A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

1942. május 7. — 405. 48 T jogát, teljes összegével kárpótolta az iskolafenntartó egy­házat; ha sokalta az egyházi adó összegét, adócsökken­tési segélyt adott. E támogatás mellett a szaporodásnak és a kor kívánalmainak megfelelőleg fejló'dött, növekedett az is­kolák száma is. Most a független nemzeti államban a tan­díjkárpótló államsegélyek, adócsökkentési segélyek elma­radtak, viszont annak pótlására nem engedi a kormány, hogy az egyház hívei önmagukat adóztassák meg. Illetve megengedi, de együttes adóként való beszedését nem enge­délyezi, ami nyilvánvalóan az egyházi iskolák nemzetneveló' munkájának akadályozása, vagy éppen megszüntetésére való törekvés. Ez pedig végzetes hiba volna. Dr. Marton Zsig­mond, Maros-Torda vármegye alispánja, megrázó iratok kí­séretében kéri az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsát a nyárádtői magyarság hathatós lelkigondozására,' nemzeti megmentésére. Egyik irat azt mondja: „az állami iskola tan­testülete bármennyire is igyekezzen nemzetmentő munkát ki­fejteni munkája az eredménytelenségnél csak valamivel több". A magyar egyházak lelkigondozói és népnevelési mun­kája a nemzet életében nem nélkülözhető. A magyar egyhá­zakat tehát nem gyöngíteni, munkájában gátolni, hanem erő­síteni a nemzeti érdek. És ez nemcsak a nemzetisági vidé­kekre nézve igazság, de igazság a tömbmagyarságra nézve is, mert a tömbmagyarság erejéből erősödik a szórvány ma­gyarsága is s a szórvány magyarsága pusztulásával püsztul a tömbmagyarság is. A büdszentmihályi konkrét esetben csodálkozását fe­jezi ki az egyetemes konvent a pénzügyminisztérium döntése felett, mert 13 tanerős iskola fenntartása mellett 48%-os egyházi és iskolai adó normálisnak mondható s biztos tudo­másunk szerint ennél már jóval magasabb százalékban ki­vetett egyházi adónak együttes kezelésbe vételét is engedé­lyezte a pénzügyminiszter úr. Ez a döntés ellentétben van a pénzügyminiszter úrnak 138.889/1940. VIII. számú rende­letével is, mert annak végén azt írja a pénzügyminiszter úr, „az olyan esetekben, amikor az egyházi adók emelését a ta­nítói helyi készpénzilletmények emelkedése teszi szükségessé, ezt a körülményt az együttes adókezelésbe való bevonás en­gedélyezése iránt előterjesztett kérelmek elbírálása során fi­gyelembe veszem s a kivetett adóknak az együttes adókeze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom