Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

210 nyomozott. Őröljünk inkább, lelkesülve őrűljűnk, hogy nélűink Mártonunk született, -— 's kivált az ö születése napján örüljünk. De bogy ez a' javallott Anya oskola őröm napja, ne hiú, ne gyűmőltstelen, hanem munkás, lelkesitö és gyümöltsőző légyen, azon őröm innepi őszve sereglés alkalmával olvastassanak fel, Keresztyéni kenettel, tudományos lélekkel nemzeti nyelven, folyó és kötött Beszédekben készült értekezések , az öröm nap tzéljához szabva, — örökítessenek a' meg meg ujjitás által, az Alapító Tudós nevelőnek érdemei, tzéljai, gondolati, kivánsági. — Ne véljük, mint ha az Anya Oskola Dramája már végképpen bé volna zárva. Jelen időt úgy kell inkább néznünk, mint annak, tsak Első Felvonásának bézárását. Az Alapító Nagy Tanítók, tsak a' magok tenni valójokat tették meg. Ditsö példányok lésznek ők és tűkőrök, az ö mindenhai következőik előtt. Lebegjen CJZ tehát az ö képök, az ö példájok azok előtt 's gyúllaszsza őket hasonló koszorúk nyerésükre ; de a' melly koszorúkat saját érdemökkel magok fűzzenek a' közönség javára. Az érdem gyűjtésnek gyönyörű és széles mezeje nyilt meg az ő következőik előtt, —- ók is egykor, mint az Anya Oskola jóltévő világossági, mint az Ifjúság hiv vezéri bizonyos számot tarthatnak a' hálás tiszteletre. — De van még egy nevezetes tárgya, ezen öröm Innepnek. E' pedig az Anya Oskola régibb, mostani, 's ezutánni