A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.
1940. április 17.
1940. április 19. — 318. 367 száninneni egyházkerületnek nem volt polgári iskolája. Az országos törvényeknek megfelelően minden iskola négy évfolyamú volt. Az osztályok száma 68 volt, eggyel több, mint a mult tanévben; a budapesti skót polgári iskola első osztályába a tanulók olyan nagy számmal jelentkeztek, hogy az osztályt párhuzamosítani kellett. Magas volt a felvett tanulók száma a debreceni fiúiskola két osztályában, mert a hatvanat is meghaladta, az év végére azonban mindkét osztály létszáma a hatvan alá szállott. Nem így történt a nyíregyházi leányiskolában, amelynek három osztályában a tanév végén is meghaladta a hatvanat. Ez iskola csoportos tanítással oldotta meg a kérdést a III. és a IV. osztályban. Ez iskolán kívül még csak a nagykőrösi fiúiskolában volt csoportos tanítás, ahol a III. és IV. osztályban a harmadik testnevelési órát összevonva tartották meg. Az iskolák valamennyien tagjai a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézetének. II. Az iskolák elhelyezése. A legtöbb iskola megfelelő épületben van elhelyezve, csak Hajdúböszörmény iskolája esik úgy egészségügyi, mint pedagógiai szempontból a legsúlyosabb kifogás alá s az a halogatás, mely itt a kérdés megoldását a múltban is jellemezte, nemcsak a tanév alatt, hanem a jelentés készülése idején sem szűnt meg. — Itt csak erélyes intézkedés hozhat eredményt s erre annál is inkább szükség van, mert a helyzet a tanulók létszámának állandó növekedésével mindinkább romlik. A tarthatatlan épületviszonyokról személyesen győződött meg di. Révész Imre püspök az iskolában tett megtisztelő látogatásával, amely alkalommal az egyház és a város vezetői előtt határozott formában adott kifejezést az új iskolaépület mennél előbb való megépítése szükségességének. Az egyes iskolák azonban szóvá teszik az épületek egyes hiányait, így a nagykőrösi iskola a rajz- és énekterem, a hajdúböszörményi, a szentendrei, a kiskunhalasi és a pécsi iskola a tornaterem s a hajdúböszörményi iskola a rajz- és énekterem és a szertárak hiányát. A budapesti iskolának nincsen udvara, kertje s végül Kiskunhalas azt panaszolja, hogy az iskola szomszédságában a csendőrlaktanyát helyezték el, mely a maga istállójával, sertésóljával egészségügyi szempontból nem kívánatos szomszédnak bizonyult. — Egyes iskoláknál csak olyan csekély jelentőségű javulás történt az iskolai helyiségek tekintetében, melyek felemlítést sem érdemelnek. Internátusa három iskolának volt és pedig a pécsi leány- és a szentendrei fiú- és leányiskolának, más iskolával kapcsolatos internátus volt a budapesti, debreceni, pápái és a nyíregyházi leányiskolánál. Az interná-