A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

46 1940. április 17. — 50— 51. Tiogy több presbitérium nem érti és nem érzi át a missziói munka fon­tosságát. Ez a jelentés két dolgot mutat meg. Az első az, hogy milyen lehet a puszta népének élete egyház nélkül s milyen lehetne kellő lelkigondo­zással. A másiik, amit felmutat: a felelősség nélküli presbitérium. Ezeknek a tapasztalása alapján írja a kálozi lelkipásztor: „ez a munka nem egyházközségi, sőt nem is csak egyházkerületi, hanem egye­temes egyházi érdek és kötelesség." Megfontolásra késztető az egyházkerületi előadónak az üdülő für­dőző vendégek pásztorolására vonatkozó megjegyzése: ,,A balatoni vagy más fürdőzők nagyon is időleges lakosai egy-egy fürdőtelepnek s egyéb­ként is az esetek túlnyomó többségében városból, lakott helyről, gyüle­kezeti közösségből mennek el pár hétre a fürdőtelepre s az év legnagyobb részében az egyház gondozását igénybe vehetik, lelki szükségleteiket ki­elégíthetik. Mindenesetre helyes, ha az egyház még abban a pár hétben is, amikor távol van saját gyülekezetétől, fáradsággal s anyagi áldozat vállalásával is utánuk megy és gondozza őket. De ha ez így van — s he­lyesen van így — mennyivel inkább ki kell terjeszteni az egyháznak a maga gondoskodását azokra, akik gyülekezeti közösségben sohasem él­nek s még e közösségektől is távol vannak! El lehet-e a pusztai cselédek gondozását azzal intézni, hogy ezek többnyire ideig-óráig, félévig, vagy évig, vagy csak pár hónapig vannak ott a pusztán, tehát gondozásuk ne­hézségbe ütközik, nyilvántartást róluk készíteni nem lehet stb. Hiszen ezek a cselédemberek egyik pusztáról másikra mennek, akkor tehát ilyen felfogással <soha gondozásban nem is volnának részesíthetők. Bizony na­gyon meg kellene gondolni, hogy mi nagyobb érdek az egyház számára: a balatoni fürdőző gondozása-e, vagy a pusztán lakók gondozása? Nem mondom én azt, hogy a fürdőzők gondozása nem kötelessége az egy­háznak, de állítom, hogy sokszorta fontosabb, életbevágó kötelessége a pusztai hivek gondozása! Mult évben pl. a dunántúli egyházkerület 3 egyházmegyéjében, ami a balatoni fürdőzők % részét jelenti, mintegy 3000 fürdőzőt gondoztak, tartottak számukra vagy 150 istentiszteletet stb. ... ugyanakkor a majdnem 20.000 lelket meghaladó pusztai refor­mátusoknak csak egy részét tartották nyilván s még ezeknek jórészét sem részesítették gondozásban s a pusztai istentiszteletek száma 57 volt egész éven át." Szükségesnek tartja a jelentés a könnyebb gondozhatás szempont­jából bizonyos átcsatolási intézkedéseket. Pusztai segédlelkészek beállí­tását, vagy pedig a fontos helyeken pusztai lelkészség megszervezését. A tanyamissziói jelentésre vonatkozó egyházkerületi határozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom