Reformátusok Lapja - Egyesületi szám, 1924 (2. évfolyam, 3-12. szám)
1924-05-01 / 7. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA ELNÖKI JELENTÉS. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET OSZTÁLYAIHOZ ! KEDVES TESTVÉREK! Az alapszabályaink értelmében az osztályok elé terjesztett két ügyre vonatkozólag az Alelnök ur jelentése szerint az osztályok által beadott szavazatok eredménye a következő volt: 1. Kivánja-e az osztály, hogy az Egyesület Vezértestülete belemenjen a Verhovay Segély Egylet által kezdeményezett egyesítési mozgalomba és abban az Egyesületet képviselje? Ebben az ügyben igennel szavazott 31 oszztály, 1243 taggal. Nemmel szavazott 52 osztály, 3900 taggal. Érvénytelenül kiállított szavazatot küldött be 5 osztály. A szavazás jogával nem élt 62 osztály. z Az inditvány 2657 szótöbbséggel elvettetett. 2. Egyesületünk 102 sz. Cleveland, O. osztálya kérelmezte, hogy a Vezértestület terjessze az osztályok elé szavazás végett az osztály azon indítványát, mely szerint a mostani Disz-Okmány helyett egy Biztosítási kötvény adassék a tagoknak, stb. Ebben az ügyben igennel szavazott 47 osztály, 2515 taggal. Nemmel szavazott 36 osztály, 2608 taggal. Érvénytelenül kiállított szavazatot küldött be 5 osztály. A szavazás jogával nem élt 62 osztály. Az inditvány 93 szótöbbséggel' elvettetett. Szeretettel kérem Egyesületünk minden tagját és minden osztályát, hogy a fentieket tudomásul venni szíveskedjenek. , Az osztályok szavazata mind a két ügyben végleges és döntő és a szavazási eredményeként mind a két ügyet elvégezettnek tekinteni kijelentem és azokat a napirendről leveszem. Mikor az osztályok és Testvéreink ezen rendelkezését tudomásul vesszük és a kinyilvánított akarat előtt tisztelettel meghajlunk és semmi ellenvetést nem teszünk és nem tehetünk arra, hogy az végre ne hajtassák: szeretettel kérem Testvéreimet, hogy álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk a fellett, hogy mit jelent ez a szavazás, mit jelent különösen abban a félre nem magyarázható, minden kétséget kizáró formában a mit a fenti eredmény mutat. Első sorban mindenesetre azt mutatja, hogy Testvéreink nem akarnak mást, mint református intézményt a mi Egyesületünk által. Feltétlenül mutatja azt is, hogy teljesen meg vannak eleégedve azzal, a mik vagyunk ma, meg vannak elégedve az Egyesület céljaival, annak vezetésével és azt hasonló irányban és hasonló szellemben kívánják a jövőben is fentartani és vezettetni. Nagy örömömre szolgál mindezeknek a megállapítása. Látom benne az eszme iránti ragaszkodást, látom hitünk iránt érzett törhetetlen ragaszkodását a testvéreknek. Hálával tölt el annak az érzése, hogy Testvéreink ilyen szép jelét adták a Vezértestület iránti bizalmuknak, bár közvetett ufón, de mégis szemmel láthatólag. Mikor azonban mindezeket leszögezem, engedjék meg a Testvérek, hogy én is emlékeztessem a Testvéreket valamire. Én is kívánom olyan nagyon azt, mint Egyesületünk bármely tagja, hogy Egyesületünk továbbra is református legyen. Nekem is van oly kis részem ezeknek az intézményeknek a fentartásából, mint másnak. Én is szeretem magam olyan jó reformátusnak vélni, mint akárki. És éppen azért, mert szeretem református voltomat, mert szeretem református intézményeinket, mondom azt, hogy nem csak szóval kell igazán reformátusoknak lennünk, hanem tettel is. Ha mindenkor a magunk lábán akarunk járni, mindenkor a magunk erejére kell támaszkodnunk is. Egyesületünk minden egyes tagjának át kell éretnie, hogy Egyesületünk jövője, Egyesületünk egész élete a tagok kezeibe van letéve. Minden egyes tagnak meg kell tennie a kötelességét teljes egészében, Egyesületünk naggyá tételéért és már most hozzá kell fognia az építéshez. Közgyűlésünk igen szép pályadijakat tűzött ki azoknak, a kik az uj tagok gyűjtése körül versenyre kelnek. Titkárunk értesítéséből tudom, hogy a Verseny máig is igen lanyhán megyen és bizony még most sem késett el senki attól , hogy az első dijat megnyerhesse, ha hozzáfog a dologhoz és felhasználja a még hátralevő időt. » Talán mondanom, sem kell, hogy véghetetlenül lehangolt a titkár ezen értesítése. Hát mennyire nem akarják a testvérek megérteni hogy miről van szó, hogy annyi kérés, figyelmeztetés és nógatás dacára is csak annyira vagyunk? Hát ebből áll az a régi hires református ÖNTUDAT? Nagyhangú kijelentéseket tudunk csak tenni, de dolgozni az ügyért nem? Én nem hiszem , hogy ez igy volna! Inkább azt szeretem hinni, hogy még mostanig sem ment át a Testvérek tudatába az, hogy a havi illetékek megfizetésével még nem tették meg a kötelességüket, hanem a nagyobb, az igazibb kötelesség még ezután következik, a mit önkénytesen, szeretetből és az ügy iránti lelkesedésből kell megtennünk és ez abból áll, hogy az Egyesületet minden tisztes eszközzel terjesszük. Azt mondhatná valaki, hogy nincsen bevándorlás, következőleg nincsen uj tag. Nézzük csak meg közelebbről a dolgot. A titkár e havi kimutatása szerint van az Egyesületnek 7064 felnőtt és 3461 gyermek tagja. Ha olvassuk az egyes magyar református Egyházmegyék kimutatásait arról, hogy hány egyháztag van a kebelükben, azt látjuk, hogy az Amerikában levő magyar református Egyházaknál az egyháztagok száma közel van a nyolcvanezerhez. Elhiszem, hogy ezek között vannak a kiket szabályaink szerint nem vehetünk fel. tagoknak, de ugyebár sokat engedek, ha azt mondom, hogy a fele bizonyára tag lehetne az Egyesületben. Az pedig negyvenezer volna. A most meglevő számban is vannak más vallásuak, hozzávetőleg mondom, hogy a református vallásuak száma alig több ötezer tagnál. Ötezer pedig a negyvenezernek csak egy nyolcadrésze. Ne mondja hát senki, hogy nincsen aratni való. Van. Arató nincsen! Hiszen a legkisebb számítással is, a mint fentebb kimutattam, egy egyesületi tagra hét ilyen magyar református van még, a ki nem tagja az Egyesületnek. A gyermek tagokról ne is beszéljünk, hiszen azoknak a mostani száma még annak a számnak sem felel meg, a kiknek tagoknak kellene lenniök a felnőtt tagok arányához képest. Újra kérem azért összes Testvéreimet, hogy kezdjünk hozzá a munkához, vegyük fel a versenyt a szent ügy érdekében, dolgozzunk Református Egyesületünk naggyá tételéért, legyünk igazán reformátusok, legyünk martirságot szenvedett őseinknek méltó utódai. A közeledő Pünkösd ünnepe alkamából boldog és üdvösséges ünnepelést kívánva minden Egyes Testvéremnek, kérem a mi Istenünket, adja az ő szent lelkét mi reánk, hogy azzal eltelve mutassunk olyan eredményes munkát, mint egykor az első Egyház megalakitói mutattak fel. Kelt, Johnstown, Pa. 1924 május 20-án, testvéri szeretettel KÖVÉR SÁNDOR, elnök BIBLIÁK — IMÁDSÁGOS KÖNYVEK — HAZAI ÉS AMERIKAI KIADÁSÚ ZSOLTÁROK — HOZSANNÁK — CONFIRMÁCIÓI EMLÉK ÉS IMAKÖNYVEK—IFJÚSÁGI IRATOK—TRACTÁTUSOK — VALLÁSOS olvasmányok kedvezményes áron megszerezhetők a REFORMÁTUSOK LAPJÁNÁL 1234 WISCONSIN AVENUE — PITTSBURGH, PA.
