A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.
1939. április 19-20.
1939. április 19. — 67—68—69—70. 119 mezőgazdasági középiskolát létesíteni, az egyházkerület 87/1938. számú, határozatával Nagykörös egyházközséget felhívta, tegye megfontolás tárgyává egy mezőgazdasági középiskola szervezését, Monor egyházközség 28 katasztrális hold földet, az iskola céljaira megfelelő helyiséget, Fót egyházközség megfelelő telket és gazdasági gyakorló teret ajánl fel, a vértesaljai egyházmegye esperese a mezőgazdasági népiskola szervezésének gondolatát veti fel olyképen, hogy a VI. elemi iskolai osztály elvégzése után kötelező 3-éves tanfolyam állíttatnék fel a mezőgazdasági irányú továbbképzésre és ezzel feleslegessé válnék az úgynevezett ismétlő, iskola. (Ez a kérdés talán megoldást fog taláini, ha a beígért polgári iskolai reform napvilágot lát.) A felsorolt tervek keresztülvitelét az egyházközségek csak megfelelő állami támogatással tudnák megvalósítani. 2. A dunántúli egyházkerületben a csurgói gimnázium fenntartó t^tülete karolja fel a leghathatósabban a mezőgazdasági középiskola ügyét. Felajánlja az iskola céljaira a tulajdonát képező 50 hold szántóföldjét és a gimnázium szertárainak használatát, az iskola elhelyezésére a megszüntetett állami tanítóképző-intézet épületét óhajtja megkapni, amelyre nézve a minisztériumtól Ígéretet nyert, az alkalmazandó tanszemélyzet fizetéséhez 24% hozzájárulást is ajánl. Nélkülözi az egyetemes konvent elnöksége a tiszántúli és tiszáninneni egyházkerület válaszát, de ezek hiányában is látható, hogy mennyire szívükön hordozzák vagyonosabb egyházközségeink azt a nagy horderejű célt, melynek megvalósítását maga elé tűzte a törvényalkotás az 1938. évi XIII. t.-c. meghozatalával. Az egyetemes konvent, bár sok anyagi nehézséget lát az egyházaink által megszervezendő mezőgazdasági középiskoláink létrehozása körül, a kérdést állandóan napirenden tartja és célszerűnek iátja nyomatékosan figyelmeztetni valamennyi lelkipásztort arra, hogy a mezőgazdasági és általában a gyakorlati irányú iskolákat a református magyarság kevésbbé látogatja, mint amennyire az az egyéni boldogulás céljából is kívánatos lenne. A mind tisztábban mutatkozó jelek komoly gonddá teszik a hivek olyan irányítását, hogy vagyoni értékeik megőrzésére és a változó viszonyok között majd szükségessé váló gazdasági tevékenységekre felkészüljenek. Ennek egyik módja a mezőgazdasági oktatás kedvező alkalmainak felhasználása. 99. (16.) Olvastatott a közép- és középfokú iskolákban az 1937/38. iskolai évben végzett vallásoktatásról szóló összefoglaló jelentés. E jelentés a személyi törzskönyvi lapok és az egyházkerületi vallásoktatási szakelőadók jelentése alapján készült. A növendékekre vonat-