A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

656 3. sz. melléklet. HETEDIK FEJEZET. Tanári értekezletek. 89. §. Az értekezletek fajúi és lefolyásuk. (1) A tanárok az igazgató elnöklete alatt együtt alkotják a nevelést, oktatást illető és igazgatási kérdésekben a tanári értekezletét, fegyelmi ügyekben pedig a tanári széket. (2) Rendes értekezletek: í. az alakuló, 2. a módszeres, 3. az ellenőrző, 4. a nevelési tárgyú, 5. az osztályozó, 6. az évzáró értekezlet, továbbá a tankönyvmégállapító, a tandíjmentességi kérvények ügyében, valamint egyéb igazgatási kérdésekben tartott értekezlet. (A tankönyvek megállapítása a H. félévi módszeres vagy az évzáró értekezleten is megtörténhetik.) (3) A rendes értekezleteken kívül az igazgató a szükséghez képest bármikor összehívhatja a testületet rendkívüli értekezletre. (4) A tanári testület rendes tagjai egyharmadának kívánságára is össze kell hívni a rendkívüli értekezletet; ilyen esetben az összehívást kérő tanárok kötelesek az értekezlet célját és tárgyát az igazgatónak az értekezlet előtt legalább egy nappal írásban bejelenteni. (5) Az értekezlet tárgysorozatát a meghíváskor közölni kell a testülettel. Tanárok személyi ügyei és egyéni sérelmek az értekezleteken nem tárgyalhatók. A tanári értekezletek csak tanítási időn kívül tarthatók. (6) A tanári értekezleten és tanári széken az igazgató, ennek távollétében az igazgatóhelyettes elnököl. Az értekezletem valamennyi tanárnak jelen kell lennie elejétől végéig. Más felekezetű hitoktatók az ellenőrző és osztályozó iértekezletre meghívhatok. (7) Az értekezlet lefolyásának minden részlete minden jelenlevőt kötelező hivatalos titok, aki ez ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. . (8) A tanári testület szótöbbséggel határoz. A szavazás személyi ügyekben titkos. Nyilvános \szavazásnál szavazategyenlőség esetében az elnök dönt. Titkos szavazásnál az elnök is szavaz. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. A rendes tanároknak, ideértve a