Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

118 Bajnoki töbnyire el hunytak. A' gyözöde­lem (úgy látszik, a' természet útja szerént, midőn két nagy és egyenlő erő üt öszve) mind a' két Fél költsönös engedésével és nyertességével végződik. Nemzeti kár lett volna valamelyik résznek egészen le gyö zettetni. A' mi a' Nyelvrontást nézi, nints attól mit félnünk. Meg van már a nyelv allo­pitva ai felyebbi századok által, Telegdi és Mélius, Pázmán, és Szentzi Molnár, Károlyi, Káldi, és Csipkés Komáromi, — Zrínyi, Gyöngyösi és Páríz papai, igazi alapra épí­tették azt. — Ha bár Tudós Horváth Istvá­nunk állítása szerént a' 16 dik század előtt a' Palótz ajak volt is, az Udvar,, Fö Rendek és Tudósok sajátja, de a' 16-dik és azt kővető században, a' Tiszai s Erdélyi, kü­lönös sen ai Bihári ajak lett k ősz ön s ég ess é, Mohátsi veszély után a' Magyar tudomá­nyosság, a' Tiszai 's Erdélyi vidékre vo­nóit. Il dik Jo'sef ól ta Pesten székese­dik, — onnét terjed mindenfelé. —- A' Nagy Pázmán, Bihari ajakon irt. Káldi, Gyula Fehérváron kezdé fordítni a'Bibliát. •— Nevezetes tanúság a' Bihari ajak meg állapítása eránt az, hogy a' Huszár Dávid által fordított és 1577 ben kijött Hejdel­bergi Káté, mint Zala Vármegyei Ma­gyarsággal írt Könyv helyett , Száraszi Ferentz Debretzeni Papé vevődöttbé, melly hi jött 1604 ben. Itt is bizonyodik Bakó szava*

Next

/
Oldalképek
Tartalom