A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. október 25.

562 1938. október 25. — 390—391 --392—393. tént alkalmaztatásakor a lelkészi szolgálatban beállott megszakításra való tekintettel jogerősen 1928. január 1-ével állapíttatott meg s így a korábbi szolgálati idő be nem számítható, s mert továbbá a természetbeni lakás béregyenértéke az egyházi IX. t.-c. 32. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően helyesen vétetett számításba. Minthogy azonban a feiebbezés kapcsán megállapítást nyert, hogy a nevezett lelkész a belépési járulékot 4000 pengő után már megfizette, az egyetemes konvent a 834/1938. számú konventi határozattal kirótt belépési járulék törlését hivatalból elrendeli. 432. Tárgyaltatott Szabó István bakonszegi lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1938. évi június hó 24-én hozott 834/1938. számú határozata ellen. Felebbező azt kéri, hogy járulékai egyházi forrásból eredő valóságos javadalmának figyelembe vételével rovassanak ki, mert „téli bevallása" nem adja a valóságos jövedelmet; kéri továbbá, hogy a visszamenőleg követelt összeg után kamat ne számíttassék. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja, mert felebbező járulékai a 110/1938. számú konventi határozattal jogerősen megállapított javadalom figyelembe vételével helyesen rovattak ki s mert a kamat fizetését törvény (az egyh. IX. t.-c. 28. §-ának 4. bekezdése) rendeli. 433. Tárgyaltatott dr. Papp Géza kabai lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1938. június hó 24-én hozott 892/1938. számú határozata ellen. Felebbező kéri: 1. hogy a beszámított 1924—1937. évekre az évi tagsági díj ne 5%-kal, hanem 3y

2%-kaí vétessék számításba; 2. hogy az 1. alatti szerint megállapított összeg, valamint a 33%-os belépési járulék utáni kamat, valamint a részletfizetés folytán fizetendő kamat ne 5%-kal, hanem a régi 4%-kal számíttassék fel; 3. hogy a most kirótt járulékokból az általa előző tagsága alatt fizetett összes járulékok levonásba helyeztessenek; s végül 4. hogy nyugdíjjogosultságának kezdetéül 1924. január 1. napja helyett 1915. január 1. napja állapíttassék meg. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja a következő okokból: í. A felebbező által beszámítani kért évekre — miután az