Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

130 1.) Ezek Nemzeti énekek; ollyan Nemzet'Énekei, mellynek Politikája, polgári alkotmányja, szorossan öszve volt szőve Vallásával, és igy úgy látzik, nem világpolgári lélekkel vágynák irva, minemű a' Keresztyén Vallás lelke ; melly a' politicát elválasztotta a' Vallástól ; melly a' hazafiság korlátjain túl lép, melly a'sziikszivű particularismust meg veti; és mindeneket Világpolgári nézőpontból szeret matatni, Nemzeteket edgyesitö lélekből kiván zengedezni. 2.) Ezek az Épeknek Dávidnak, és az ötet követő Költök Chorusának magános dolgait érdeklik, és egy régen A'siában virágzott, de már el enyészett Státusét: mit tartoznok ezek mi reánk vallási gyakorlást kereső Keresztyénekre, különösen reánk Európában élö, bár A'siábol szármozott Magyarokra ? 3.) Nevelni láttatik ezeknek köz Cultusi haszonvehetetlenségét, az, hogy nem Keresztyén lélek leheli ki belölök. A' mi nagy Mesterünk, minket ellenségeinkért is imádkozni tanit: itt vágynák átkozodások, mellyek nagy szivű Vallásfundálónk magas Moráljával éppen ellenponton láttatnak állani. 4.) Hozzá járul az eddig mondatfákhoz az is, hogy még az Istenségről sintsenek a' Dávid 'Soltáriban mindenütt méltó rajzolatok. A' Jehova gyakran úgy adatik