A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

398 ' 1942. május 7. — 322—323. 4453, úrvacsoraosztás 104, vallásos összejövetel 140, családlátogatás 650 volt. Ezeket a munkákat lelkipásztorok, segédlelkészek, tanítók, gondnokok és presbiterek végezték. A nagykárolyi egyházmegyében 3250 a tanyán lakó hívek száma. Volt 150 istentisztelet, úrvacsoraosztás 65, vallásos összejövetel 10. * . A nagyszalontai .egyházmegyében élő közel 8.000 református lélek gondozásáról mindenütt történt gondoskodás. Istentisztelet volt 152, úrvacsoraosztás 35, vallásos összejövetel 29. A szatmári egyházmegye nem küldött jelentést. Az egyházkerületi közgyűlés határozatban hívta fel azokat az egyházmegyéket, ahol kellőképen nem indult még meg a tanyamiszszió, a munka kellő végzésére és elrendelte az 1940. évi népszámlálás adatai szerint a pontos statisztika elkészítését. Az egyetemes konvent sajnálattal állapítja meg a tanyamisszióra vonatkozó jelentések hiányosságát. Tekintettel azonban arra, hogy az 1940/41. munkaév a nagy nehézségek és katasztrófák időszaka volt, a múltra nézve nem kíván intézkedést tenni. Felhívja azonban az egyházkerületeket és az egyházmegyéket, hogy a tanyavilág lelkigondozását különös figyelemmel kisérjék s ennek eredményessége érdekében bármilyen nehezek legyenek is a közlekedési és érintkezési viszonyok, minden lehetőt tegyenek meg. Nyomatékosan ajánlja az egyházkerületek és egyházmegyék figyelmébe az iratterjesztés rendkívüli jelentőségét s kéri őket, hogy ennek megvalósításánál anyagi áldozatoktól se riadjanak vissza.

1 323. Olvastatott dr. Hetessy Kálmán előadónak a szórványokban élők között az 1940/41. évben végzett missziói munkákról szóló öszszefoglaló jelentése, amint következik: Dunamelléki egyházkerület. A felsőbaranyai egyházmegye a szórványgondozásnak három gátló körülményére hivatkozik: 1. a szétszórtság, 2. a közigazgatás zárkózottsága az adatszolgáltatásnál, 3. a szórványban élő hívek nagy részének átmenő jellege (konvenciós cseléd, pásztor, bányász, stb.). A kecskeméti egyházmegyében az eddigi szórványgondozás munkája folyt és hogy nem tudott teljessé lenni, annak oka az ősztől tavaszig járhatatlan utak, a nagy vizek, vonatkorlátozások, a nagyon nagy távolságok és a még mindig meglévő anyagi nehézségek. A pesti egyházmegye közgyűlése elhatározta, hogy a Református