Reformátusok Lapja - Egyesületi szám, 1924 (2. évfolyam, 3-12. szám)

1924-07-01 / 9. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA EGYESÜLETI SZÁM ______ PUBLISHED EVERY MONTH — MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN EGYSZER___________ Publ. Office: 1234 Wisconsin Ave., Pittsburgh, Pa. — Editor: Rév. A. Harsányi, 1234 Wisconsin Ave., So. Hill Sta., Pittsburgh, Pa. VOLUME II. ÉVFOLYAM______________1924 JULIUS___________________________________NO. 9. SZÁM Acceptance for mailing at spec, rate of postage provided for in section 1103,—Act of Oct. 3,1917, authorized Dec. 21,1923,at P. O. Pittsburgh, Pa. TITKÁRI JELENTÉS AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET ÁLLAPOTÁRÓL 1924 JUNIUS 9-TŐL 1924 JULIUS 8-IG. TISZTELT ELNÖK UR! KEDVES TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Református Egyesületnek az 1924 junius 9-től az 1924 julius 8-ig terjedő hónapban való működéséről van szerencsém a következő jelentést tenni. Egyesületünk történetében az elmúlt hónap eseményekben oly gazdag volt, hogy arról bővebben kell megemlékeznünk. Különösen két olyan esemény volt, a melyről Egyesületünk minden egyes tagjának tudomást kell szereznie. Két olyan esemény, a melyet el­hallgatni nem szabad. Az egyik az Alien Property Custodian által kezelt pénzeknek a visszatérítése. Emlékeznek a Testvérek, hogy a háborús években az olyan hagyatékokat, a melyek ellenséges idegeneknek lettek volna kifi­zetendők, nem szabad volt kifizetni, hanem el kellett azokat he­lyezni az Alien Property Custodian nevű állami hivatalnál Wash­ingtonban. A törvényeknek megfelelően 17 ilyen összeget helyez­tünk el az Ellenséges Idegenek Vagyonát kezelő hivatalnál. Az Alien Property Custodian adott ezekről az összegekről nyugtát az Egyesületnek és a mennyiben az Egyesületet illeti a dolog, az’ Egyesület rendben volt azokkal, mert köteleségének ele­get tett, az esedékes segélyeket kifizette és elhelyezte azt tulajdo­nosaik nevére az állami hivatalnál. Erről nyugtája volt. Sokkal nehezebb helyzetbe kerültek ellenben az örökösök. Hogy pénzeikhez juthassanak, annak oly hosszadalmas és késedelmes út­ja volt, hogy csaknem lehetetlen volt régi Magyarország valamely helyén, valamelyik kis falujában lakó örökösnek kivinni azt, hogy valaha is a pénzéhez jusson. Hogy ez igy volt, mutatja az a tény, hogy az elmúlt öt év alatt a 17 örökös közül négy tudta a pénzét megkapni. Hogy ez a négy mennyit költött el ügyvéd dijakra, meg bélyegekre, azt-nem tudom megmondani, de hogy az az összeg meglehetősen nagy lehet, azt lehet gondolni. Mégis a legtöbb bajt nekem okozott ez az állapot. Igaz, hogy az Egyesület tisztában volt ezekkel az ügyekkel és az állami hi­vatal nyugtájával tudta igazolni, hogy azokat a pénzeket kifizette. Igaz az is, hogy az örökösöknek meg volt adva a mód arra, hogy pénzeiket megkaphassák. De azt már, nem lehetett egygyel sem el­hitetni, hogy az Egyesület nem adhatja ki a pénzeiket, mert nincsen az az Egyesület kezelésében. írhattam én akármennyi hosszú leve­let, hogy mint kell eljárni az összegnek megkapása végett, nem ért az semmit sem. Az Egyesületet gyanúsították érte, hogy pénzeiket nem akarja kifizetni. Sokszor Írtam az Alien Property Custodi...i hivatalához, hogy szolgáltassák vissza hozzánk a pénzeinket és majd mi eljuttatjuk azokat az örökösöknek. Minden esetben azt válaszolták, hogy sem­mi közünk azokhoz a pénzekhez, mert azok nem a mieink, hanem az örökösöké és azoknak kell azt kérni a törvény által előirt mó­don. Az Alien Property Custodiannak igaza volt, de hogy kérje azt az örökös a törvény által előirt módon? Mondjuk X. Y. elhalt testvérünknek az örököse valamelyik Cseho-Szlovák területre eső Gömör megyei kis faluban lakik. Először is be kellett volna sze­reznie egy személyazonossági bizonyítványt és egy honossági bizo­nyítványt annak igazolására, hogy ő az, akiről szó van. Ezeket a bizonyítványokat hitelesíttetni kellett volna a cseh közigazgatás minden fórumán fel egészen a belügyminiszterig, aki Prágában szé­kel. Aztán a Prágában levő amerikai Követségen újra hitelesittetni kellett volna és akkor az Egyesült Államok Elnökéhez benyújtandó ANGOL NYELVŰ folyamodással el kellet volna azt küldeni a prágai amerikai követ utján az Egyesület Államok Külügyi Titká­rához. Na hát tessék özvegy X. Y. egyszerű asszonykának ezt az utat megjárni...! Bizony azt jelentette ez az eljárás, hogy pénzét soha sem fogja megkapni. Még ha megkapta volna is, ugyan mi ma­radt volna abból, ha az ügyvédi dijakat, egy két prágai ut költségeit leszámítjuk abból? Végre sikerült a kinyithatatlannak látszó lakatot kinyitni. — Egyesületünk Elnöke, Kövér Sándor urnák vannak olyan politikai ismerősei, akiknek szavára megnyílt ez a zár. Elnökünk éppen úgy tudta, hogy micsoda zaklatásoknak van Egyesületünk kitéve ezek miatt a pénzek miatt, mint tudtam én. Hogy hány levelet kapott a gyanakodó örökösöktől, azt bajos volna megmondani. Végteleniiu bántotta őt is, hogy meggyanúsítják Egyesületünket, meggyanúsítják őt és tisztviselő társait akkor, amikor azok igazán ártatlanok a dologban. Megpróbált mindent Egyesületünk ügyvédével, hogy valahogy hozzájuthassunk az örö­kösök pénzeihez. Négyszer volt Washingtonban ügyvédünkkel, de a zár csak nem akart megnylni. Végre Pennsylvania Állam két Szenátorával kezdett szeren­csét. A két Szenárot közbevette minden befolyását, hogy az igazán jó ügyet kedvezően megoldják. A mi nem sikerült másnak, az sikerült a hatalmas Szenátoroknak Az Alien Property Custodiantól a múlt héten kaptam egy levelet, amelyben értesített, hogy ha az Egyesület kinevez valakit tisztvise­lői közzül, aki ezeket a pénzeket átveheti, azonnal ki fogja azokat utalni. Értesítettem az Elnök urat és ő- engem nevezett ki arra, hogy az ügyeket véglegesen rendezzem. Tette ezt azért, mert én vagyok abban a helyzetben hivatalomból kifolyólag, aki legjobban ismerem ezeket az ügyeket. Az Elnök ur rendelkezése folytán aláírtam a szükséges okmá­nyokat és beküldtem az Alien Property Custodianhoz. Julius 14-én megérkezett, hozzám 13 check, amelyekkel-az Alien Property Cus­todian a nála volt összes pénzeket, bizonyos kezelési költségek le­vonásával, . visszat’éritette Egyesületünkhöz az örökösökhöz való eljuttatás végett. ‘ • Jelentem, hogy a pénzt átvettem, bankba helyeztem és olyan gyorsan, amint lehetséges lesz, el fogom juttatni az illető örökö­söknek. Most pedig álljunk meg itt egy percre. Adjunk hálát első sorban Istennek, hogy az özvegyek és árvák ügyét ismét diadalra juttatta Másodsorban modjunk köszönetét Elnökünknek, aki fáradtságot, költséget nem sajnálva, közbevetette befolyását nagyhatalmú ba­rátainál, hogy azokat ügyünk didalra juttatására felkérje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom