Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

XXIV a haladást nem isinerve ezt csalhatatlannak vélik, még azt is mystificatiónak tartják ha az új philosophia magáról azt állítja, hogy ö képes a dolgok igazságát az absoluliimot megismerni. Itt én rövidséget keresve csak azt jegyzem meg, hogy az oJyan philosophia, mely azt állítja, hogy az igazságot emberi léleknek megismerni cgv altaljában leheletJen, valóságos iethárgiába temeti a vizsgálódásra teremtételt lelket, — és még, hogy ezen ő állítása valóságos isten-káromlás. Mert ha adott Isten belénk vágyai az igazság megismerésére, bizony adott tehetséget is; Ot irigynek az igazságot csak inaga számára fentarlönak képzelni bűn.— Epen e szempontból, hihetőleg azért is mistilicansnak tartják az új philosophiát, hogy ez a keresztyén vallás dogmáit és azon Isten létét bizonvító erősségeket, mev o 1 lyek Kánttói lerontatni gondoltattak, igazaknak elismeri s gondolkozás által fogja föl.. Mind ezen vádaknak tehát sziilő annya vagy félreértés vagy egyenes rágalom, melyek közül erre nézve pirulni, amarra nézve pedig azt kell cselekedni, hogy az ember alaposan olvassa által maga azon könyveket, melyekben ilyen vagy amolyan veszedelmes tanítást lenni hisz. Mert a philosophiában nem hit kell hanem tudás; a mi pedig csak az eredeti munkák, — vagy ha az én általam tanított philosophia ellen van gyanúja — csupán csak az én kéziratomnak olvasása által eszközölhető. — Nem fog ártani még egy példa arra, mi könnyen megesik a félreértés, ha az ember