Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

109 mindég jot várni és reményleni, a' Mennyei Atyától. — Ezen tárgyakbéli könyvek, a' nemzet javára, naponként, évenként szaporodnak, mind jeles fordítások, mind eredeti darabok által. Még vágynák sok, igen sok, mind régi mind ujjabb idóbéli olly fordítni valók, mellyek az emberi ész drága gyöngyei lévén, azokra szükségünk van. De a' jő munka már el kezdődött, — még pedig elsőben is a' Biblia fordítással. — Folyni fog már ez és teremni fog közbe közbe honni gyűmöltsŐket, mint a' fordítás érlelte meg a' szomszéd tudós Német nemzetet a' hasznos gyümöltsözésre, és tette ártatlan 's петеэ tudományos függetlenségbe. A' fordításban is bizonyos rendet és tzélerányt kell követnünk, a' nagyobb siker kedvéérl. Az О és Ujj tudós világ mindenhai remekjei mellett, szűkség ismérnűnk Anyai nyelvűnkőn, kiváltképpen, valamint, a' közelebb emiitett Nemzeti Egyházunk, —- űgy Hazánknak, ennek régibb 's ujjabb lakosinak, — mint Nemzetünknek magának történeteit* — Óhajtandó e' végre, a' minket érdeklő középidöbéli, — 's a' Byzantinus kútfőknek, — űgy Schwandtner, Bél, Benkő, 's egyéb Tudósok gyűjteményeiknek magyaritasá. Hadd ismérje a' nemzet magát, épüljön, emelkedjen, lelkesüljön, minden szépre, hasznosra és jóra. Mivel pedig ezen kútfők, 's azokhoz való