónapban eső névnapokról ezek vannak föl­jegyezve: Ferencz. A Francziskánusok nagy attyok, akit neveznek Serafikus szent Ferencznek. Életét úgy írják le, hogy 25 éves koráig volt kereskedő és igen fajtalan parázna ifjú, de megijedvén a maga gonoszsá­gától, baráttá lett, és uj szerzetet állított fel, melyet meg­erősítettek a pápák. Barát korában is a rósz kívánságok forralván vérét, néha mezítelen nyargalt a tövisek között, hogy vére kifoljon, néha pedig hóból asszony-képet csi­nálván, azt ölelgette, hogy rósz indulatja hidegüljön. A A szentségben annyira ment, hogy mint a Krisztusnak, sebhelyek látszottak kezein, lábain, oldalán. Mind magá­nak, mind a bélyegeknek, melyek rajta látszottanak, in- nepet rendeltének volt; a bélyegeknek VII. Benedek, ma­gának pedig IX. Gergely 1228. észt. — Dienes. Ez Athennásban egy volt az areopagusbeli bírák közül, aki megtérvén a Szt. Pál pedikálására Rómába ment, onnan Galliába, Párisban a kér. vallás predikálásáért leje elüttetett, melyet kezébe vett és vitte mindaddig az helyig, az holott kellett eltemettetni. Terézia. Egy spa­nyol szűz, aki jócselekedetekkel bővölködött, 32 klasro- mokat épített. Mikor megholt 1582. észt. a czellája mel­lett levő száraz fa megvirágzott, teste meg nem rotha­dok, hanem abból jó illatú olaj folyt, melyekre nézve X, Gergely pápa e szentek közé számlálta. Orsolya. Ez volt a Deónokus Kornubia királyának leánya. Maximus magát császárrá tétetvén 383. esz., hogy inkább katno- náinak kedveket kereshetné, irt Deónoknak, hogy két légió vitézinek keresnének és választanának szűz leá­nyokat Brittaniában, hogy azokat megházasitsa. Válasz- tottanak tizenegyezeret, azok között Orsolyát eljedzették Konánus hadnagynak s őket erőszakkal Londinumba hajókra rakván elindították, de a szélvész Németország szélére vetvén, ott a Hunnusok által megölettettek. Mások úgy írják le, hogy Ursula a tizenegyezer szü­zekkel processiót járni ment volt Rómába, a holott Czir- ják pápa is elhagyván a pápaságot a szüzekhez adta magát, kikkel midőn Kolóniánál ment volna, az Atilla hunnus katonáitól megölettetett. — A himnusz a templomban. Katholikus templom­ban nem szabad énekelni a magyar nemzeti himnuszt — ezt mondá ki a szabadkai plébános Mamuzsich Mátyás, a kalocsai egyházmegyei hatóság rendeletére támasz­kodva. Okt. 6-án az aradi vértanuk emlékére tartott gyászmisén a szabadkai dalkör a magyar himnuszt akarta előadni, mire az ottani plébános tudtára adta a dalkör­nek, hogy a himnusz a kath. templomban nem éne­kelhető. Énnél sajgóbb arczulütést nem adhatott volna a kalocsai egyházi hatóság a nemzeti érzületnek Az osztrák himnusz énekelhető, de a magyar nem. Nesze neked kath. patentirozott hazafisági „Isten áld meg a magyart!“ ezt nem szabad kath. templomban elénekelni! — Áttérések. Duna-Adonyban, Koller János plébá­nos már harminczhat protestáns egyént vett át a kath egyházba. Nincs rajta mit csudálkoznunk, ha tudjuk, hogy az áttérők mellett személyésen tanúskodik gr. Zichy Nándor. — Hanem ellensúlyozza ezen áttéréseket a kath. tanitó-rend tagjainak mind gyakoribbá lett „aposztáziája“ — mint ott nevezik. Rövid idő alatt Rónay István rózsahegyi, Kapás Aurél, Schmidt Ágoston sátor­alja újhelyi, M aj o r o s József selmeczbányai kath. taná­rok vetették le a reverendát s jöttek át hozzánk, a „Kál­vin aklába“. Üdvözöljük őket az „eretnek táborban!“ — Az uj jezsuita generális. Martin atyát a jezsuiták generálisává választották. A választás Spanyolországban, a Lojolakolostorban történt. Rendesen Rómában szokták megválasztani a jezsuiták generálisát. E szabálytól most állítólag azért tértek el, hogy a választást minden poli­tikai befolyás alól kivonják. Ez volt a nézete a pápának is, ki nem is késett a megtörtént választásra ráadni ál­dását. Az újonnan megválasztott generális spanyol nem­zetiségű, eredetére nézve azonban franczia. Iskoláit is Francziaországban végezte s hazájába visszatérve, fon­tos pozicziókat töltött be. Hosszú ideig volt a castiliai jezsuita-tartomány elöljárója, azután pedig Rómában a kúriánál a jezsuita-rend ideiglenes főnöke. Martin atya körülbelől ötven éves, magas termetű, fekete ember. j “ " .. | Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BIKI KÁROLY. Fömunkatársak: F. VARCFA LAJOS és KATONA PÉTER. Szamár, nyomatott a „Szabadsajtö“ könyvnyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom