A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

220 1940. április 18. — 210. Zörgető, Fecske, Református Élet, Kis Hajnal, Gyermekélet Utja, Magyar Cserkész, Magyar Tavasz, Vöröskereszt, Keresztyén Család. Az adakozás és a jótékonyság gyakorlása tekintetében nagy az öszszevisszaság; gyakorolják a jótékonyságot tanulótársaikkal (könyv- és ruhaadomány), a gyülekezeti szegényekkel és emellett igen sokféle célra adakoznak (RIM autóra, nyomorék gyermekek országos otthonára, Szeretetszövetségre, telepítési akcióra, külmisszióra, sáfárfillér-mozgalomra, stb.). Talán már itt az ideje annak, hogy a diákoktól gyűjtött (nem is olyan csekély összegű) adományok helyes hovafordítása intézményesen határoztassék- meg. Örvendetes dolog, hogy a vallásoktatók szívesen és sokszor keresik a kapcsolatot tanítványaik szüleivel s nem egy említi, hogy minden tanítványának szülőit ismeri. Többen említik azt is, hogy ahol a szülők egyházilag nem érdeklődnek, vagy ahol az anya idegen vallású, mily sok nehézséget okoz az a. gyermek református szellemben való nevelésében. Az iskolai hatóságok részéről tanúsított nehézséget sehol sem említenek, sőt inkább megelégedéssel említik azok támogató jóindulatát. A vallástani órákat meglátogatták: esperesek, gyülekezeti lelkészek, körlelkészek, szakfelügyelők, presbiterek, maguk a vallásoktatók is hospitáltak egymásnál s résztvettek kartársaik mintatanításán. Az évvégi vallástani vizsgálatokon elnököltek a helybeli lelkipásztor, valamelyik presbiter, valamelyik intézeti református tanár vagy tanító. A vallásoktatási szakosztály előadója a nem református elemi iskolákban az 1938—39. iskolai évben folyó vallásoktatásról még nem szolgálhat jelentéssel, mert éppen most folyik a rendezése annak, hogy a konventi törzskönyvi lapokat ezeknek az iskoláknak református vallásoktatói is megkapják és kitöltsék s e rendezésről 1940. december végéig kell a konventhez javaslatot és jelentést küldeni, amikor azután az egységes rendezés is megtörténik. Az előadó azonban addig is átnézte a nem református elemi iskolák vallástani óráit látogató dunamelléki és dunántúli körlelkészek látogatási jegyzőkönyveit. II. Vallásoktató tanítói, illetve tanítónői vizsgálatot tett 1938—39ben (nem református tanítóképzőkben): 1. a dunamelléki egyházkerületben 4 fi, 35 nő, 2. a dunántúli egyházkerületben 2 fi, 3 nő. A vizsgálatok mindenütt szabályszerűen mentek végbe, amiről a beküldött vizsgálati jegyzőkönyvek tanúskodnak. óvónöképesítö vizsgálatot tett 1938—39-ben: a budapesti VII. ker. áll. óvónőképző intézetben: kilenc jelölt, mind jeles eredménnyel. A dunántúli egyházkerület jelentése szerint a magyaróvári gazda-