Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

XVII azon nevezett vallás philosophiában az mondatik hogy lehetnek olyan igazságok is, melyek az okossággal nein egyeznek meg ugyan, hanem azzal nem is ellenkeznek (!) t. i. ezen kívül vannak mint például a Sz. Háromság stb. •—ugyan mi szánnazhatik lelkében egyébb egy kétségbe esett scepticismusnál ? 'I. Nem forog-e veszedelemben a Hegel philosophiája miatt a vallás és a moralitás, egg lécén az Istennel a világ, és a halhatatlanság is eltag adtatván. ragg ezek egymásban — mint a rád tétetik — elenyészvén, -— valamint a statusnak is nem ártanak-e az ő állításai? Nem, söt ezen philosophiában a keresztyén vallás legnagyobb diadalt talál. Ugyanis ebben nem vettetnek félre azon dogmák, melyek több századokon keresztül kincsei gyanánt szolgáltak a vallásos emberiségnek, hanem felfogatnak, kimagyaráztatnak IIa valamely philosophia azokat félreveti s hamisaknak képteleneknek állítja: méltán kérdezheti a gondolkozó lélek; „ugyan van-e Isteni gondviselés mely ennyi századokon kérésziül hágy egy tömeg emberiséget az ó nevében esalatni? Továbbá ha ugyan abban a keresztyén vallás némely igazságain kívül minden más vallás durva vak tévelygésnek mondalik: nem kérdezheli-e szinte a vizsgálódó lélek" ugyan mi czélja az Istennek abban, hogy a föld népességének alig V

$ részét boldogítsa az igaz tudománnyal, — a többit pedig vastag babona s tudatlanság homályában hadja fetrengeni? ***