Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

83 van annak egyik anya gyökere. Л' Keleti komolyság pedig, nem ismer Néző Játék színeket, —- Másik gyökere, a' Keletről jött, Keresztyén vallás, meilynek szent tzélja az embereket a' lejendö jobb világra nevelni. Innen az Anyaszentegyház Elöljárói, sokszor és több helyeken nem javallák a* szin Játék Darabokat, — 's nem méltaták azoknak Költőiket. A' Játék Szinek, a' leleményes eszű, vígkedvű, vírgontz, — Szent Pál Apostol szerént, — „újság kiváno"— Görögöknek, 's kivált Atliénéieknek saját találmányaik. Ezek és az Olympiai 's egyébb síkokon tartatott Kőz Játékok voltak az ö Nemzeti, Polgári, erköltsi erényekre neve ló oskoláik: ók áma drága Mennyei Kegyelmet, az Isteni kijelentésen épült tanitó Igét, nem ismérték az ö Szent Helyeikben. Ennyibe hát a' Néző Színek, a' Keresztyén világba, nem mulhatatlanűl szükségesek. De még is elismértetett az, bogy vágynák a'Vallási, kivált nemzet-és világ - polgári erkőltsöknek 's helyhezeteknek о Ily oldalai, olly árnyékozásai, mellyek egy Isteni kijelentést Hirdető szájjában, nem helyesen illenének, — még is azoknak festésök 's kitűntetésök jóltévő lehet. Maga az erköltsszokási, társolkodási 's beszédi siműlás ?s kiilönössen a' nyelv-mivelés az által hatalmasan eszközöltetik. Ez okokért el áradt az agész mivelt Európában, és a' Nyűgoti lélek egyik ártatlan fö bélyegít tévén ez is,