A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.
1941. május 6-8.
:204 1941. május 7. — 192—193—194. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja, mert az intéző-bizottság az özvegyi nyugdijat a fennálló szabályok szerint helyesen állapította meg oly összegben, amenynyit az ellátás kitenne, ha a jogosult állandóan magyar uralom alatt teljesített volna szolgálatot s így az a körülmény, hogy a felebbező az erdélyi nyugdíjintézettől valamikor magasabb nyugdijat élvezett, az országos nyugdíjintézettel szemben magasabb ellátásra igényt nem állapít meg. 193. Tárgyaltatott néhai Nagy Imre szalacsi lelkipásztor özvegyének felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1941. évi február hó 19-én hozott 2/1941. számú határozata ellen. A szóbanforgó határozattal elrendeltetett, hogy a királyhágómelléki nyugdíjintézettől jogosulatlanul felvett 280 P özvegyi nyugdíj 1941. február hó 1-től 10 hónap alatt egyenlő 28 pengős részletekben özv. Nagy Imréné özvegyi nyugdíjából levonassék, mivel 1936. április 1. napja után kettős ellátásban részesült. Az özvegy kéri a határozat érvénytelenítését, mivel az a csekély 280 P ellátmány, amelyet 1936. évben a királyhágómelléki egyházkerülettől élvezett ugyanakkor, amikor már az anyaországi nyugdiját megkapta, egy semmitlen hatgyermekes lelkészözvegynek, aki háborút, román megszállást, birtokának teljes elvesztését, gyermek taníttatást, repatriálást átszenvedte, — oly csekély kárpótlást jelent a hosszú időn át annyira megnyirbált jogaiért, hogy talán nem is tekinthető kárpótlásnak s viszont a nyugdíjintézetnek oly csekély terhet jelent, hogy talán észre sem veszi és meg sem érzi azt. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja s az intéző-bizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. 194. Tárgyaltatott Sarka Béla rétközberencsi lelkipásztor özvegyének felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1940. évi december hó 10-én hozott 9482/1940. számú határozata -ellen. A szóbanlévő határozattal özv. Sarka Béláné részére néhai férje 29 nyugdíjba beszámítható szolgálati éve és 3069 P javadalma alapján évi 900 P nyugdíj állapíttatott meg. Ugyanezen határozattal elrendeltetett, hogy az özvegy nyugdíjából férjének halálakor fennálló 1940. évi járuléktartozása fejében 537.97 P 24 hónapon át havi 22.42 pengős részletekben levonassék. Az özvegy kéri, hogy férjének beszámítható szolgálati ideje '29 év helyett 30 évben állapíttassék meg, mert okmányokkal tudja
