A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

180 1943. május 19. — 138—139—140. 9. A tanárképző fejlesztése. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése 1942. novemberében további intézkedésekkel vitte előbbre a tanárképző kifejlesztésének ügyét, azokhoz a határozatokhoz alkalmazkodva, amelyeket e tárgyban már a megelőző évi közgyűlések hoztak. így felemelte a n. félévtől kezdődőleg a történelmi előadások heti óraszámát, kimondotta a tanárképző igazgatói állásnak 1942. szeptember 1-től kezdődőleg létesítését, felhatalmazta az egyházkerületi elnökséget az állásnak ez időpontra leendő betöltésével, intézkedett a tanárképző taglétszámának fokozatos felemelését illetőleg és végleges szervezeti szabályzat elkészítésére nézve. Az egyetemes konvent pedig egyfelől felhívta a középiskolák igazgatóságát, hogy a tanári pályára készülő jeles növendékeket irányítsák a református tanárképzőbe, másfelől felkérte az egyházkerületeket, hogy saját tanárszükségletük biztosítására létesítsenek ösztöndíjas helyeket a református tanárképzőben, vállalván megfelelő számú tanárjelölt ellátási költségeinek megtérítését. Mindezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy tanárképzőnk életkeretei növekedjenek s a benne folyó vallásos szellemű nevelő munka minél több kiváló tanárjelöltünkre kiterjesztessék. Kívánatos lenne azonban, ha az egyházkerületek vezetősége megértéssel fogadná az egyetemes konvent kérelmét s ösztöndíjas helyek létesítésével sietne támogatására intézményünknek, amely igen csekély és szórványos támogatástól eltekintve mindeddig kizárólag a tiszántúli egyházkerület, illetőleg a debreceni református kollégium áldozatából tartotta fenn magát. Minthogy pedig a tagok létszámának emelése, sőt fenntartása is a mai egyre növekedő ellátási költségek miatt ily módon nem valósítható meg, minthogy a tanárhiány felekezeti oktatásunk és nevelésünk ügyét nagy megrázkódtatással fenyegeti, várható is, hogy a testvér egyházkerületek módot találnak az egyetemes konvent kérelme teljesítésére. A debreceni kollégium elment teherbírása végső határáig, s még átmenetileg az I. és II. éven a most kezdődött 1942—43. tanévben biztosította a nagyobb létszámú utánpótlást, jövőre azonban már nem nélkülözheti az egyetemes egyház ilyetén módon való támogatását, vagy pedig fel kell adnia a tagok létszámának emelésére az egyetemes református középiskolai nevelés jövője biztosításáért megkezdett erőfeszítését. Egyetemes konventünk megnyugvással veszi tudomásul a debreceni református kollégium tanárképzőinfézetének 1941/42. évi működéséről szóló jelentését, elismerését és örö-