A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.

1944. május 4.

140 1944. május 4. — 115—116. lentést. Örömmel értesül az intézet keretének növekedéséről, az igazgatói állás betöltéséről, az előadások számának emelkedéséről, különösképpen arról, hogy a tiszántúli egyházkerület a növekedő ellátásiJdadásoknak megf elelően felemelte az ellátási segélyek összegét, hegy a létszámcsökkenést elkerülje. Sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az egyházkerülethez intézett ama felhívásainak, hogy a fokozódó tanárhiány leküzdésére létesítsenek ösztöndíjas helyeket, a református tanárképzőben, foganatja nem lett. Református középfokú iskoláinknak, anyaszentegyházunknak igen fontos érdeke a debreceni református tanárképzőintézet fenntartása és fejlesztése. S minthogy e tanárképzőintézetbe bármely egyházkerületünk területén lakó ifjak egyforma esélylyel kérhetik felvételüket, minthogy e tanárképzőintézet valamennyi egyházkerület számára nevel tanárokat, méltányos azon kívánság, hogy e tanárképzőintézet fenntartásához mindegyik egyházkerület járuljon hozzá. Az egyetemes konvent a református tanárnevelés nagy egyházi és nemzeti jelentőségére tekintettel a debreceni református kollégium tanárképzőintézetének az egyházkerületek részéről történő támogatása méltányos és szükséges voltára ismételten felhívja az egyházkerületek figyelmét. 122. (8.) Olvastatott a református gimnáziumok és leánygimnáziumok 19Jf2/43. iskolai évi működéséről szóló jelentés. A református gimnáziumok és leánygimnáziumok száma 35, 1-gyel kevesebb, mint az 1941/42. iskolai évben. A marosvásárhelyi református leánygimnáziumot ugyanis fenntartója átadta az államnak. s az 1942. szeptemberétől mint állami leánygimnázium működik. A 35 intézet közül 27 gimnázium és 8 leánygimnázium. Gimnáziumok: Békés (alapítási éve 1552), Budapest (1859), Csurgó (1792), Debrecen (1538), Gyönk (1806), Hajdúböszörmény (1621), Hajdúnánás (1700), Hódmezővásárhely (1723), Karcag (1676 körül), Kecskemét (1564), Kiskunhalas (XVII. század közege), Kisújszállás (1717 körül). Kolozsvár (1557), Kunszentmiklós (1735), Marosvásárhely (1557), Máramarossziget (1540 körül), Mezőtúr (1530 körül), Miskolc (1560. körül), Nagykőrös (XVI. század második fele), Pápa (1531), Rimaszombat (1853), Sárospatak (1531), Sepsiszentgyörgy (1859), Szatmárnémeti (1530—1540. között), Szeghalom (1926), Székelyudvarhely (1670) és Zilah (1640-^6). Leánygimnáziumok: Budapest, (1907), Debrecen (1838), Hódmezővásár-