A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.
1941. május 6-8.
6 \ 1941. május 6. — 2. 6 évi XX. t.-c. és megállapítható, hogy a nemzetiségi vidékeken szétszórva élő magyar gyermekeknek megfelelő oktatása végett is elsőrendű nemzeti érdek lesz a népiskolák szaporítása, illetőleg az iskolában magyar ágazat felállítása és ebből folyóan új tanítói állások szervezése. Mindezek következtében kértük a közoktatásügyi miniszter urat, szíveskedjék általában elejteni az idézett törvény 2. §-ába a tanítóképző-intézetek számára nézve felvett korlátozást, különösen pedig azt, hogy a református egyház legfeljebb hat tanítóképzőakadémiát tarthat fenn. Ezt annyival inkább meg kell változtatni, mert a hazatért erdélyi részekkel együtt jelenleg kilenc református tanítóképző működik. Kértük ezenkívül hatályon kívül helyezni az említett törvény 3. §-ának azt a rendelkezését is, hogy tanítóképzoakadémiákat csak internátussal együtt lehetne fenntartani. Különösen hazatért testvéreink előtt hangsúlyozom, hogy a konvent elnöksége hosszú idő óta teljesen átérezte az ifjúsági munka jelentőségét s egyik legfontosabb feladatának tekintette annak támogatását és pedig egyformán a fő- és középiskolás, valamint a földműves-, iparos- és kereskedő ifjak között végzett munkára nézve. Hat konventi missziói lelkészi állást szerveztünk és tartunk fenn és állandóan közvetlen figyelemmel kisérjük s megfelelően támogatjuk a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a Soli Deo Glória Szövetség munkáját és törekvéseit. Ugyanezt az érdeklődést és támogatást szeret' nők tanúsítani az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkássága iránt is. Megnyugtathatom azokat, kik e tárgyban egyházi lapjainkban felszólaltak, hogy missziói bizottságunk, valamint konventünk több mint négy év óta állándóan foglalkozik mind a tanyákon szétszórtan élő, mind a szórványokban lakó híveinknek lelkigondozásával és újabban törekedtünk ezt a gondozást a nemzetiségi vidékeken a szórványokban élő testvéreinkre, valamint gyermekeikre kiterjeszteni. A püspök uraknak, elsősorban kitűnő elnöktársamnak, valamint Farkas István püspök, továbbá dr. Enyedy Andor és dr. Hetessy Kálmán uraknak érdeméből a konvent már 1938-ban lefektette a tanyai nép lelkigondozásának feltételeit, később új kérdőíveket bocsátott ki s e tárgyban minden egyházközségtől jelentést kivánt. A tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületben a tanyai hívek számára négy templom épült; egyéb jelentős intézkedések is történtek; Tiszántúl 31 lelkész, illetőleg segédlelkész foglalkozik tanyagondozással.
