A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület névtára (Pápa, 1869)

mely 1786-ban megnagyobbíttatott s toronynyal ékeJ síttetelt. Közép harangja, melyen feszület „fA'Af s Ad Majorem Dei Glóriám 1708

й felirattal áll, s állítólag Billegen (most puszta Komáromm.) vétetett N a s z-j vadi nevü embertől, a régi templommal együtt el-í vétetvén, csak a józsefi türelemkor került viszsza bir-j tokába — Anyakönyvei 1713 óta vezettetnek. Lk. Ko-j vács János; tan. Antal Bálint. Lsz. 655, szül. 26, mh. 14, házas. 15 , tsz. 78, up. Tata. Ide tartozik : az oroszlánt malom. Ette a. e. Komáromm. — Alakult azonnal a helységnek 1648-ban reformátusok általi megszállatásakor. 1695-ig megsárzott fasövény temploma volt. Ekkor épített kőtemplomot, mely 1783-ban megnagyobbíttatott, s 1786ban torony nyal ékesíttetett. A a Ur asztalához tartozói aranyozott ezüst tányéra az egyház alakulásával egy koru. — Anyakönyvei 1709 óta vezettetnek. Lk. (akii már 18-dik) Szigethy János ; tan. Csik Péter s Királ Dániel. Lsz. 1070, szül. 41, mh. 27, házas. 13, ts: 183 , up Kis-Béér. Ide tartozik : Bottyán-puszta. Gyermely a. e Komáromm. — Keletkezése f68l-re vi hető viszsza. Lelkészei 1700 óta megnevezhetők, ösz-i szesen: 8. — Temploma eleinte sövény volt, 1786-bafla épített kőtemplomot, 1816-ban tornyot.— Anyaköny vei 17 M-ben kezdetnek. A keresztelő edényhez ta; tozó czintála a közelben feküdt szomori ref. egyhá volt, mely, hogy mikor? s mikép került ezen eg; ház birtokába? bizonytalan. Anynyi kétségtelen, ho Bzomoron 1736-ban lelkész s tanító volt, szintúgy, mi Gyermelyen: az akkori esperes egyházlátogatási na lója szerint. — Lk. Erős Mihály . slk. Czibor Józse tan. Dingha József. Lsz. 622, szül. 31, mh. 22, házasa 17, tsz. 64, up. Baj na , vagy Zsámbék. Ide tartoznak : Gyarmat (puszta), Szomor és Somod Győr a. e. Györm. Történelme terjedelmesen olvash j