Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

» 96 Még egy szót a' tudományos és olvaso fényűzésről és szinességröl. Ha még a' kelletin kivűl, 's a' Nemzeti észtermpnyek kárával járó idegen nyelven olvasás Is ártalmas fényűzés; mennyivel ártalmassabb, Magyar Hazafinak, az ö lelki világossága sugárit el fogíii nemzete elől

1

s idegen ajkúak előtt tündököltetni, — azért hogy a' Magyarul olvasni néni tiídók , részesi lehessenek tudós közlésének./^Kélség kívül vágynák itt kivételek. Pyrker gyönyörű munkái, Péczeli remek Summa^ riuma, Toldi és Fenyéri Handbuchja , a' Magyar észnek örök eínlékei, 's kaptsolatban vágynák a' nemzeti érdeklettel, — hogy többeket itt ne említsek.^ Ez éppen annyi mint ha az előttem lévő ügye fogyott rokonomtól meg fognám a' jótéteit, 's azt inkább küldeném a' távol lévö^ nek, a'ki a'nélkül nem is szűkölködik, hogy hirdesse az, az én nemes szivemet* Nem, nem ! Az ö hazája és nemzete felett könnyeket hullató Jézus , a' könyörülő Samaritánusról mondott Evángyeliomi Szent Példa, nem erre a' hamis felebaráti szeretetre tanit; hanem arra, hogy a' ki utamba akad, a' ki velem egy hazába, egy törvény alatt

s egy kenyéren él s annak siessek kiváltképpen szolgálni lelki 's testi javaimmal, annak tégyek szükségeiről, — itthon terjeszek magam körűi áldást és boldogságot. — Ha fontos a' mi tudós köz-