A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.

1944. május 4.

160 1944. május 4. — 115—116. lap felelős szerkesztője. Ő és több tanártársa előadásokat tartottak az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamon. g) A betöltetlen tanszékek száma: 57 (tavaly 42). Csurgó 1, Gyönk 2, Hajdúböszörmény 2, Hajdúnánás 2, Hódmezővásárhely (le­ány) 2, Kisújszállás 2, Kolozsvár (fiú) 8, Kolozsvár (leány) 3, Kun­szentmiklós 1, Marosvásárhely 2, Máramarossziget 3, Nagyvárad7, (egyelőre mindegyik tanszéken van állami tanár), Pápa 6, Szatmár­németi (fiú) 4, Szatmárnémeti (leány) 1, Szeghalom 3, Székelyud­varhely 6, Zilah 3. Mezőtúr is jelenti, hogy nincsen minden tan­széke betöltve, de nem jelenti, hogy hány és milyen szakos tanszéke üres. Az üres tanszékek közül négy magyar-német, 12 magyar-latin, 1 magyar-francia, 1 magyar-román, 1 német-francia, 1 német-ro­mán, 1 francia-román, 3 latin-görög, 1 latin-angol, 3 latin-történet, 1 történet-földrajz, 3 természetrajz-földrajz, 3 természetrajz-vegy­tan, 5 mennyiségtan-természettan, 1 rajz-kézimunka, 2 rajz és 6 testnevelés szakos. Kolozsvár (fiú) a 8 üres tanszék minőségét nem jelentette. A tanszékek betöltésének oka a tanárhiány. h) Az órarendek általában megfeleltek rendtartásunk köve­telményeinek és azokat a felettes hatóság jóváhagyta. Több intézet­ben betegszabadságok és katonai behívások miatt változott az óra­rend. Nagykőrösön hétszer, Csurgón ötször. Több intézetnél tanár­hiány miatt a tanárok heti óraszáma igen magas volt, ami gátolta a követelményeknek megfelelő órarend elkészítését (a szatmárné­meti (fiú) gimnáziumban öt tanárnak, a hódmezővásárhelyiben négy tanárnak heti óraszáma 26—28 volt). A kecskeméti (fiú) gimná­zium a hét 3 napján délelőtt, másik három napján délután tanított, ami miatt teljesen megfelelő órarendet nem készíthetett. Gyönk az órarendre vonatkozó kérdésre nem felelt. VI. AZ ISKOLA NEVELŐ MUNKÁJA. 1. Testi nevelés. a) A tanulók gondos testi nevelését a testnevelési órákon kí­vül a következő intézmények szolgálták: a soportkörök délutáni külön foglalkozással, a cserkészek tanári vezetés alatt, a levente­kiképzés nagyobb részben tanári oktatók vezetésével, házi- és jel­vényszerző versenyek és az állandó orvosi felügyelet. A sportkörök keretein belül gyakorolták a tanulók a tornát, atlétikát, labda­rúgást, vívást, céllövészetet, tenniszt, asztalitenniszt, korcsolyázást, siezést, úszást, csónakázást, kerékpározást, kézi- és kosárlabdázást. Néhány intézet téli kirándulásokat rendezett (Máramarossziget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom