A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

360 1940. április 19. — 296. más értelmiségi altiszt, vagy szolga 6 (1.66%), katonatiszt 5 (1.39%,), katona-altiszt 17 (4.61%), nyugdíjas köztisztviselő 29 (8.03%), egyéb nyugdíjas 5 (1.38%), házi cseléd 7 (1.94%), egyéb és ismeretlen foglalkozású 12 (3.32%), árvaházi tanuló 1 (0.28%,). Legnagyobb számban voltak képviselve pap, tanár, tanító 69 (19.11%,), köztisztviselő 40 (11.10%), kisbirtokos 38 (10.63%), kisiparos 38 (10.63%). Ez a négy réteg szolgáltatta a tanulók 51.50%-át. A vizsgálatot tett tanulók számának megoszlása vallás szerint. A 361 tanuló közül református 301 (83.48%), evangélikus 17 (4.61%), róm. kat. 33 (9.14%), gör. kat. 6 (1.66%), gör. kel. 1 (0.28%), izr. 3 (0.83%). A tanulók magaviselete. A tanulók közül 239 (66.23%) jeles, 114 (31.57%) jó, 8 (2.20%) elégséges. A sok „jó"-nak magyarázata az új Rendtartás, amely több szempont mérlegelésétől teszi függővé a példás magaviselet érdemjegyét. Tanulmányi előmenetel. Kitűnő 8 (2.20%), jeles 15 (4.15%), jó 115 (31.87%), elégséges 170 (47.20%), megfelelt 308 (85.30%), egy tárgyból elégtelen 31 (8.59%), két tárgyból elégtelen 16 (4.23%), több tárgyból elégtelen 6 (1.66%), nem felelt meg 53 (14.58%). Átlag: Debrecen (fiú) 2.28, Nagykőrös 2.19, Sárospatak 2.01, Debrecen (nő) 1.84, Kecskemét 2.00, Nyíregyháza 1.91, Pápa 1.69, Miskolc 1.67. Mulasztott órák száma: Debrecen (fiú) 3.005 (ebből igazolatlan 41), Nagykőrös 1.484, Sárospatak 1.837, Debrecen (nő) 3.599, Kecskemét 2.468 (ebből igazolatlan 3), Nyíregyháza 1.849, Pápa 1.496, Miskolc 3.095 (ebből igazolatlan 1). Egy tanulóra Debrecenben (fiú) 35, Nagykőrösön 56, Sárospatakon 42, Debrecenben (nő) 83, Kecskeméten 53, Nyíregyházán 39, Pápán 68, Miskolcon 62 esik. A tanulók nyelvismerete. Csak magyarul tud 354 (98.07%,), németül 2 (0.55%), angolul 1 (0.28%), tótul 4 (1.10%). Nevelés. A nevelés feladatai közül különösen az értelmi neveléssel kapcsolatban jelentkeztek a nehézségek. A jelentéseknek az iskolareformokra vonatkozó kérdéseire adott válaszai, meg az értesítők az e téren felmerülő, akárhányszor a kezdet nehézségeivel összefüggő jelentős számú problémáról beszélnek. Valamennyi iskola látja, hogy a líceum még nem eléggé ismert a nagyközönség előtt. Ezért az Értesítőkben bőséges tájékoztatást adnak az oktatásügy szervezetében való helyéről, tanulmányi anyagáról és azokról az életpályákról, valamint főiskolai tanulmányokról, amelyekre érettségi bizonyítványa képesít. Rámutatnak arra Debrecen (fiú), Nyíregyháza, hogy a líceumi növendékek értelmi színvonala alacsonyabb s a tanulmányi eredmény gyengébb, mint a tanítóképzőben volt, mert a felvételkor nincs kiválogatás. Több iskola pedig azt hangsúlyozza: