A dunántúli evang. reformált egyházkerület névtára 1875-dik évre (Pápa, 1876)

44 — Ekklésiájok is volt Kisasszondon." Ezen itt emiitett régi matrikulák nincsenek a gyülekezel kezeinél. — hová lettek? — ki tudná megmondani: — sajnos, hogy nincsenek, velük a magyar protestnntismus történelméből egy darab elveszett. Legrégibb idő. melyre a Kisnsszondi ev. ref. ekklézsiának fenállása visszavihető, a hivatkozott jegyzőkönyv szerint: az 1660. esztendő. A jegyzőkönyv 1. számmal jelölt lapján ugyanis ez áll: 11-n 8-bris 1660. Kisasszondi s 0Teleki Ekklésiák. 12 d. subsidiummal voltak. K'is-Komáromi Helvetica Confession levő Ecclesiának, midőn egy barangol szerzett Lengyel Zsigmond Szigligeti kapitány ur jószágából Kerékliget nevű faluból. Ezeket connotálva találtam Kis-Komáromi llelv. Confession lévők protocollumában. recognoscálom Sárközy Antal in. k." Az előző lapon pedig elszámlállatnak azon ekklézsiák. melyek a kiskomáromi ekklézsia számára a subsidiumot adták. Ezen feljegyzés Sárközy Antal úr állal 1764-ik évi aug. 1-ső napján eszközöltetett. Az 1660—ík évtől fogva egy század folyt le, mig ismét adatokra lelünk a kisasszondi ev. ref. ebklézsiál illetőleg, a mikor ezen gyülekezetre nézve is elkövetkeztek a megpróbáltatás napjai. — Mert, ámbár ugyan a magyar történelem azt tanítja, bogy az ezeíi században élt uralkodók tanácsadói, sokkal inkább el voltak ezen idő alatt országos dolgokkal foglalva, hogysem a vallás ügyével foglalkozhattak volna, ezen idő alatt történvén a töröknek országunkból kiűzetése, a kurucz világ, és a 7 éves háború, s ennélfogva a magyar protestantismus is szabadabban lélekzhetelt, annál is inkább, mivel a szabad vallásgyakorlat a bécsi békekötés és a soproni országgyűlésen hozott törvény által, igaz, hogy csak ezen záradékkal: saivo tarnen jure dominorum t err es triam, biztosítva volt; de a 7 éves háború még he sent fejeztetelt, midőn a magyar protestáns