A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

172 1941. május 7. — 169—170. jának azt a szóbeli bejelentését, hogy a bérházak árának rendkívüli magassága miatt kénytelen volt a bizottság a bérházvételtől egyelőre eltekinteni; 6. felhatalmazza az intéző-bizottságot, hogy az 1933. évi IX. egyh. t.-c. 35. §-a szerint az egyházközségeknek és más egyházi közületeknek teljes biztosíték mellett nyújtandó értékálló kölcsönökre a nyugdíjintézet tőkéjéből az Országos közalapnak további 200.000.— pengőt rendelkezésére bocsáthasson; 7. jóváhagyólag tudomásul veszi az intéző-bizottságnak azt az eljárását, amellyel a visszatért keleti és erdélyi országrészek mindama nyugdíjasainak, özvegyeinek és árváinak ellátását 1940. október 1-től folyósította, akik az elcsatolás előtt saját maguk ellátottjai voltak a hazai nyugdíjintézetnek, vagy akiknek férje vagy atyja volt az; végül 8. az 1941. évi költségvetést elfogadja. 170. Az országos református lelkészi nyugdíjintézet a visszatért keleti és erdélyi országrészek lelkészei nyugdíjügyének rendezése ügyében a következőket jelenti: I. Az intéző-bizottság 1940. december 10-én tartott ülésén a bizottság előadója jelentést tett arról, liogy 1940. október második felében a konvent lelkészi elnöke s a bizottság előadója Kolozsvárott tárgyalásokat folytatott a visszacsatolt erdélyi lelkészek nyugdíjügyének rendezése tárgyában. E megbeszélések során az a megállapodás jött létre, hogy az országos református lelkészi nyugdíjintézet mindazoknak a nyugdíjasoknak és özvegyeknek, akik az intézetnek már az 1918. évi impériumváltozás előtt ellátottjai voltak, a nyugellátást 1940. október 1-től újból folyósítani fogja. E megállapodás alapján az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsa útján nyugdíj folyósítását kérte 51 özvegy, 2 lelkipásztor, 1 énekvezér, 11 nagykorú szülőtlen árva pedig gyámolítási segély engedélyezését kérte. Az 51 özvegy közül 29 özvegy részére az özvegyi nyugdíjat újból megállapította a bizottság, mert ezek részére annakidején e helyről az özvegyi nyugdíj már meg volt állapítva. 28 özvegy részére megállapíttatott egyenként évi 900 pengő, egy özvegy részére pedig 1.080.— P, ami kitesz összesen 26.280.— P-t. A 2 lelkipásztor egyike részére nyugdíj címén folyósíttatott