Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

118 Bajnoki töbnyire el hunytak. A' gyözödelem (úgy látszik, a' természet útja szerént, midőn két nagy és egyenlő erő üt öszve) mind a' két Fél költsönös engedésével és nyertességével végződik. Nemzeti kár lett volna valamelyik résznek egészen le gyö zettetni. A' mi a' Nyelvrontást nézi, nints attól mit félnünk. Meg van már a nyelv allopitva ai felyebbi századok által, Telegdi és Mélius, Pázmán, és Szentzi Molnár, Károlyi, Káldi, és Csipkés Komáromi, — Zrínyi, Gyöngyösi és Páríz papai, igazi alapra építették azt. — Ha bár Tudós Horváth Istvánunk állítása szerént a' 16 dik század előtt a' Palótz ajak volt is, az Udvar,, Fö Rendek és Tudósok sajátja, de a' 16-dik és azt kővető században, a' Tiszai

s Erdélyi, különös sen ai Bihári ajak lett k ősz ön s ég ess é, Mohátsi veszély után a' Magyar tudományosság, a' Tiszai 's Erdélyi vidékre vonóit. Il dik Jo'sef ól ta Pesten székesedik, — onnét terjed mindenfelé. —- A' Nagy Pázmán, Bihari ajakon irt. Káldi, Gyula Fehérváron kezdé fordítni a'Bibliát. •— Nevezetes tanúság a' Bihari ajak meg állapítása eránt az, hogy a' Huszár Dávid által fordított és 1577 ben kijött Hejdelbergi Káté, mint Zala Vármegyei Magyarsággal írt Könyv helyett , Száraszi Ferentz Debretzeni Papé vevődöttbé, melly hi jött 1604 ben. Itt is bizonyodik Bakó szava*