A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

286 1939. április 20. — 191. fordítandó. Az állami és községi népiskoláknál az engedmény teljes öszszege mindenkor csakis a tanulók javára értékesíthető. S rámutat a miniszter úr arra, hogy a tanítók — főleg vidéken — a kereskedelem részéről igen gyakran támadásoknak és feljelentéseknek vannak kitéve, ha az iskola együttesen és közvetlenül a kiadónál szerzi be a könyveket s már többízben volt kénytelen oly értelmű rendelkezést kiadni, hogy a tanítók a tankönyvek együttes beszerzésétől tartózkodjanak és csak olyan iskolák részére tartja ezt megengedhetőnek, ahol helyben tankönyv és írószerek árusításával foglalkozó könyv-, vagy papírkereskedés egyáltalában nincs. Részben országos törvények intézkedéseivel ellentétes, részben pedig a népiskola nevelő munkáját, hatását és tanítási eredményét veszélyezteti a 78. §. 3. pontja, mely a gyermekek iskolai mulasztását többek között akkor is igazolandónak mondja, ha a mezőgazdasággal foglalkozó helyeken a szülők mezőn tartózkodnak. E rendelkezés ellenkezik az 1921 : XXX. t.-c. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 130.700/ 1922. számú miniszteri rendelettel. Ugyanis e rendelkezés egyes gyermekek olymérvű igazolandó iskolai mulasztására vezethet, ami az osztály sikeres, eredményes elvégzését nagy mértékben hátrányosan befolyásolja. 2. A 80. §. h) pontja felhatalmazást ad szünet engedélyezésére: „kisebb 1 —10 napig terjedhető, évről-évre ismétlődő s a helyi viszonyok által megokolt mezőgazdasági vagy hasonló természetű olyan okból (szüret, tengeri törés, országos vásár), mely az iskola színhelyén általános érdekű." E rendelkezés nem indokolt szünetelésre is adhat alkalmat s ez s a 78. §. e) pontja alkalmat adhat annyi szünetelésre, hogy ez a szorgalmi idő betartását egészen kérdésessé teheti. 3. A 81. §-ban felhatalmazást kap az iskolaszéki elnök, hogy tanévenként 2—3 ízben s a tanító, tanítótestület még további egy napon szünetet engedélyezhessen. Állami és községi iskolákban a tanító és tanítótestület szünetet egyáltalában nem, a gondnoksági (iskolaszéki) elnök kivételesen és legfeljebb egy napra engedélyezhet általános szünetet. 4. A 102. §. szerint: „az iskolai év befejezte előtt kimaradt növendék csak a következő iskolaév elején pótvizsgálat alapián nyerhet bizonyítványt". E rendelkezés az 1868 : XXXVIII. t.-c. és az 1921 : XXX. t.-c. intencióival merőben ellenkezik s csak úgy értelmezhető helyesen, hogy a gyermek kizárólag „igazolt betegség" okából vehető ki az iskolából. Félreértések elkerülése végett tehát ez a szövegben feltétlenül kitüntetendő lenne. Minden egyéb kimaradási ok végeredményben a tankötelezettség kijátszását jelenti. , 5. A 187. §. utasítja az iskolaszéket, hogy a lebetegedő tanítónő he-