A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.
1941. május 6-8.
16 1941. május 6. — 5—6—7. távolába visszatekint, fel kell ismernie, hogy sok küzdelem, elég megpróbáltatás és két nagy nemzeti katasztrófa: Világos és Trianon után az Ur Isten mily sokszor megsegítette nemzetünket. A legutóbbi négy esztendőben pedig á fokozatos történelmi folyamat, amellyel hazánk megnövekedett, kettős bizonyítékot tár elénk. Az egyik az, hogy a Mindenható nem elveszésre ítélte azt a nemzetet, amelynek éppen Európának ezen a veszélyes pontján, nagy történelmi erők összeütközése idején küldetést rendelt és küldetést fog rendelni azokban a reánk következő esztendőkben is, amelyekben, amint Tisza István mondta: „a világtörténelemnek fordulópontján, új korszak küszöbén állunk". Nem a saját erőnkben, sem földi hatalomban, hanem az Ur kegyelmében bízva nézek tehát ennek az átmeneti korszaknak vége elé és változtatva a nagy Kölcsey szavait, szeretném utódaimnak örökül hagyni azt a meggyőződésemet, amelyre visszaemlékezzenek majd abban az időben, amikor előreláthatólag már nem leszek a konvent szolgái között. Ez a meggyőződésem a következő: Bízva a magyar nemzeti állam fennmaradásában, még 1 ha később esetleg küzdelmek vagy megpróbáltatások zúdulnának is reánk, fel kell készülnünk azoknak a kötelességeknek a végzésére, amelyek a jövendőnek nagy feladatai között a mi magyar véreinkre is várni fognak. Református egyházunknak is folytonosan meg kell figyelni a vüág haladását és ezentúl is törekednie kell arra, hogy a magyar nép széles rétegeinek, elsősorban fajtánk törzsének: a magyar falusi és tanyai lakosságnak életviszonyai több tekintetben, különösen egészségügyi, lakásügyi és művelődési szempontból is továbbjavíttassanak. Ezeket a javításokat minél gyorsabb ütemben, a magyar nemzeti géniusznak megfelelően a magyar kormány és az egyházak, amennyiben pedig szükséges, a törvényhozás közreműködésével kell megvalósítani. Ezzel az óhajjal köszönöm meg kitüntető választásukat s a jövőre is szíves támogatásukat kérem. Ravasz László dr. püspök a konvent bizalmát megköszönve foglalja el a konventi lelkészi elnöki széket. 10. Az elnöki megnyitóbeszéddel kapcsolatban: egyetemes konventünk helyesléssel veszi tudomásul az elnökségi tanács gondoskodását, amellyel intézkedett arról,