A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület névtára (Pápa, 1869)

Szilvás-Szentmárton 1. e. alakult 1788-ban, temploma ., is ez évben épült. Tan. Mezei József; lsz. 335 , szül. . 12, mh. 14, házas. 7, tsz. 32, up. Kaposvár. Paccza 1. e. tan. Sipos István; lsz. 245, szül. 8, mh. i 7 , házas. 3 , tsz. 30 , up. Kaposvár. Komlósd a. e. Az egyház régi jegyzökönyvében olvas-г ható bejegyzés szerint: a 16-dik században népes hely volt, s a királyt és hazát fegyverrel szolgálta e vég--j vidéken. De a mohácsi nagy s országos veszélyben 200-nál többen elestek , s a megmaradtak a babócsafi« pasa uralma alá kerültek. Sztárai Mihály által, ki a Dráva mentét, s Baranyát is reformálta , a megtisztított tudomány Komlósdra is eljutott, s a jegyzet szerint templomjuk ж predikátorjuk is volt ; a pestis azonban kiütvén , igen nagyon megfogytak , predikátorjuk is meghalt ; tempj-ç lomjukat pedig a török lerontotta, s az anyagot ab bócsai várhoz elhordatta. A folytonos zaklatásokat ne bírhatva ki, Komlósd lakosai a drávai erdőségekbe vonultak, hol Karácsfa nevü új telepet alapítottak; d íb innen a rabló Horvátok dúlásai miatt el kellett ко I tözködniök , s a Dráva és Rinya folyók közé egy szí JS, getben telepedtek le. Itt laktak 1730-ig, hol csendbe z& élve, iskolamestert is tartottak, kik közül: Körmén János , Hollósi János, Veress István és Pál deák ei üttetnek. —- Mivel pedig e rejtek helyen sem a királ sem a haza hasznukat nem vehette: jobbágyokul ad tak Széchenyi György érseknek, ki őket a régi Ko lósd helyére , kedvelt rejtek helyükből kiveretve, let lepitette , hol a reformátusok meg is maradtak , a róú mai hitűek pedig Péterhidára költöztek, s a szomszéisCsokonába jártak isteni tiszteletre. — Anyaegyházi 1791-ben lett. Mostani lelki pásztora Veress Benőjik sorrend szerint 13-dik; tan. és slk. Vághó Sándor; Isi; 520, szül. 36, mh. 23, házas. 12, tsz. 44, up. Babócs* Ide tartoznak Slavóniából: Veröc&e, Daruvár, tirekinsz"